Részesedés értékesítése piaci érték alatt

Kérdés: Gazdasági társaságunk az ügyvezetőjének értékesítette egy részvénytársaságban meglévő 51%-os részesedését névértéken, 2550 E Ft-ért. Arészvénytársaság saját tőkéje az értékesítés időpontjában 60 M Ft volt. Milyen adózási következménye van a fenti tranzakciónak az értékesítő társaságra, illetve az ügyvezetőre nézve, figyelembe véve a Tao-törvény 18. § (1) bekezdésének b. pontját is?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolódó jóváhagyott osztalék, részesedés címén a vagyoni részesedés megszerzésekor még fennáll. Erendelkezés szerint az ügyvezető által megszerzett részvény szokásos piaci értéke – ha nincs a részesedéshez kapcsolódó jóváhagyott osztalék – 30...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 12.

Ki nem fizetett osztalék elévülése

Kérdés: A cég öt évvel ezelőtt taggyűlési határozatában osztalék előírását hagyta jóvá. Különböző okok miatt ez ideig az osztalék nem került kifizetésre. Meddig szerepelhet ez a kötelezettség a könyvekben? Elévül-e? Ha igen, hány év az elévülési idő? És milyen törvény alapján? Van-e más módja annak, hogy ez a kötelezettség kikerüljön a könyvekből?
Részlet a válaszából: […] ...§-ának (2) bekezdése alapján a taggyűlés (és nem a cég) azosztalékfizetésről (és nem az osztalék előírását hagyta jóvá) az ügyvezetőnek ajavaslatára a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásával egy­idejű­leghatározhat.A Ptk. 324-326....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 10.

Tévesen fizetett osztalék helyesbítése

Kérdés: A kft. 2002. év végén belépett az evába. 2002. évi mérlegében 3457 ezer forint eredménytartalék és 2509 ezer forint mérleg szerinti eredmény szerepelt. A 2003. évi mérlegében az adózott eredmény 3030 ezer forint, mérleg szerinti eredménye 3000 ezer forint, eredménytartaléka 0, mert az éves mérleg készítésekor 5966 ezer forint összegű tagokkal szembeni kötelezettséget könyveltek az eredménytartalékkal szemben. A tagok szándéka az evás időszak előtti osztalékforrás rendezése volt. A bruttó 5966 ezer forintot 2004 áprilisában kifizették, és az osztalékadózás szabályai szerint leadózták. A 2003. évi eredménykimutatásban a tárgyévi adózott eredményt osztalékfizetésre nem használták fel, 2003. évre vonatkozóan az osztalékfizetésről taggyűlési határozat nincs, az a cégbíróságnál sem került letétbe helyezésre. Hogyan kell kezelni a 2004. évi – osztaléknak nem minősülő – kifizetést? Tagi jövedelemként és utólag megadóztatni, járulékoztatni? Vagy a tagokkal visszafizettetni az eredménytartalékba?
Részlet a válaszából: […] ...okból – sorozatosan megsértik.A 2003-ban hatályos Gt. 141. §-ának (3) bekezdése szerint: ataggyűlés az osztalék kifizetéséről az ügyvezető javaslatára a számvitelitörvény szerinti beszámoló elfogadásával egyidejűleg határozhat. Tehát a 2003.évi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. március 8.

Osztalékfizetés haszonélvezeti jog mellett

Kérdés: A kft. két tulajdonosa ajándékozási szerződéssel üzletrésze 90 százalékát átruházta gyermekeire, holtig tartó haszonélvezet mellett. Így a régi tulajdonosok 10 százalékos, a gyerekek 90 százalékos tulajdoni aránnyal rendelkeznek. Hogyan kell összehívni a taggyűlést? A haszonélvező és a tulajdonos milyen erősségű szavazattal rendelkezik? Kit terhel az osztalékfizetés után az osztalékadó? Ki kapja az osztalékot? A tulajdonos megszavazza, és a haszonélvező kapja?
Részlet a válaszából: […] ...eltérően, az adózott eredményt a törzsbetétek arányában kell a tagok között felosztani. A taggyűlés az osztalék kifizetéséről az ügyvezető – ha a társaságnál felügyelőbizottság működik, akkor a felügyelőbizottság által jóváhagyott – javaslatára az Szt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.