Beolvadáshoz kapcsolódó kérdések

Kérdés:

"A" kft. beolvad "B" kft.-be. A "B" kft. – mint átvevő – jogutód. Az ismétlések elkerülése érdekében az alkérdésekre a konkrét kérdés után válaszolunk.
1. A "B" kft. mint jogutód átvevő társaság vagyonmérleg-tervezetében (az "A" kft.-vel együtt) a saját tőke 105, amelyből a jegyzett tőke +18, a lekötött tartalék +120, az eredménytartalék –33. Átalakulással létrejövő jogutód vagyonmérleg-tervezetében negatív előjelű eredménytartalék esetében annak összegét meg kell szüntetni a tőketartalék és/vagy a jegyzett tőke egyidejű csökkentésével. A fenti esetben nincs tőketartalék, és a jegyzett tőke sem elég, az eredménytartalék pedig -33. Mi ilyenkor a teendő? Hogyan lehet a mínusz eredménytartalékot megszüntetni? Melyik oszlopba tesszük a vagyonmérleg-tervezetben?

Részlet a válaszából: […] ...az egyéb tőkeelemek átrendezésével nem lehet megszüntetni, a második oszlopba, a különbözetek oszlopába beírható tételekre kell koncentrálni. Ilyen lehet a tőkeemelés a jelenlegi tulajdonos részéről, vagy új tagok felvételével. A tőkeemelésnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 15.

Ingatlantulajdon-szerzés illetéke

Kérdés: Az "A" cég ingatlant tulajdonló cég. Az "A" cég tulajdonosa 70%-ban "B" cég, mely az üzletrészt adásvétel útján szerezte. A "B" cég tulajdonosa 50-50%-ban két magánszemély. A "B" cégből kiválással létrejövő új cég kizárólag eszközoldalon az "A" cég 70%-os tulajdonlását viszi ki, melynek tulajdonosai 50-50%-ban a "B" céget is tulajdonló magánszemélyek lesznek. Ezek után a "B" cég megvásárolja "A" cég maradék 30%-os üzletrészét. A30%-os üzletrész vásárlása során figyelemmel kell-e lenni az ingatlant tulajdonló cég 75%-os tulajdonszerzési szabályára az 1990. évi XCIII. tv. 18. § (2) bekezdésének h) pontja, illetve (4) bekezdése alapján, azaz kell-e ingatlanra vonatkozó vagyonszerzési illetéket fizetni ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás. Amennyiben e kérdésekre igen a válasz, akkor az ügylet illetékköteles, ellenkező esetben nem.(Kéziratzárás: 2022. 04....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 28.

Hosszú ideje fennálló tételek rendezése

Kérdés: Átvettük egy jelentős értékű ingatlant tulajdonló társaság (A), valamint anyavállalata (B) könyvelését. Az A cég ezt az ingatlant felújítani és hasznosítani kívánja, de a felújítás különböző okokból 8-10 éve áll, illetve jórészt meg sem kezdődött. A B vállalat tevékenysége kimerült abban, hogy kölcsönökkel folyamatosan finanszírozza az A cég működési költségeit. A B cég könyveiben szerepel egy jelentős összegű befejezetlen beruházás (a kapott anyag és listák alapján a 8-10 évvel ezelőtt az A cég érdekében igénybe vett szolgáltatások, tanácsadói és menedzsmentdíjak stb. 2008-2012 között merültek fel). A B cég a fenti költségek összegét 2015-ig a beszámolóiban szellemi termékként mutatta ki, majd 2015-ben átsorolta a befejezetlen beruházások közé, azóta befejezetlen beruházás. Az A cég könyvelésében ezek a költségek egyáltalán nem jelentek meg. A továbbszámlázás vonatkozásában azt a tájékoztatást kaptuk, hogy az A és B cég közötti megállapodás alapján ezeket a tételeket az A cég által tulajdonolt ingatlan felújítását követően, az aktiválás után számolják el a felek egymás között. Kérdések rövidítve:
1. Mi a teendőnk, hogyan tudjuk rendezni a helyzetet? Milyen lépéseket kell megtennünk ahhoz, hogy a beszámoló a számviteli előírásoknak megfelelő legyen?
2. Hogyan, hol kellene/kellett volna kimutatni ezeket a tételeket? Hogyan érinti ez a két cég beszámolóit, társasági adóját, elhatárolt veszteségeit?
3. Ha a felek úgy állapodtak meg, hogy ezekkel a tételekkel majd a jövőben, évek múlva számolnak el egymással, nem kellett volna legalább 12 havonta elszámolni és számlázni?
4. Önök szerint valamilyen módon indokolható az, hogy ezeket a tételeket a B cég előbb szellemi terméknek, majd befejezetlen beruházásnak tekintette?
Részlet a válaszából: […] ...az óvatosság, a teljesség) követelményeire.Véleményünk szerint tételes leltárt kell felvenni a kérdés szerinti vitatott tételekről, amelyek valós tartalmáról vagy valótlan voltáról a cégek vezetése írásban és részletesen nyilatkozzon. (A 2008-2012...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 23.

