Magánpénzből felújított pince, présház értékesítése

Kérdés: Egy áfakörös társas vállalkozás fő tevékenységéül egy hobbi borászati tevékenységet jelölt meg, amelynek kialakításához ingatlant vásárolt. A vásárolt ingatlan egy használaton kívüli borospincét és egy omladozó présházat tartalmazott. A társaság nyilvántartásában a magánszemélytől vásárolt ingatlan a tárgyi eszközök között áfamentes nyilvántartással szerepel, a felépítmények állapotuk miatt érték nélküliek voltak. A társaság tulajdonosai közül két személy 2012-2015 között elhalálozott, a megmaradt egyén pedig ügyvezető igazgatóként tovább irányította a társaság ügyeit. Az örökösödési eljárások befejezése után az elhunyt alapítók feleségei örököltek és tulajdonosok lettek. A társaság aktív működéssel lezárt utolsó időszaka a 2012. év volt. Az ezt követő időszakban a társaság már nem számolt el költségeket, nem is végzett gazdasági tevékenységet, változatlan tartalommal készítette el a beszámolóit egészen a 2020. év végéig. A társaság képviseletét ellátó ügyvezető saját pénzeszközeit felhasználva fizette a bankszámlavezetési díjat, egyéb kötelezettségeket, adókat, illetékeket, azonban ezek feltüntetésére a társaság költségei között nem került sor, és így tagi hitelként történő elszámolásuk sem történt meg. Az ügyvezető építési engedélyt kért az ingatlanon található érték nélküli eszközök felújítására, saját erőből és vagyona fedezetével felújította a pincét, és felépítette a présházat is. Az építmény elkészült, és a kizárólag az ügyvezető saját erős hozzájárulásával kialakított létesítmény lakóházként – a kérelmező társaság nevére szóló – végleges használatbavételi engedélyt kapott. Az építkezés, a hatósági eljárások és a közműbekötések díjai nem kerültek a társaság költségei között elszámolásra, a saját hozzájárulással készült építési munkák, anyagbeszerzések számlái nem állnak már teljes mértékben rendelkezésre, azok nem a társaság nevére kerültek kiállításra. Az éves beszámolók adatai nem tartalmazzák ezeket a költségeket. Magánszemély érdeklődők jelezték vételi szándékukat, a kialkudott vételár összegét ügyvédi letétbe helyezték. Atársaság gazdálkodásának vitelében közreműködést nem tanúsító tagok javasolták a társaság tevékenységének végelszámolással történő megszüntetését. Hogyan számolhatók el a kvázi tagi hitellel finanszírozott és igazolt ráfordítások, banki, ügyviteli, hatósági eljárások költségei? A tárgyi eszközök nyilvántartásban nem szereplő és tagi hitelből megvalósuló épület értékesítése áfásan vagy áfamentesen történhet? Hogyan állapítható meg a több év alatt saját erőből létrehozott épület bekerülési értéke a számlák és dokumentumok nélkül? Mi lehet a tagi hozzájárulások visszatérítésének útja, amelyről nincs névre szóló nyilvántartás? Szükséges-e módosítani az utolsó beszámolót, vagy elegendő csak az egyszerűsített végelszámoláshoz készített beszámoló adatainak aktualizálása? Alkalmazható-e a saját erőből létrehozott építmények értékének meghatározására az ingatlan értékesítési árának az ingatlanbeszerzési árral csökkentett mértékének 75%-kal történő elszámolása? Egyszerűsített végelszámolást megelőzően az igazolt tagi hiteleket el kell számolni a vételárral szemben, vagy a végelszámolási eljárás során kell hitelezői igényként bejelenteni?
Részlet a válaszából: […] ...úgy viselkedett, mint egy generálkivitelező, bár arra nem volt jogosítványa. Ez esetben az látszik célszerűnek, ha az ügyvezető – az önálló tevékenysége keretében – a megvalósított pincefelújítást (ami romos pince esetében pinceberuházás), továbbá a présház.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 23.

Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések

Kérdés: Az eredeti kérdést a Számviteli Levelek 409. számában a 7987. kérdés tartalmazza, emiatt itt azt nem ismételjük meg. Az eredeti kérdésre itt csak a jóléti és kulturális költségekre, az egyéb személyi jellegű kifizetésekre vonatkozik a válasz.
Részlet a válaszából: […] ...elővárosi vasúton, menetrend szerint közlekedő hajón, kompon vagy réven utazik a munkavégzés helyére.Az Szja-tv. szerint a nem önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni azt a bevételt, amelyet a munkáltató, a...n,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 12.

Biztosíték ellenében kölcsön

Kérdés: 2006. 10. 01. – 2007. 01. 31. időszakra tagi kölcsönt adtunk a kft. egyik magánszemély tagjának 50 ezer euró összegben, évi 10 százalék kamattal. A biztosíték a tag 2,5 százalék üzletrésze (névértéke 1300 E Ft). A tag sem a kölcsönt, sem a kamatot nem fizette vissza, így az üzletrész a társaságé lett, amelyet a társaság egy másik tagnak 50 ezer euróért eladott. Hogyan kell a fenti gazdasági eseményeket könyvelni, a 2006. évi beszámolóban szerepeltetni? Milyen adóvonzata van a kölcsönnek, illetve kamatának a felvevő tagnál és a társaságnál?
Részlet a válaszából: […] ...Amennyiben a magánszemély nem fizeti meg,helyette a társaság rendezi, a magánszemély által meg nem fizetett összeget amagánszemély nem önálló tevékenységből származó jövedelmének kell tekinteni, ésazt további adó és járulék terheli!)A visszavásárolt üzletrésznek a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 31.

Szövetkezeti tagi kölcsön kamata

Kérdés: Mezőgazdasági szövetkezetünknek, mely jelenleg még az 1992. évi I. törvény szerint működik, jelentős a tagikölcsön-állománya, s jelentős számú tagikölcsön-nyújtója van. Ez a szövetkezeti tagi kölcsönforma az Szja-tv. 65. § (3) bek. előírásainak betartásával 2006. augusztus 31-éig még adómentes. Változást a 2006. évi LXI. törvény hoz, a szeptember 1. után kötött szerződésekre a kamatmentesség megszűnik. Kérdésem, hogy ez után a viszonylag speciális kamatjövedelem után is 20 százalékos adót kell-e majd fizetni, vagy a tagi kölcsön kamata önálló tevékenységből származó jövedelemként az összevont jövedelem része lesz, és ennek megfelelően 18 vagy 36 százalékos kulccsal adózik?
Részlet a válaszából: […] A hatályos szabályozás alapján az 1992. évi I. törvényszerint működő mezőgazdasági szövetkezetnek a 2006. szeptember 1. után kötötttagikölcsön-szerződésekre fizetett kamatjövedelem egyéb jövedelemként azösszevont jövedelem része, amely 18 vagy 36 százalékos kulccsal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 14.

Német állampolgárok munkavállalása: tb és szja

Kérdés: Német állampolgárok magyarországi munkavállalásának milyen tb- és szja-feltételei vannak?
Részlet a válaszából: […] ...Németországban van) Németországban bírnak illetőséggel.A magyarországi munkavégzésért kapott díjazás az Egyezmény 15. cikke alá (Nem önálló munka) tartozik. A 15. cikk (1) bekezdése általánosan fogalmazza meg azt a szabályt, hogy a fizetés, a bér és más hasonló.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 6.