Munkaerő-kölcsönzés fordított adózásának változása

Kérdés: 2021. 03. 02-án megjelent a Magyar Közlönyben az 1/2021. PM határozat, melyben kihirdetésre kerül, hogy a munkaerő-kölcsönzés (az építőipari kölcsönzéstől eltekintve) a fordított adózás helyett egyenesen adózik. Átmeneti szabályozásról nem tudni. Az áfatörvény vagy a számviteli törvény szerinti teljesítést kell figyelembe venni a rendelet értelmezésekor? Már február elején rendelkeztünk olyan általunk kiállított számlával, mely a 01. havi kölcsönzési szolgáltatásról szól, viszont a számlán szereplő teljesítési dátum áprilisra esik.
Részlet a válaszából: […] ...– ideértve a bontással történő megszüntetését is – irányul.A változással összefüggésben az Áfa-tv. nem tartalmaz átmeneti rendelkezéseket, ezért az új szabályt azokra az ügyletekre kell alkalmazni, amelyek Áfa-tv. szerinti teljesítési időpontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 15.

Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések

Kérdés: Az eredeti kérdést a Számviteli Levelek 409. számában a 7987. kérdés tartalmazza, emiatt itt azt nem ismételjük meg. Az eredeti kérdésre itt csak a jóléti és kulturális költségekre, az egyéb személyi jellegű kifizetésekre vonatkozik a válasz.
Részlet a válaszából: […] ...kell készletre venni. A saját termelésű készletként előállított tárgyjutalmat annak közvetlen önköltségén vásárolt termékké kell átminősíteni, fel kell számítani az áfát, és az áfával növelt összeget kell adóalapnak tekinteni.Amennyiben a tárgyjutalmat nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 12.

Számviteli változások 2017-től

Kérdés: Jövőre változnak-e a számviteli előírások?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó előírást – a cégtörvényi előírások változása miatt – pontosították (kimaradt belőle a kétszeres szabályozás).Az átmeneti rendelkezések kiegészültek azzal, hogy a 2016. évben induló üzleti évről készített beszámolóban az előző év...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 10.

Tagi kölcsön elengedése helyett más

Kérdés: A bt. egyedüli kültagja 2007-ben elhunyt. Sajnálatos módon 1 éven belül nem sikerült helyette új kültagot beléptetni. Az ügyvédtől kapott tájékoztatás alapján 2008. november 20-án megindult a társaság kényszer-végelszámolása. Ennek ténye és indoka a cégkivonaton feltüntetésre került. A bt. az elmúlt években veszteségesen üzemelt, az egyedüli beltag kölcsönnel finanszírozta a működését. Végelszámolás esetén a bt.-nek kötelezettsége nem maradhat. A 1,5 millió forint tagi kölcsön rendezésére milyen lehetőségek maradnak? A tag elengedi követelését? De akkor 21% illetéket, 4% különadót kell fizetnie. A végelszámolást átminősíti felszámolássá? Ami legalább 300 E Ft költséggel jár. Vagy 2007-ben az ügyvezető gépkocsijából elloptak társasági tulajdonba tartozó optikai anyagokat és árukat 1 millió Ft értékben. Az ellopott anyagokat, valamint a lejárt szavatosságú anyagokat a bt. 2,5 millió forint értékben rendkívüli ráfordításként számolta el. Mivel a kár gondatlanságból következett be, járható-e, hogy a beltag a tagi kölcsönnel megegyező összegű kártérítést fizet a bt.-nek, és így a követelés és a kötelezettség összevetésre kerül? Az illetéktörvény módosítása érinti-e az előbbiekben leírtakat? Van esetleg más megoldás is?
Részlet a válaszából: […] ...az adózás előttieredmény, akkor 19 százalékos társasági adó is terheli.]Ha egyedüli tagként bejelenti a hitelezői igényét, és kériátminősíteni a végelszámolást felszámolássá, a cégtörvény 106. §-a alapjánaggályosnak tűnik. Ezt a bejelentést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 17.