Próbaüzemeltetés során előállított termékek elszámolása

Kérdés: Szíveskedjenek egy példán keresztül könyvelési tételekkel szemléltetni egy gyártósor üzembe helyezéséhez kapcsolódó könyvelési feladatokat abban az esetben, ha a berendezéssel próbagyártás történt, és a próbaüzemben legyártott termékeket később értékesíteni fogják.
Részlet a válaszából: […] ...pedig – legkésőbb – a próbaüzemeltetés befejezésekor kell elvégezni.Ha a próbaüzemeltetés időszaka az egyik évről a másik üzleti évre átnyúlik, és a mérlegfordulónapot megelőzően értékesítés és/vagy készletre vétel történt, akkor ezen értékesítéshez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 11.

Közös üzemeltetés költségeinek elszámolása

Kérdés: Közös üzemeltetésnek tekinthető-e egy irodaház működtetése? Az irodaházban az egyes irodák jogi személy tulajdonosainak alkalmazottai, bérlői alapvetően a tevékenységükhöz szükséges vezetői, gazdasági, irodai tevékenységet végzik, termelőtevékenységet nem folytatnak. Az irodaház működtetése során felmerült költségekhez az egyes irodák tulajdonosai hozzájárulnak, de nyereséget nem realizálnak. A közös üzemeltetés értelmezésére nem találtam jogszabályi előírást.
Részlet a válaszából: […] ...az épület tulajdonosai (a tulajdonos alkalmazottai, bérlői) nem termelőtevékenység céljára közösen használnak (ott központi, esetleg üzleti irodákat helyeztek el, irodai, vezetői, gazdasági tevékenységet végeznek), és a közös üzemeltetésnek az egyik használónál...�ny...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 21.

Számlázás a teljesítéstől eltérően

Kérdés: Vállalatunk ipari berendezések tervezésével, kivitelezésével és beüzemelésével foglalkozik. Projektjeinek egy része több üzleti év alatt valósul meg. Vevői szerződéseink több számlázási mérföldkövet tartalmaznak. Árajánlathoz a projekt egészére készítünk előkalkulációt, ennek alapján határozzuk meg az eladási árat. A szerződésben szereplő számlázási lépcsőfokok a teljes árbevétel meghatározott százalékai, amelyek nem igazodnak a költségek felmerüléséhez. Probléma akkor van, ha a projekten év közben jóval kevesebb költség merült fel, mint amennyi az elő- és a közbenső kalkuláció alapján indokolt lenne. (Ellenkező esetben a többletköltséget befejezetlen állományként számolom el.) Számlázásütemezés: 1. részszámla a tervek benyújtásakor 10%, 2. részszámla a berendezés készre jelentésekor 60%, 3. részszámla a beüzemelés után 30%. (Ezt a kérdező példával szemlélteti!) Így torzul az eredmény. Céltartalékképzéssel próbálkoztunk, de azzal könyvvizsgálónk nem ért egyet. Passzív időbeli elhatárolást sem könyvelhetek. Hogyan lehetne az egyes számlázási ütemek nagymértékben eltérő tényleges nyereségtartalmát a teljes projekt átlagos nyereségtartalmára korrigálni úgy, hogy az Szt. előírásainak megfeleljünk?
Részlet a válaszából: […] ...válasz az, hogy a hatályos számviteli előírások mellett az átlagos nyereségtartalomra való korrigálásra nincs lehetőség, és hozzátéve azt is, hogy a törvényi előírásokat egymástól eltérő nyereségtartalmú tevékenységek esetében is indokolt megtartani. A Ptk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 21.