Gépjárművek forgalomból történő kivonása

Kérdés: Társaságunk teherfuvarozással foglalkozik. A gépjárműveket a tárgyi eszközök között tartja nyilván, azok élettartamát 5 évben állapította meg, az értékcsökkenést – a maradványértéket nullának tekintve – lineáris leírást alkalmazva számolja el. Mi a teendő akkor, ha a gépjárművet kivonják a forgalomból? A forgalomból történő kivonás időszaka alatt is tárgyi eszközként kell nyilvántartani a gépjárművet? Kell-e ezen időszak alatt értékcsökkenést elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...a piaci értéke, akkor az átvezetés előtt az Szt. 53. §-a alapján kötelező terven felüli értékcsökkenést elszámolni. Készletértékként nem mutatható ki magasabb érték, mint a forgalomból kivont gépjármű kivonáskori piaci értéke.(Kéziratzárás: 2023. 04....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 13.

Zsaluzási elemek felújítása

Kérdés: Az építőipari társaság a korábbi üzleti években a zsaluzáshoz használt fa- és fémelemeket (ún. zsalurendszert) a beszerzéskor úgy ítélte meg, hogy a vállalkozási tevékenységét legfeljebb egy évig szolgálják. Ezért a használatbavételkor anyagköltségként elszámolta. Jelenleg ezen eszközökre vonatkozóan mennyiségi kimutatással rendelkezik, amely biztosítja a projektről projektre történő mozgatását (nyomon követését). A jelenlegi piaci helyzet miatt (zsaluanyagok áremelkedése) úgy döntött, hogy külső céggel ezen eszközöket felújíttatja, amely biztosítja az eszközök korszerűsítését, valamint az eredeti állagának helyreállítását, így több éven keresztül újra használhatja a termelésben. A felújítást követően hogyan változik ezen eszközök számviteli besorolása? A felújítást követően van-e lehetőség (ha van, milyen) ezen zsalurendszer tárgyi eszközként való kezelésére?
Részlet a válaszából: […] ...Hangsúlyozni kell, hogy a tárgyi eszközkénti állományba vételnek elemenként külön-külön kell megtörténnie, beszerzési (bruttó) értékként az elemenkénti felújítási költséget számításba véve. A terv szerinti értékcsökkenési leírást az Szt. 52. §-a alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 14.

Bérbeadás vagy szálláshely-szolgáltatás

Kérdés: Társaságunk mint anyavállalat a tulajdonunkban lévő üdülőben részben a leányvállalatok dolgozóinak, részben a saját dolgozói részére üdülési lehetőséget biztosít május 1. és október 1. közötti időszakban, a külön üdülési szabályzatban rögzítetteknek megfelelően. A KSH szerinti besorolás: Nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely-szolgáltatás a 173/2003. sz. kormányrendelet alapján. Saját dolgozóink térítésmentesen vehetik igénybe az üdülőt, ezen térítésmentes juttatás kalkulált értéke után a munkabérre vonatkozó adó- és járulékfizetési szabályok alapján teljesítjük adó- és járulékfizetési kötelezettségünket. A tagcégek részére évente határozott idejű bérleti szerződés alapján 27%-os áfát felszámítva engedjük át az üdülőt, az üdülési szabályzatban meghatározott heti turnusváltásokban megvalósuló üdülés céljára. A tagcégekkel kötött bérleti szerződés tartalmazza a bérleti időszakot, a bérleti díjat, azt, hogy az üdülőt csak beutalt személy használhatja. Nem tér ki a mellékszolgáltatásokra (ágyneműcsere biztosítása, gondnok foglalkoztatása). Minden üdülő kitakarítva adja át az üdülőt. Helyesen járunk-e el, ha bérletnek minősítjük a tagcégekkel kötött, május-október közötti időszakra vonatkozó szerződést, miközben a tagcégek dolgozói heti turnusváltásban veszik igénybe az üdülőt, vagy valójában "Szálláshely-szolgáltatásra" kellene szerződést kötnünk?
Részlet a válaszából: […] A válaszhoz nézzük meg a vonatkozó jogszabályok előírásait.A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2. §-ának 23. pontja szerint szálláshely-szolgáltatás: üzletszerű gazdasági tevékenység keretében rendszerint nem huzamos jellegű, éjszakai ott-tartózkodást,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 9.