Közraktárban elhelyezett termény könyvelése

Kérdés: Társaságunk a tavalyi év folyamán megtermelt kukoricáját közraktározta, így közraktári jegyhez jutott. A társaság a közraktári jegyeket fedezetként átadta a számára hitelt nyújtó bankoknak. A hitel futamideje 5-6 hónap, 2003 tavaszán lejár. Hogyan kell könyvelni a közraktárban elhelyezett terményt, a kapott közraktárjegyeket, és a közraktárjegyek fedezete (óvadéka) mellett kapott hitelt?
Részlet a válaszából: […] ...Amikor a közraktárban elhelyezett termények fedezete mellett a bank kölcsönt nyújt, akkor azt a zálogjegy ellenében teszi. Az ilyen feltételekkel kölcsönt felvevő társaság a hitel fedezeteként átadott zálogjegy értékét a 0. Számlaosztályban, a zálogjegy ellenében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 4.

Devizás követelések mérleg-fordulónapi értékelése

Kérdés: Helyesen jár-e el a társaság, ha a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek mérleg-fordulónapi értékelésekor a jelentős hatás értékét a számviteli politikában a mérlegfőösszeg 2 százalékában határozta meg? Csak külföldi pénzértékre szóló követelése van.
Részlet a válaszából: […] ...rögzítsék külön-külön a jelentős hatás mértékét, természetesen a mérlegfőösszeg rögzített mértékénél magasabb mértékkel (például 10 százalékban).Ha minden minősítő ismérvnél teljesül, hogy az árfolyamváltozás hatására a különbözet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 21.

Külföldi tulajdonostól kapott devizakölcsön kamata, adója, elszámolása

Kérdés: A társaságban 55 százalékos részesedéssel rendelkező, USA-ban élő magánszemély által 2001-ben fejlesztésre adott devizahitel és annak kamata alapján milyen adófizetési kötelezettsége keletkezhet a magánszemélynek, a társaságnak? A hitel tárgyévi kamata része-e a bekerülési értéknek? Az év végi értékeléskor az árfolyamkülönbözet elszámolásának milyen lépései vannak? A törlesztés és a kamatfizetés kezdete 2002. január 1. (A Számviteli Levelek 2001. évi 20. számában a 406. kérdéshez kapcsolódó további kérdések.)
Részlet a válaszából: […] ...napi átlagos állománya a saját tőke adóévi napi átlagos állományának háromszorosát meghaladja, az adóévben eszközbekerülési értékként vagy ráfordításként elszámolt kamatnak a saját tőke háromszorosát meghaladó kötelezettséggel arányos része növeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 3.

Piaci értékek meghatározása

Kérdés: Az új számviteli törvény szerint az eszközök mérlegfordulónapi értékelésekor a könyv szerinti értéket össze kell vetni a piaci értékkel. Honnan tud a gazdálkodó szervezet a piaci értékre vonatkozóan információt szerezni? Hogyan lehet a gépek, berendezések, technológiák piaci értékét meghatározni, különösen akkor, ha azok egyedi eszközök?
Részlet a válaszából: […] A 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: új Szt.) 57. §-a szerint a befektetett eszközöket, a forgóeszközöket – a sajátos előírások figyelembevételével meghatározott – bekerülési értéken kell értékelni, csökkentve azt a terven felüli értékcsökkenés, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 4.

Nem forgalomképes eszközök piaci értéke

Kérdés: Az immateriális javak és a tárgyi eszközök között is találhatók olyan eszközök, amelyek nem forgalomképesek, a társaságnak nincs joga értékesíteni azokat (pl. szoftverek, jogok, zálogjoggal terhelt eszközök stb.). Kérdés, ezen eszközök mérlegfordulónapi értékelésekor a piaci értéket milyen módon kell megállapítani, illetve a piaci érték tekinthető-e nullának?
Részlet a válaszából: […] ...értékeléskor a könyv szerinti érték valódiságáról kell meggyőződni. Ennek módszere – az adott eszközöknél – a piaci értékkel történő összehasonlítás. Önmagában az a tény, hogy a szoftver, a megszerzett jog, a zálogjoggal terhelt eszköz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 4.
1
4
5