Hitelmoratórium alatti kamat elszámolása

Kérdés: A társaság élt a kormányrendelet alapján a hitelmoratóriummal. Az év egy részében, december 31-ig bezárólag nem törleszti a hitelt, és kamatot sem fizet. A hitelek terhe 2020. januártól legfeljebb ugyanannyi lesz, mintha nem is lett volna törlesztési szünet. Az időközben felhalmozódott kamatok és esetleg a moratórium időszakában felmerülő egyéb költségek futamidő-hosszabbítással fizethetők meg oly módon, hogy a kamatra kamat nem számolható fel. 2020. évben meg nem fizetett, ráfordításként előírt kamatot a könyvekben kötelezettségként, vagy időbeli elhatárolásként kell kimutatni? Véleményem szerint a meg nem fizetett kamatot és járulékos költségeket kötelezettségként kell a könyvekben kimutatni. Célszerű vagy önálló főkönyvi számlán, vagy a hitelanalitikában önálló tételként szerepeltetni, mert ez olyan tétel, amelyet további kamat nem terhelhet, a gazdálkodónak 2021. január 1-je után ezzel kapcsolatban "kamatmentesen" fizetési kötelezettsége keletkezik.
Részlet a válaszából: […] Hosszabban, teljes terjedelemben idéztük a kérdező megkeresését azért is, mert logikus levezetéssel valójában a kérdésére a választ is megadta. Válaszunkhoz idézzük az aktuális számviteli előírásokat.Az Szt. 44. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján passzív időbeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 6.

Követelések faktorálása

Kérdés: A társaság közúti áruszállítással foglalkozik. A likviditási gondok elkerülése érdekében követeléseit faktoráltatja. A faktorcég előleget fizet, amelyből levonja a faktordíjat, majd – amikor a vevő neki teljesített – utalja a maradékösszeget is a faktorkamat levonásával. Mit és hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...faktor visszaengedményezi a követelést. A Ptk. szerinti engedményezés valójában adásvétel, az engedményezéssel a követelés véglegesen átmegy az engedményes tulajdonába. Ebből következően – mint a kérdésből is kitűnik – a faktorálás valójában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 9.

Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések

Kérdés: Az eredeti kérdést a Számviteli Levelek 409. számában a 7987. kérdés tartalmazza, emiatt itt azt nem ismételjük meg. Az eredeti kérdésre itt csak a jóléti és kulturális költségekre, az egyéb személyi jellegű kifizetésekre vonatkozik a válasz.
Részlet a válaszából: […] ...kell készletre venni. A saját termelésű készletként előállított tárgyjutalmat annak közvetlen önköltségén vásárolt termékké kell átminősíteni, fel kell számítani az áfát, és az áfával növelt összeget kell adóalapnak tekinteni.Amennyiben a tárgyjutalmat nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 12.

Személyi jellegű egyéb kifizetések

Kérdés: A személyi jellegű egyéb kifizetéseket az Szt. 3. §-a (7) bekezdésének 3. pontja tartalmazza. Az Szja-tv. 1. számú melléklete hosszan részletezi a személyijövedelemadó-mentes bevételeket (amelyek jellemzően magánszemélyek bevételei, azaz személyi jellegű egyéb kifizetésnek minősülnek, de nem így nevesítettek), az Szja-tv. 70. §-a egyes meghatározott juttatásokról, a 71. §-a a béren kívüli juttatásokról, mint adóköteles jövedelmekről rendelkezik. A KSH munkaügyi statisztikája, ami a kereseten kívüli jövedelem egyes elemeit egyéb munkajövedelemként, szociális költségként, egyéb munkaerőköltségként határozza meg. A probléma az, hogy a három helyen történő szabályozás csak részben fedi le egymást, nehezen (vagy egyáltalán nem) feleltethetők meg egymásnak, esetenként nem is azonosíthatók. A kérdés az, hogy a többirányú követelményeknek a számvitel hogyan tud megfelelni?
Részlet a válaszából: […] ...megelőzően azt közvetlen önköltségen áruvá (T 261 – K 582, T 581 – K 251), illetve vásárolt szolgáltatássá kell átminősíteni (T 271 – K 582, T 581 – K 231).Az 551-552. számlákon elszámolandó tételek a számviteli előírások szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 8.

