Osztalékelőleg 2016-ban

Kérdés: Az osztalékelőleggel kapcsolatban értelmezési problémáim vannak. 2015. december 31-ig a sorrend fontos volt, először a tárgyévi osztalékot kellett kivenni, amelyet ki lehetett egészíteni az eredménytartalékkal. Osztalékelőleg-kivételről beszéltünk, ha 2015. évben vettünk ki osztalékot. Véglegessé vált az osztalék, amikor a 2015. évről mérleget készítettünk. 2016. évben az osztalék alapja az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék. Itt már nem beszélhetünk osztalékelőlegről? Szeptemberben a tulajdonosok felvesznek osztalékot, közbenső mérleget készítek, nyereséges a cég, tehát felvehetnek osztalékot. Ez a felvett osztalék már nem a 2016. évi adózott eredményt fogja terhelni, hanem az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített eredménytartalékot? Megszűnik az osztalék felvételének a sorrendje? Egy kivás vállalkozás ezután mondhatja, hogy nem a tárgyévi adózott nyereségből vett ki osztalékot, hanem a kivaidőszak előtti eredménytartalékból?
Részlet a válaszából: […] ...megfizetni, amikor az osztalékelőlegként kapott összeg az éves beszámoló elfogadásával, a legfőbb szerv döntésével véglegesen osztalékká válik.Az osztalékfizetésre, az osztalékelőlegre vonatkozó törvényi előírások 2016. január 1-jével módosultak. Ez a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 13.

Jegyzett tőke leszállítása tőkekivonással

Kérdés: A kft. alapításakor megállapított tőkeigény időközben lecsökkent, és ezért a tagok a jegyzett tőke leszállítását tőkekivonás útján valósítanák meg. Ezzel a mérleg szerinti eredmény arányos részét osztalékként ki kell-e fizetni (nem akarják más tőkeelemként megtartani)? A társaság tagjai Magyarországon bejegyzett társaságok, jogi személyek. Van-e lehetősége a társaságnak még ugyanebben az évben, egy későbbi időpontban osztalék­előleg kifizetésére, természetesen közbenső mérleg alapján? (Az érthetőség kedvéért a jegyzett tőke 100 millió Ft, a mérleg szerinti eredmény 60 millió forint, a saját tőke egyéb elemei számláin érték nem szerepel. A jegyzett tőke leszállítása a felére történne.)
Részlet a válaszából: […] ...adózott eredmény osztalékként történő kifizetéséhez nemszükséges a jegyzett tőkét leszállítani. A taggyűlés a számviteli törvényszerinti beszámoló elfogadásakor dönthet az adózott eredménynek azosztalékkénti kifizetéséről, ha egyébként az Szt. 39...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 25.

Két év kapott osztaléka egy éven belül

Kérdés: Ügyfelemnek, "A" kft.-nek 20%-os részesedése van "B" kft.-ben. Korábban minden év júliusában "B" kft. osztalékot utalt "A" kft.-nek, ezt számoltam el tárgyévi (a kifizetés évében) bevételnek "A" kft. könyveiben. Az idén azonban már 2008 áprilisában utalta "B" kft. az osztalékot, "A" kft. mérlegkészítési időpontja előtt. Teheti-e "A" kft., hogy a 2007. évi mérlegében kétévi osztalékot is elszámol, és innentől kezdve mindig a járó osztalékot tünteti majd fel bevételként a beszámolójában?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 84. §-a (1) bekezdésének előírása szerint kapottosztalékként a tulajdoni részesedést jelentő befektetés után kapott, az adózotteredményből járó összeget kell kimutatni, amennyiben az a mérlegkészítésidőpontjáig ismertté vált. Ebből következően az "A" kft...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 12.

Törzstőkeemelés vagy osztalékkifizetés

Kérdés: Lehet-e az eredménytartalékból úgy jegyzett tőkét emelni, hogy csak az egyik tag tulajdonrésze változik, a másik tag osztalékot akar felvenni, ugyanannyit, és beleegyezne a tulajdoni hányadok változásába?
Részlet a válaszából: […] ...a társasági szerződés eltérően nem rendelkezett. Ez az előírás ad arra lehetőséget, hogy az egyes tagok között eltérő legyen az osztalékként kifizethető összeg. Van azonban egy (3) bekezdés is, amely alapján a taggyűlés az osztalék kifizetéséről az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 15.

Osztalékfizetés haszonélvezeti jog mellett

Kérdés: A kft. két tulajdonosa ajándékozási szerződéssel üzletrésze 90 százalékát átruházta gyermekeire, holtig tartó haszonélvezet mellett. Így a régi tulajdonosok 10 százalékos, a gyerekek 90 százalékos tulajdoni aránnyal rendelkeznek. Hogyan kell összehívni a taggyűlést? A haszonélvező és a tulajdonos milyen erősségű szavazattal rendelkezik? Kit terhel az osztalékfizetés után az osztalékadó? Ki kapja az osztalékot? A tulajdonos megszavazza, és a haszonélvező kapja?
Részlet a válaszából: […] ...kell alkalmazni. Tehát az új szabályok alkalmazására először 2004-ben történő osztalékfizetés esetében kerül sor (akkor is, ha ekkor nem 2003-ra, hanem korábbi évre jóváhagyott osztalék kifizetése történik). Ekkortól alkalmazandó az is, hogy az adó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 17.

Tőkeemelés elszámolása a tulajdonosnál

Kérdés: Az rt. 100%-os tulajdonosa a kft.-nek. A kft.-nél megemelik a jegyzett tőkét 2001-ben az eredménytartalék terhére. Hogyan kell ezt könyvelni a tulajdonos rt.-nél?
Részlet a válaszából: […] ...következően, az új Szt. 86. §-a (4) bekezdésének c) pontja szerint, az üzletrész értékének növekedését a rendkívüli bevételekkel szemben kell elszámolni, majd halasztott bevételként időbelileg el kell határolni.(Könyvelési tételek az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. november 8.

Tőkeemelés a jegyzett tőkén felüli vagyonból a befektetőnél

Kérdés: Jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történt a tőkeemelés. Felvehető-e a részesedésnövekedés a befektető könyveibe?
Részlet a válaszából: […] ...Így kézenfekvő, hogy a részesedést a térítés nélküli eszközátvétel szabályai szerint vegye állományba a rendkívüli bevételekkel szemben, majd a rendkívüli bevételt időbelileg határolja el. (Ez esetben valójában olyan térítés nélküli átvételről van szó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.