38 cikk rendezése:
11. cikk / 38 Árfolyamveszteség elhatárolása
Kérdés: 2011. évtől kötelező a külföldi pénzeszközben nyilvántartott követelés, kötelezettség, hitel, kölcsön év végi átértékelése, az átértékelési különbözet könyvelése a problémám. A 2011. évi árfolyammozgások igen jelentős különbözetet eredményeznek, amelynek következtében a társaságok veszteségesek lesznek. Van-e lehetőség az árfolyamveszteség elhatárolására? Ha igen, az milyen átértékelési körre vonatkozik?
12. cikk / 38 Selejtezett eszközökből tárgyi eszköz
Kérdés: Cégünknél tárgyi eszközt állítanának elő (tárolószekrényt), amelyhez olyan alkatrészeket használnának fel, amelyeket leselejtezett eszközökből szereltek le (ajtók, lábak, fémkeret). Munkatársunk készítené ezt a szekrényt, amelyhez felhasználna még most és korábban vásárolt eszközöket. A korábban vásárolt eszközöket az előző években költségként számolták el. Ez esetben mi a tárgyi eszköz bekerülési értéke? Hogyan lehet meghatározni a leselejtezett eszköz alkatrészeinek az értékét? A költségként könyvelt tételeket számításba lehet-e venni?
13. cikk / 38 Devizában adott-kapott előleg
Kérdés: Sokat foglalkoztak már a devizában adott és kapott előlegek elszámolásával és az alkalmazandó árfolyammal. Egyik válaszban sem térnek ki azonban a következőkre: Ha az egyik fél nem utal előleget, az csak másnap íródik jóvá a másik fél bankszámláján, emiatt a másik fél által kiállított előlegszámla a másnapi teljesítési dátumot és árfolyamot fogja alkalmazni, itt már biztosan keletkezik árfolyam-különbözet. Ha az előleget utaló fél a devizában vezetett bankszámlájáról utalja az előleget, akkor a bankszámlájáról könyv szerinti árfolyamon könyveli az utalt összeget, ami biztosan nem egyezik meg az utalás napjára választott MNB-árfolyammal, itt is keletkezik árfolyam-különbözet. Lehetséges, hogy az előlegszámlát nem kellene könyvelni? (A legtöbb könyvelőprogramban az áfa alapja és az áfa összege nem válik el egymástól!) Milyen árfolyamon kell kimutatni az előleget, év közben és az év végi értékeléskor?
14. cikk / 38 Kereskedelmi áruk év végi értékelése
Kérdés: Kereskedelmi cégünk folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezet készleteiről. Ettől függetlenül az elszámolás, az értékelés érdekében év végén leltárt vesz fel a készletekről. Az októberben felvett leltár szerinti készletre eső árrést meghatározza, majd a december 31-i könyv szerinti készletre kiszámítja a leltár szerinti árrést. A könyv szerinti árrés és a kiszámított árrés közötti eltérést az elábé és az árrés számla között könyveli. Kérem ezt véleményezni!
15. cikk / 38 Vásárolt készletek nyilvántartása
Kérdés: Szakmai körökben vita tárgyát képezi, hogy a készletek nyilvántartási ára és az év végi készletértékelési ár miként határozható meg helyesen, egy vállalkozáson belül, a számviteli politikában, az értékelési szabályzatban. Egyes vélemények szerint egy-egy készletcsoportnál azonos módon kell eljárni. Az Szt. nem ad arra lehetőséget, hogy a kereskedelmi áruknál másként értékeljék a nagykereskedelmi készleteket, mint a kiskereskedelmi árukat. Azokat vagy a FIFO-módszerrel, vagy mérlegelt átlagáron, vagy elszámolóáron kell értékelni. Más vélemény szerint ez a számviteli törvényből nem következik. Ha egy vállalkozás nagykereskedelmi raktárt működtet, és ott a nyilvántartás vezetése folyamatosan mennyiségben és értékben történik, lehetséges a mérlegelt átlagár. Ugyanakkor, ha ez a vállalkozás kiskereskedelmi boltot is működtet, és ott nem vezet folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást, ott – csak az év végi értékelésnél – a FIFO-elv szerint határozza meg a készletértéket. Ezt abban az esetben is megteheti, ha a nagykereskedelmi raktár is ad át kiskereskedelmi egységének eladásra árut, az egyébként nagykereskedelmi célra beszerzett áruból. Melyik a járható megoldás?