Beruházáshoz előleg vagy kölcsön

Kérdés: Cégünk üzemcsarnok-bővítést szeretne megvalósítani, melynek az értéke mintegy 200 millió forint. A megrendelő a beruházás megvalósításához azzal járulna hozzá, hogy a beruházási érték 50%-át biztosítaná részünkre a kivitelezés előtt, amely összeg a jövőben realizálódó bérmunkadíjból kerülne kompenzálásra az időszaki elszámolások alapján kiállított számlák értékéből 36 hónap alatt. A megrendelő részéről rendelkezésünkre bocsátani kívánt pénzeszköz adójogilag kölcsönnek vagy előlegnek minősül? Milyen adófizetési kötelezettség terheli? Hogyan történjen a számlázás? Az időszaki számlák milyen adatokat tartalmazzanak? Ha a fenti összeget előlegnek tekintjük, számvitelileg a bevétel arányos részét elhatárolhatjuk-e a következő évekre?
Részlet a válaszából: […] ...kell fizetni, a szerződésben rögzített kamat megfizetésével. A kölcsönnyújtás célja jellemzően a másik vállalkozó megsegítése, az átmeneti pénzhiány pótlása. A kérdés szerinti esetben egyértelmű, hogy a megrendelő pénzeszköze a beruházáshoz szükséges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 30.

Kölcsön azonos tulajdonosú kft.-k között

Kérdés: Nyújthatnak-e kölcsönt az azonos tulajdonosú kft.-k egymásnak? Ha igen, milyen feltételekkel?
Részlet a válaszából: […] ...folytatott tevékenység, akkor jogilag nem tiltott tevékenység. Nem üzletszerűen folytatott tevékenység, ha az eseti jellegű, üzleti kamatmérték az általánostól alacsonyabb, vagy éppen szívességi kölcsönről van szó.Természetesen a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 13.

Pótbefizetés nem pénzbeli vagyoni hozzájárulással

Kérdés: A Ptk. 3:183. §-ának (2) bekezdése alapján: "A pótbefizetés a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásokkal szemben érvényesülő követelményeknek megfelelő nem pénzbeli szolgáltatás útján is teljesíthető." Egy veszteséges társaság esetében teljesíthető-e a tőkepótlás a tagok által nyújtott fejlesztési kölcsön pótbefizetéssé történő átminősítésével?
Részlet a válaszából: […] Pontos a hivatkozott Ptk.-előírás, de az előzményeket sem lehet figyelmen kívül hagyni. Ha a társasági szerződés feljogosítja a taggyűlést arra, hogy a veszteség fedezésére pótbefizetési kötelezettséget írjon elő a tagok számára, meg kell határozni azt a legmagasabb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 9.

Kirendelés

Kérdés: A korábbi Munka Törvénykönyve fogalom­használata szerint az új Mt.-ben a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás címen jelenik meg. Ma is csak kapcsolt vállalkozások élhetnek a kirendelés gyakorlatával? A kirendeléssel kapcsolatos költségeket kell-e, lehet-e számlázni, átterhelni a fogadó cégre? Melyek lehetnek ezek a költségek?
Részlet a válaszából: […] ...új Mt. 53. §-ának (1) bekezdése szerint a munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni. A törvény indokolása szerint a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 10.

Alultőkésítés példákkal

Kérdés: Az alultőkésítési szabályt szíveskedjenek több példán keresztül is bemutatni, mert úgy tudom, sok könyvelő elfeledkezik ennek az alkalmazásáról.
Részlet a válaszából: […] ...július 1. – 2013. december 31. 2500Kapott kölcsön "X" banktól2013. január 1. – 2013. december 31. 4000Kapcsolt vállalkozástól kapott kamatmentes kölcsön2013. január 1. – 2013. december 31. 3000Kapcsolt vállalkozástól bérelt ingatlan bérleti díja2013. március 31....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 25.

Kft. által adható kölcsön

Kérdés: A kft. milyen feltételekkel és milyen határidővel adhat kölcsönt tagjainak?
Részlet a válaszából: […] ...kamatot kell – a Ptk. szerint – fizetnie. A kamat mértékében a felek szabadon állapodhatnak meg, a megállapodásuknak megfelelő kamatmértéket azonban a kölcsönszerződésben rögzíteni kell.A kamat mértékének meghatározása során tekintettel kell lenni az Szja-tv. 72...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 20.
1
2