4 cikk rendezése:
1. cikk / 4 Munkáltatói támogatás lakáscélú felhasználásra
Kérdés: Társaságunk vissza nem térítendő munkáltatói támogatást és vállalati kamatmentes kölcsönt szeretne adni munkavállalójának. Kell-e a munkáltatónak vizsgálni (az adómentesség igazolása miatt), hogy a megszerezni (építés, vásárlás), felújítani kívánt ingatlanon kívül van-e más lakás- vagy üdülőtulajdon a munkavállaló nevén, illetve hogy a felújítani, építeni, vásárolni kívánt lakásba költözők, ott lakók száma és a szobaszám, illetve a beszerzési, építési költség megfelel-e a 12/2001. (I. 31.) Korm. rendeletben foglalt feltételeknek? Kik vehetők figyelembe a méltányolható lakásigény meghatározásakor együtt költözőként: házastárs, élettárs, gyermek (hány éves korig), egyéb családtag? A már ott lakó felnőtt gyermek figyelembe vehető-e pl. felújítás esetén, amennyiben oda van állandó lakcímre bejelentve?
1. A munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak adott vissza nem térítendő támogatás
1. A munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak adott vissza nem térítendő támogatás
2. cikk / 4 Vissza nem térítendő lakásépítési támogatás
Kérdés: Munkavállalóinknak az Szja-tv. 1. sz. melléklet 2.7. pontja alapján szeretnénk vissza nem térítendő támogatást nyújtani a kamatmentes munkáltatói lakáshitel elengedése, illetve korszerűsítésre adott lakáscélú támogatás formájában. Mindezt a cafeteria-rendszer keretein belül, amennyiben a munkavállaló ilyen felhasználási célról nyilatkozik. Kérdésünk: vonatkozik-e a 30%-os juttatási korlát a hitel elengedésre és a korszerűsítésre is? Illetve milyen módon kell igazolni a megvalósult korszerűsítést, hogy megfeleljünk az adómentesség feltételének?
3. cikk / 4 Közművesítés társasági pénzből
Kérdés: A gazdasági társaság vezetője és egyben résztulajdonosa a tulajdonát képező telekre jelzálogbejegyzést engedélyezett a társaság részére történő jelzáloghitel felvételekor. A telken megindult időközben a közművesítés. A telekhatáron belüli közművesítés számláit a társaság egyenlítette ki, az áfát levonásba helyezte. A telek lakóövezetben van, tehát lakásépítés céljára értékesíthető. A társaság lehet-e tulajdonosa a közműveknek azért, mert a vezetője engedélyezte a telekre a jelzálog bejegyzését a jelzáloghitel fedezeteként? Elválasztható-e a tulajdonjog szempontjából a közmű a telektől?
4. cikk / 4 Önkormányzati szennyvízberuházás támogatása
Kérdés: A kft. az elmúlt évben több önkormányzatnak készített – a SAPARD-program keretében – pályázatot szennyvízberuházás támogatására, illetve 2004-ben is több beruházás előkészítése folyik, amelyek pályázatát készíti majd. Az áfatörvény 2004. évi változása alapjaiban érinti ezen beruházásokat. 1. Az önkormányzatok a SAPARD-program keretében pályáznak külön-külön, a saját, helyi szennyvízcsatorna-hálózatuk, illetve szennyvíztelep megépítésére. A pályázatok támogatásáról szóló döntés 2003 decemberében megszületett. Az önkormányzatok adólevonási joggal rendelkeznek. Az önkormányzatok a konkrét esetben visszaigényelhetik a beruházás áfáját azzal, hogy 10 évig áfafizetési kötelezettség is terheli őket a bevételeik tekintetében? 2. Mi a helyzet, ha az önkormányzat 2004-ben nyer a SAPARD-programban támogatást, de a szennyvízhálózatot saját maga üzemelteti, és ő számláz a lakosság felé szennyvízdíjat?