16. cikk / 38 Végelszámolás számviteli teendői
Kérdés: A gazdasági társaságok végelszámolása egyre inkább a mindennapok része, de csak töredékekben lehet fellelni hozzá szakmai anyagot. Alapítani, napi dolgokat nagyon tudunk könyvelni, de a végelszámolásban még nincs rutin. A végelszámoláshoz kapcsolódóan néhány kérdés fogalmazódott meg. Kérem, hogy azokra válaszoljanak!
17. cikk / 38 Osztalékelőleg az Eva-tv. hatálya alatt
Kérdés: Az Eva-tv. hatálya alá tartozó társaság 2010-ben osztalékelőleget vesz fel. Ezzel kapcsolatosan milyen adminisztratív (például kinek kell a közbenső mérleget, az ügyvezetői nyilatkozatot stb. megküldeni) teendők vannak? A közbenső mérleg elkészítésének teendőit tudom.
18. cikk / 38 Osztalékelőleg havonta
Kérdés: Vállalkozásunk 2010-re bejelentkezik az evaalanyok közé. Az evaalanyiság egyik jelentős előnye, hogy a költségek elszámolása után fennmaradó eredmény adófizetési kötelezettség nélkül a vállalkozásból osztalék, illetve osztalékelőleg formájában kivehető. Kérdés az, hogy mikor? Mivel a napi átlagos pénztári pénzkészlet limitjére vonatkozó szabály az evaalanyokra is érvényes, a havi osztalékelőleg-elszámolás lenne a célszerű. Van-e ennek valamilyen akadálya? Elegendő ezt a társasági szerződésben rögzíteni?
19. cikk / 38 Értékpapírok értékvesztése
Kérdés: A vagyonhasznosító kft.-nél az év végi értékelés során megállapítást nyert, hogy az értékpapírok egy részénél a nyilvántartási érték magasabb, mint a mérlegkészítés időpontjában azok piaci értéke. A különbözet összegében értékvesztést számoltunk el, amellyel a társaságiadó-alapot nem növeltük. A kft. számviteli politikája minden értékvesztést jelentősnek minősít. Amikor az értékpapír-állományból értékesítés történik a jövőben, akkor arányosan vissza kell írni a korábban elszámolt értékvesztést. Helyesen jártam el?
20. cikk / 38 Kölcsönadott saját részvények
Kérdés: Társaságunk a tárgyévet megelőző évben visszavásárolt részvényekből kölcsönadott más vállalkozás részére. A kölcsönszerződés szerinti összeget követelésként, saját részvények könyv szerinti értékének a kölcsönszerződés szerinti értéket meghaladó összegét aktív időbeli elhatárolásként számolta el a társaság. Az év végi értékelés keretében a kölcsönszerződés miatti követelésre a társaság értékvesztést számolt el. A kölcsönügylet végén (a tárgyévben) a társaság a visszakapott saját részvényeket a kölcsönszerződés miatti követelés könyv szerinti értékén (az előző év végén elszámolt értékvesztéssel csökkentett kölcsönszerződés szerinti értéken) vette nyilvántartásba a kölcsönbe vevővel fennálló kötelezettséggel szemben. A kölcsönszerződés miatti követelés könyv szerinti értéke és a visszavételkor keletkezett kötelezettség összevezetésre került. Helyesen járt-e el a társaság, amikor a visszakapott saját részvényeket a leírtak szerint számolta el? Lehet más megoldás is?
