Személyi jellegű egyéb kifizetések

Kérdés: A személyi jellegű egyéb kifizetéseket az Szt. 3. §-a (7) bekezdésének 3. pontja tartalmazza. Az Szja-tv. 1. számú melléklete hosszan részletezi a személyijövedelemadó-mentes bevételeket (amelyek jellemzően magánszemélyek bevételei, azaz személyi jellegű egyéb kifizetésnek minősülnek, de nem így nevesítettek), az Szja-tv. 70. §-a egyes meghatározott juttatásokról, a 71. §-a a béren kívüli juttatásokról, mint adóköteles jövedelmekről rendelkezik. A KSH munkaügyi statisztikája, ami a kereseten kívüli jövedelem egyes elemeit egyéb munkajövedelemként, szociális költségként, egyéb munkaerőköltségként határozza meg. A probléma az, hogy a három helyen történő szabályozás csak részben fedi le egymást, nehezen (vagy egyáltalán nem) feleltethetők meg egymásnak, esetenként nem is azonosíthatók. A kérdés az, hogy a többirányú követelményeknek a számvitel hogyan tud megfelelni?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelemadó: T 552 – K 462, szociális hozzájárulási adó: T 5612 – K 463-8.A szövetkezeti közösségi adóalap terhére beszerzett étkezési, üdülési utalványok, nem pénzbeli juttatások (termékek és szolgáltatások) beszerzése: T 368, 261, 271 – K 384, 454,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 8.

Bérjövedelemként kifizetett juttatás

Kérdés: Kérdésem a megváltozott, 2019. évtől adható dolgozói juttatásokhoz kapcsolódik. A bérjövedelemként adott juttatást az 54. Bérköltség, vagy változatlanul az 55. Személyi jellegű egyéb kifizetések közé kell besorolni?
Részlet a válaszából: […] ...felsorolt és hasonló – juttatásokat nem lehet a személyi jellegű egyéb kifizetések közé sorolni (bár tartalmuk szerint odatartoznak).Az étkezési térítés a KSH szerint egyéb munkajövedelem, a számvitel szerint személyi jellegű egyéb kifizetés. A bérként adózó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 7.

Éves bérlet – kilépett a munkavállaló

Kérdés: A munkavállaló részére 2011. január hónapban éves BKV-bérletet biztosított a munkáltató. A munkavállaló március végén kilépett. A cafeteria­szabályzat alapján, ha a munkavállaló munkaviszonya év közben szűnik meg, a munkavállaló az éves cafeteriakeret időarányos részére jogosult. Amennyiben a munkavállaló az időarányos összeget meghaladóan vett igénybe cafeteriaelemet, az időarányos részen felüli összeget pénzben vissza kell térítenie. A visszatérítés milyen bizonylat alapján történjen, és hogyan kell elszámolni? Az éves BKV-bérlet után január hónapra bevallott és megfizetett személyi jövedelemadónak a visszatérítésre jutó arányos részét önellenőrzéssel visszaigényelheti-e a társaság?
Részlet a válaszából: […] ...Ha a munkavállaló részére az időarányos összegetmeghaladó összegben biztosítanak béren kívüli juttatást, előfordulhat (példáulétkezési utalvány esetén), hogy az már nem béren kívüli juttatás, hanem azegyes meghatározott juttatások közé tartozó juttatás lesz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 19.

Utazási költség elszámolása

Kérdés: Mi a helyes elszámolása a munkába járáshoz szükséges helyközi utazási bérletnek, valamint a munkavállaló által térített értékrésznek, figyelembe véve az Áfa-tv. 2003. január 1-jén hatályba lépett módosításait is?
Részlet a válaszából: […] ...2003. január 1-jétől, mely szerint nem az értékesített termék, nyújtott szolgáltatás adó nélküli, az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjában fennálló forgalmi értéke az adó alapja akkor, ha a felek közötti ellenértéket kötelező jelleggel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 18.