Teljesítésigazolás nélkül számla kiállítása

Kérdés: Egyedi szempontok szerint meghatározott építési kivitelezési munkára szerződött a kft. A szerződésben a teljesítés feltételeként meghatározták a teljesítési igazolás kiállítását és annak aláírását a megrendelő részéről. A munka elkészült, a megrendelő viszont nem hajlandó a TIG-et (minőségi kifogásokra tekintettel) aláírni. Ez esetben a vállalkozónak keletkezik-e számlakiállítási kötelezettsége, vagy mindaddig, amíg a kérdést nem rendezik – akár jogi úton –, nem számlázhat?
Részlet a válaszából: […] ...észszerű időn belül köteles gondoskodni. Az 55. § (1) bekezdése szerint az adófizetési kötelezettséget annak a ténynek a bekövetkezése keletkezteti, amelyet az adóztatandó ügylet tényállásszerűen megvalósít (a továbbiakban: teljesítés).Az Áfa-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 15.

Bérelt személygépkocsi áfájának megosztása

Kérdés: Az egyszeres és a kettős könyvvitelben hogyan kell könyvelni személygépkocsi esetén – a magán- és az üzleti utak következtében havonta változó arányszám miatt – a visszaigényelhető, illetve a befizetendő áfát?
Részlet a válaszából: […] ...és le nem vonható részének megállapításához olyan megfelelően részletezett nyilvántartást kell alkalmazni, amely az adólevonási jog keletkezésétől kezdődően alkalmas annak egyértelmű, megbízható és folyamatos követésére, hogy a termék, a szolgáltatás használata...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 11.

Különbözet szerinti adózás – használt gépjármű esetén

Kérdés: Ügyfelem használt gépjárművek forgalmazásával foglalkozik. Ez irányú értékesítéseire az Áfa-tv. 214-227. §-a szerinti adózási módot választotta. A megvásárolt gépjárművekre a társaság költ, azaz javíttatja (kis értékű javítások, mosatás, akkumulátorcsere, vizsgáztatás stb.), alkatrészeket vásárol. Ezen igénybe vett szolgáltatások, beszerzések áfáját a cég nem vonja le. Értékesítéskor a különbözeti áfa számítása során az eladási árat csökkenti a jármű beszerzési árával, valamint a járműre "ráköltött" igénybe vett szolgáltatások, alkatrészek beszerzési értékével. Tehát például megvásárol egy használt gépjárművet nem adóalanytól 1 M Ft összegért, majd rákölt még 100 E Ft-ot, ezt követően pedig értékesíti 1,2 M Ft-ért. Ebben az esetben az áfa számítását a vállalkozás árrése, azaz a 100 E Ft alapján végezzük el, tehát a 100 E Ft után fizeti meg a vállalkozás az áfát. Álláspontom szerint a jármű beszerzési árában a számviteli törvény 47. §-a szerint figyelembe vesszük az "eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összegét", így az Áfa-tv. 215. §-ának b. pontja szerinti beszerzési ár nem csak a jármű viszonteladójának megtérített összeget tartalmazza. Ha nem így járnánk el, akkor véleményem szerint duplán adóztatná a törvény az ilyen értékesítéseket. Önöknek mi az álláspontjuk?
Részlet a válaszából: […] ...(erre egyébként a vonatkozó közösségi irányelvrendelkezései [2006/112/EK tanácsi irányelv 312. cikk 2. pont] sem adnaklehetőséget). Következésképpen ügyfele helytelenül jár el, amikor a különbözetiáfa számítása során az említett költségek összegével is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 11.

Áfa-visszaigénylés bevétel hiánya esetén

Kérdés: A pályázati forrás felhasználásával megvalósuló projekt eredményeként adóköteles bevétel várható 2-3 év múlva. A projekthez kapcsolódó bizonylatokat elkülönítetten kezeljük, nem arányosítunk, bár arányosításra kötelezett áfaalanyként nyújtottuk be a pályázatot. Mikor és hogyan tudjuk érvényesíteni a levonható áfát? Már a felmerülést követően élhetünk a visszaigényléssel?
Részlet a válaszából: […] ...részének megállapításához az adóalany köteles olyan megfelelőenrészletezett nyilvántartást alkalmazni, amely az adólevonási jog keletkezésétőlkezdődően alkalmas annak egyértelmű, megbízható és folyamatos követésére, hogya termék, szolgáltatás használata,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 28.

Könyviteli, adótanácsadói tevékenység – áfa, eva

Kérdés: Az Eva-tv. hatálya alá tartozó, előre meghatározott díj ellenében – havi vagy negyedéves elszámolás keretében – rendszeresen könyvviteli, adótanácsadói tevékenységet végző kft. az Áfa-tv. 58. §-ának (1) bekezdése alapján a számlán a teljesítés időpontjának a fizetési határidővel megegyező időpontot tüntet fel, és ez alapján fizeti meg az evát (ez negyedéves elcsúszást is jelenthet). Árbevételként elszámolja a számlák nettó értékét. Megfelel-e a hatályos eva-, áfa- és számviteli törvényi előírásoknak a fenti gyakorlat?
Részlet a válaszából: […] ...az új Áfa-tv. 58. §-ának (1) bekezdése szerint.A kft.-nek az árbevételt nem az Áfa-tv. szerinti – azadófizetési kötelezettség keletkezése szempontjából lényeges – teljesítésiidőponttal kell elszámolnia, hanem az Szt. 72. §-a alapján a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 7.

