11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Külföldi kiküldetés – a meghívó étkezést biztosít
Kérdés: Külföldi kiküldetés napidíjához kapcsolódik a kérdésem. Egy munkavállalónk külföldi kiküldetésen vesz részt. A szállás költsége tartalmazta a reggelit, illetve a meghívó fél egy étkezést biztosított ingyen, emiatt a munkavállalónak az esti étkezésről saját magának kellett gondoskodnia. Ilyen esetben kifizethető-e részére a napidíj, vagy arányosítani kell, és csak egyharmad rész fizethető ki napidíj címén?
2. cikk / 11 Éttermi eszközök környezetvédelmi termékdíja
Kérdés: Cégünk (belföldi áfaadóalany) fő tevékenységi köre 5610.08 éttermi vendéglátás. Tésztákat és leveseket készítünk, eldobható pohárban, tésztás dobozban értékesítve. Az étkezésekhez biztosítunk szalvétát, favillát/fakanalat, elvitel esetén pedig műanyag szatyrot, ha szükséges. A csomagolószereket belföldi forgalmazóktól (belföldi adóalanyok) vásároljuk meg, és biztosítjuk vendégeink részére. A szóban forgó termékek után (ételesdoboz, szalvéta, műanyag villa korábban, favilla, kebabboksz, szatyor) van-e környezetvédelmi termékdíj bevallási-befizetési kötelezettségünk? Ha igen, milyen gyakorisággal? A 21TA bevalláson bevallva?
3. cikk / 11 Személyi jellegű egyéb kifizetések
Kérdés: A személyi jellegű egyéb kifizetéseket az Szt. 3. §-a (7) bekezdésének 3. pontja tartalmazza. Az Szja-tv. 1. számú melléklete hosszan részletezi a személyijövedelemadó-mentes bevételeket (amelyek jellemzően magánszemélyek bevételei, azaz személyi jellegű egyéb kifizetésnek minősülnek, de nem így nevesítettek), az Szja-tv. 70. §-a egyes meghatározott juttatásokról, a 71. §-a a béren kívüli juttatásokról, mint adóköteles jövedelmekről rendelkezik. A KSH munkaügyi statisztikája, ami a kereseten kívüli jövedelem egyes elemeit egyéb munkajövedelemként, szociális költségként, egyéb munkaerőköltségként határozza meg. A probléma az, hogy a három helyen történő szabályozás csak részben fedi le egymást, nehezen (vagy egyáltalán nem) feleltethetők meg egymásnak, esetenként nem is azonosíthatók. A kérdés az, hogy a többirányú követelményeknek a számvitel hogyan tud megfelelni?
4. cikk / 11 Változások a juttatások adóztatásában
Kérdés: A 2018. évi XLI. törvény 2019. január 1-jétől jelentősen korlátozza a béren kívüli juttatásokat is, az egyes meghatározott juttatásokat is. A jogszabály előkészítői részéről a sajtóban elhangzottak szerint a megszűnt juttatásokat bér formájában indokolt a munkavállalók részére biztosítani. Az Önök véleménye szerint hogyan történhet ez? Cégünk 2018-ban a munkavállalóinak béren kívüli juttatásként havi 8 ezer forint pénzösszeget juttatott a napközbeni étkezés támogatására. Ezenkívül fizette a munkavállalók helyi utazására szolgáló bérletet, a munkáltató nevére szóló számla alapján, havi 10.000 forint összegben, amelyet egyes meghatározott juttatásként számolt el. 2019-ben ezeket sem béren kívüli juttatásként, sem az egyes meghatározott juttatások között nem lehet elszámolni. Milyen módon számolhatjuk el ezeket a juttatásokat jövőre, ha cégünk munkavállalóink részére 2019-ben is biztosítani kívánja?
5. cikk / 11 Saját üdülőnél az üdülési hozzájárulás elszámolása
Kérdés: Hogyan kell elszámolni és könyvelni a saját üdülőben üdültetett munkavállalók üdülési hozzájárulását?
6. cikk / 11 Üzletrész visszavásárlása, térítés nélküli átadása, tőkeemelés
Kérdés: A kft. 600 E Ft jegyzett tőkével rendelkezik, a tagok száma 3 fő, a jegyzett tőkén belüli arányok egységesen 200-200-200 E Ft. A társaság egyik tagja kiválik, és eladja az üzletrészét 6530 E Ft-ért, a két régi tag térítésmentesen megkapja. Egyúttal felemelik a jegyzett tőkét az eredménytartalék terhére, 3000 E Ft-ra. Az eredménytartalék összege 40 000 E Ft. A leírt gazdasági eseményeket hogyan kell könyvelni? Milyen adóvonzatok keletkeznek? A 6530 E Ft fizethető-e az eredménytartalékból?
7. cikk / 11 Képzési költség szja-kötelezettsége
Kérdés: Társaságunk különböző struktúrában konferenciákat, továbbképzéseket szervez. A Magyar Közbeszerzési Társaság keretében úgynevezett közbeszerzésireferens-képzés is folyik, mely rövidesen az OKJ-be is bekerül. Az előfizetők, tagok a fizetett díjért rendszeresen szakmai kiadványokat is kapnak. A regisztrálás a jogi személyek részéről történik, és rendszeresen ugyanazon személyek vesznek részt, adott esetben vizsgáznak is az oktatásokon. Felmerülhet-e a résztvevők szja-kötelezettsége?
8. cikk / 11 Saját termelésű készletek térítés nélküli átadása
Kérdés: A kft. ingyenesen ad át saját előállítású terméket. Az eseményről számlát helyettesítő okmányt kell kiállítani az áfafizetési kötelezettség miatt. Hova kell és milyen értéket könyvelni? A fizetendő áfa ráfordítás vagy az ingyenes eszközátadás része? A kft. év közben a készletszámlákra nem könyvel.
9. cikk / 11 Munkahelyi étkeztetés adóztatása
Kérdés: Saját üzemi konyhával rendelkezünk. A dolgozók, illetve a kívülállók a megállapított térítési díjat – számla alapján – megfizetik. Természetbeni juttatásként kell-e kezelni a munkahelyi étkeztetés költségeinek azon részét, amelyet a térítési díj nem fedez? Kell-e ezt számlázni? Van-e ez után áfa?
10. cikk / 11 Bérlet vagy lízing?
Kérdés: Személygépkocsi-bérlet vagy -lízing? Mi a kritériuma a minősítésnek?