38 cikk rendezése:
1. cikk / 38 Saját gépkocsi használatával kapcsolatos költségek megtérítése
Kérdés: Egyszemélyes gazdasági társaság tagja, aki egyedüli ügyvezetője a cégnek, rendszeresen saját személygépkocsiját használja az ügyvezetői tevékenysége ellátása érdekében. Minden hónapban elkészíti a kiküldetési rendelvény nyomtatványt, amely megfelel a jogszabályban előírt tartalmi és formai követelményeknek. Kérem szíves tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy ezzel a kiküldetési rendelvénnyel adómentesen elszámolható-e havi rendszerességgel költségtérítés?
2. cikk / 38 Vételár megbontása telekre, épületre
Kérdés: Társaságunk ingatlant (földterületet + felépítményt) vásárolt magánszemélyektől adásvételi szerződéssel, így nincs olyan számla, amely megbontva tartalmazza a földterület és az épület értékét. Az ingatlan tulajdonképpen egy kertes ház, amelyet a vállalkozás telephelyként fog használni. Az ingatlan aktiválásakor, az értékcsökkenés alapjának meghatározásához hogyan járunk el helyesen? A földterületre vonatkozó értékcsökkenési leírási tilalom figyelembevételéhez hogyan tudjuk meghatározni külön-külön a földterület és a felépítmény értékét? Szükséges lehet hivatalos értékbecslő szakvéleményére? Vagy elegendő a környékbeli telekárak figyelembevételével egy ügyvezetői nyilatkozat?
3. cikk / 38 Tagi kölcsön kamata külföldi magánszemélynek
Kérdés: Egy montenegrói adóügyi illetőségű holland állampolgár (a továbbiakban: Magánszemély), aki Magyarországon nem rendelkezik lakcímmel, tagi kölcsönt nyújt egy Magyarországon bejegyzett korlátolt felelősségű társaságnak (a továbbiakban: Társaság). A Magánszemély a Társaság egyedüli tulajdonosa és ügyvezetője is. A Társaság a tagi kölcsön után a Magánszemélynek kamatot fizet. A Magánszemélynek biztosítási jogviszonya sem Montenegróban, sem Hollandiában nincsen. Társas vállalkozói jövedelme után a 15%-os szja-t és a járulékokat megfizeti. A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény rendelkezéseit figyelembe véve milyen adókötelezettség keletkezik a Társaság által a Magánszemély részére kifizetett kamat után? Szja, szocho, egyéb járulékfizetési kötelezettség felmerül-e, mivel nem minősül belföldinek? A kamat nem a cégben végzett tevékenységének ellenértékét takarja. Ez a kettős adóztatásról szóló törvény szerint kamatjövedelemnek, az Szja-tv. szerint pedig egyéb jövedelemnek minősül? A kamatot kifizető magyar Társaságot milyen kifizetői feladatok terhelik? A kamatkifizetést a Társaság pénzügyileg rendezheti-e úgy, hogy ha a Társaságnak szüksége van újabb tagi kölcsönre, hogy átutalás nem történik, hanem kompenzációs megállapodást kötnek arra vonatkozólag, hogy a Társaságnak kamatot kellene kifizetni, a Magánszemély újabb tagi kölcsönt nyújtana, így pénzmozgás nem történik? Vagy a kamatkifizetésnek mindenképpen pénzmozgással kell járnia, tehát kifizeti a kamatot banki átutalással, utána tagi kölcsönt nyújt a Magánszemély szintén banki átutalással?
4. cikk / 38 Biztosítás keretében autójavítás
Kérdés: A társaság könyveiben nyílt végű pénzügyi lízing keretében beszerzett autó szerepel, ami megsérült, a casco biztosítás terhére javították. Ajavítást végző cég számlája megérkezett, amelyen a teljes kárösszeg szerepel, ennek csak az önrészét kellett átutalni a társaság felé, és az áfa felét, mivel a társaság az Áfa-tv. 124. § (4) bekezdésében foglaltak szerint azt helyezi levonásba a lízing után. Kaptunk egy nyilatkozatot is mellé, amelyben a javító cég ügyvezetője kijelenti, hogy a fennmaradó részt a biztosító megtéríti részükre. A kérdés a számla helyes könyveléséhez kapcsolódik. Az önrész és a kifizetett áfarész egyéb ráfordítás lesz, a fennmaradó rész követelés, majd a kapott nyilatkozat szerint átvezetem az egyéb bevételek közé? Ez esetben hogyan élhetek a munkadíj utáni áfa 50%-os levonhatóságával?