Termékimport hamburgi vámeljárással

Kérdés: Cégünk terméket importál Kínából. A termékeket a hazaszállítással megbízott fuvarozócég Hamburgban vonja vámeljárás alá, azaz ott vámolják le. A termék hazaérkezésekor két bizonylattal (számlával) rendelkezem. Az egyiket a szállítócégtől kapom, amely az eljárási, tárolási, árukezelési és szállítási költségeket tartalmazza. A másikat a kínai partnertől. A szállítmányozó számláján az áfaérték ÁKK. megjegyzést tartalmaz, azaz áfakörön kívüli. A kínai számlán nincs áfa feltüntetve. Kérdés: A kínai szállító számlájának mi a teljesítési időpontja? Valóban EK-n belüli beszerzésnek minősül-e az ügylet? Ha EK-n belüli beszerzés, a 0761-es bevalláson kinek az EU-adószámát tüntetem fel? A szállítmányozó cég számlája az Szt. szerint az áru értékét növeli, és ezt is EU-n belüli beszerzésként kell-e kezelni, és a 0761-es bevallásba a két számla összértékét kell-e feltüntetni? Hogyan kell könyvelni ezeket összköltségeljárással készülő eredménykimutatásnál, amikor a készletek közvetlenül az elábé-számlára kerülnek?
Részlet a válaszából: […] ...az importált termék felett saját nevébenbelföldön rendelkezzen, ilyen személy hiányában pedig az, aki az adófizetésikötelezettség keletkezésének időpontjában az importált terméket birtokolja.Amennyiben e szerint nem a magyar cég minősül importálónak, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 11.

Áfa-visszaigénylés előleg esetén

Kérdés: Építőipari cég ikerházat épít. A ház egyik felét értékesíti a következők szerint: IX. hó 26-án rögzítik, hogy a foglaló és az előleg a vételárba beszámít. A végleges adásvételi szerződést X. hó 5-én kötik meg azzal, hogy a vevő a teljes vételár kiegyenlítésekor lép birtokba és szerez tulajdonjogot. Visszaigényelhető-e az építkezés közben vásárolt anyagokra az áfa a III. negyedévben, ha a jogcím megnyílta a 4 M Ft-os bevételi határ átlépése lenne?
Részlet a válaszából: […] ...vehető számításba. Az előleg fizetése-átvétele az Áfa-tv. 17. §-a értelmében „pusztán” adófizetésikötelezettség-keletkezési pont, de nem tekinthető értékesítés teljesítésének. Így a konkrét esetben a III. negyedévben a visszaigénylési jog még...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 8.

Étkezési költségtérítés elszámolása

Kérdés: Társaságunk a telephelyén biztosítja az étkezési lehetőséget, amelyet egy külső cég szállít. Helyes-e az a gyakorlat, hogy a beérkező számla áfatartalmát teljes egészében visszaigényeljük, belső számlában kiszámlázzuk egy tételben a levont, illetve külön sorban az adómentes részt? Kötelező-e az egyének térítését leszámlázni? Ha nem, akkor az egyének térítését számlázatlan költségtérítésként könyvelnénk. Helyes-e az összevont számlázás? A fenti rendszert a helyi bérletekre is kérem értelmezni!
Részlet a válaszából: […] ...által megnem térített hányadot is az igénybe vett szolgáltatások költségei közül is. Az alkalmazottak által megtérítésre kerülő étkezésiköltségeket egyedileg (legalább havonta) az áfa felszámításával számlázni kell.A megtérített összeget az egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 11.

Kapcsolt vállalkozás megítélése a Tao-tv. és az Szt. szerint

Kérdés: Magyarországi kft.-ben 2 tulajdonos van. 50-50 százalékos a részesedési arány, mely megegyezik a szavazati aránnyal is. A két tag férj és feleség. Ezen két magánszemély tag Romániában céget (S.R.L.) alapít, a részesedési arány szintén 50-50 százalék. A 2 cég kapcsolt vállalkozásnak minősül. Mi a bejelentés módja? A magyarországi kft. kisvállalkozásnak minősül, 2005. évtől újra készíthet egyszerűsített éves beszámolót. A magyarországi kft.-t milyen plusz "adminisztrációs" kötelezettség terheli a kapcsolt vállalkozás miatt? A magyarországi kft. besorolásánál (kis- vagy középvállalkozás) csak a kft. adatait kell figyelembe venni, vagy hozzá kell adni a román cég adatait is? Kérem, témakörönként tájékoztassanak, mire kell figyelni most már (kapcsolt vállalkozás miatt) a kft. könyvvezetésével, bevallásaival kapcsolatban! Mi változik meg a külföldi kapcsolt vállalkozás miatt?
Részlet a válaszából: […] ...veendő ellenérték az értékesített termék, nyújtott szolgáltatás adónélküli, az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjában fennállóforgalmi értéke, ha az ellenérték ehhez viszonyítva aránytalanul alacsony vagyaz ügylet ingyenes volt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 30.

Időszakonkénti elszámolás áfafizetési kötelezettsége

Kérdés: Az Áfa-tv. 16. §-ának (11) bekezdése alapján meghatározott időszakra megállapított ellenérték fejében nyújtott szolgáltatásoknál hogyan kell értelmezni az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontját?
Részlet a válaszából: […] ...okmányt kell kiállítani.Amennyiben a felek nem rendelkeztek külön teljesítési időpontról, az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja az elszámolási időszak utolsó napja, az azt megelőző esedékességgel fizetett összegek előlegként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 30.
1
2