5. cikk / 38 Személyesen közreműködő házastárs
Kérdés: Egy fogorvosi szolgáltatást végző kft. tulajdonosa egy házaspár. A feleség az ügyvezető. A feleség fogorvos, ő végzi a szakmai munkát egy fogorvosi asszisztens segítségével. A férj nem ügyvezető, csak tulajdonos, és máshol biztosított, a járulékokat a másik jogviszonyában megfizeti. A tulajdonos férj mérnök, a szakmai munkában nem tud részt venni, de a vállalkozásban tevékenykedik oly módon, hogy intézi a banki átutalásokat, adminisztrációs feladatokat, kapcsolatot tart a könyvelővel. Ezen feladatok ellátásával a férj esetében megállapítható-e a személyes közreműködés, és erre tekintettel a tulajdonos házastárs kaphat-e kedvezményes adózással SZÉP-kártyát?
6. cikk / 38 Könyvvizsgáló felelőssége
Kérdés: A könyvvizsgáló által hitelesítő záradékkal ellátott beszámolóban a NAV átfogó adóellenőrzés során jelentős hibákat tárt fel. A cég ügyvezetőjeként kérdezem, hogy mi a könyvvizsgáló felelőssége, és hány évig felelős a munkájáért?
7. cikk / 38 Kifizetett osztalék visszafizetése jelentős összegű hiba miatt
Kérdés: A kft. taggyűlése 2014. évben a 2013. évi egyszerűsített éves beszámoló elfogadásakor a 2013. év adózott eredménye terhére osztalékkifizetésről döntött. Az osztalékot 2014-ben kifizették. 2016. évben önellenőrzés keretében feltárt jelentős összegű hibák helyesbítésével, a 2013. évre jóváhagyott osztalék kifizetésére a saját tőke nem nyújtott fedezetet. A kft.-nek 2014. évben a Gt. előírásait, 2016-ban a Ptk. előírásait kellett alkalmaznia. Az előbbi szerint a tagoknak csak abban az esetben kell visszafizetni a felvett osztalékot, ha rosszhiszeműen jártak el, a Ptk. szerint: kötelező a tagoknak az osztalék visszafizetése, ha arra a társaság vagyona nem nyújt fedezetet. A 2016. évben történt önellenőrzés eredményeként a tagoknak vissza kell fizetniük a 2014. évben felvett osztalékot?
8. cikk / 38 Hiányzó pénzkészlet
Kérdés: A kft. tulajdonosa, személyesen közreműködő tagja elhunyt. A tényleges pénzkészlet nulla forint, a könyv szerinti 14 millió forint. A könyvelés rendelkezésére áll egy nyilatkozat az ügyvezetőtől, aki a fenti tényt aláírásával rögzíti, elismeri. Mi a helyes eljárás számviteli, illetve adózási előírás alapján?
9. cikk / 38 Ügyvezetővel szembeni követelés
Kérdés: A kft.-nek volt ügyvezetőjével (nem tag) szemben van lejárt követelése. A jogviszony időközben megszűnt. Hogyan kell év végén a számvitelben és a társasági adónál eljárni az ilyen jellegű tételeknél?
10. cikk / 38 Könyvelőtársaság szerződésének átcsoportosítása
Kérdés: Könyveléssel foglalkozó betéti társaság tulajdonosai közül ez ideig katás beltagként végző személy a jövőben katás kültag-ügyvezetőként folytatná, valamint egyidejűleg katás egyéni vállalkozást is indítana, és bizonyos cégek könyvelését egyéni vállalkozóként vinné tovább. (A társaságban a jövőben beltagságot betöltő személy kiléte még nyitott, lehet, hogy a jelenlegi kültagból lesz beltag, de a bt.-ben tevékenységet nem fog végezni.) A bt.-ből az egyéni vállalkozásba áttenni tervezett cégek hogyan kerülhetnek át a jövőbeni bt.-kültaghoz mint egyéni vállalkozóhoz a könyvelési szerződések megszüntetése, illetve újrakötése nélkül? A megbízó cég, a bt., valamint az egyéni vállalkozó hármas megállapodásával? Problémát jelenthet az évközi változás? A könyvelőváltás miatt a felelősségi kérdéseket hogyan célszerű rendezni? Engedményezés útján átkerülhetnek a szerződések az egyéni vállalkozóhoz?