Ingatlannal rendelkező kft. üzletrészének értékesítése

Kérdés: Adott egy kft., amelynek magánszemély tagja az üzletrészét független félnek névértéken (névérték = jegyzett tőke = 3 millió Ft) értékesíti. A szerzési érték a névérték volt. A kft. azonban szabad eredménytartalékkal rendelkezik, így az üzletrész piaci értéke nagyobb, mint a szerződéses eladási ár. Az üzletrész-adásvételi szerződés megkötésének pillanatában (2016) a társaság utolsó, beszámolóval lezárt üzleti évének (2015) mérlegében az eszközök mérlegfordulónapi könyv szerinti értékéből a belföldön fekvő ingatlanok értéke kisebb, mint 50%. Mivel azonban az üzletrész maradéktalan kiegyenlítésének időpontjában kerülne sor a cég átadására az új tulajdonosnak (ez 2017-ben történne meg), ezen időpontban készülő (közbenső) mérleg alapján, az eszközök könyv szerinti értékéből a belföldön fekvő ingatlanok értéke már több lenne, mint 75%. Ennek értelmében a mérlegben eszközoldalon csak belföldi ingatlanok (a mérlegegyezőségnek megfelelően, azzal azonos értékben), forrásoldalon pedig csak sajáttőke-elemek szerepelnének. A fenti vázolt folyamatokhoz kapcsolódó kérdéseim:
1. Kinek és mikor keletkezik jövedelme az üzletrész-értékesítéshez kapcsolódóan? Mikor, illetve kinek kell a jövedelmet terhelő adót megfizetnie?
2. Tekinthető-e az adásvétel belföldi ingatlan vagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét megszerzésének? Ha igen, kinek és milyen terhei keletkeznek?
3. Változtat-e az ügylet megítélésén az a körülmény, ha az üzletrészt a kft.-vel kapcsolt vállalkozási viszonyban álló vállalkozása veszi meg? Amennyiben igen, hogyan?
Kérem a fenti kérdéseimre adott válaszukat a vonatkozó adónemeken túl azok illetéktörvénybeli kapcsolódására való kitéréssel megadni!
Részlet a válaszából: […] ...hogy nála – az Szja-tv. 77/A. §-ának (1) bekezdése alapján – a vételár és az üzletrész szokásos piaci értéke közötti értékrész után adókötelezettség keletkezik. A bevétel adókötelezettségének jogcímét a felek (a magánszemély és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 9.

Követelések engedményezése, tartozásátvállalás

Kérdés: A kft. a befektetett eszközeit, valamint készleteit, a követeléseit szeretné engedményezni, illetve a kötelezettségeit átadni kapcsolt vállalkozás számára. A vevőköveteléseknél 100 százalékban értékvesztést számoltak el, így azok könyv szerinti értéke nulla. Az engedményezés könyv szerinti értéken történik. Hogyan kell ezt könyvelni az engedményezőnél, illetve az engedményesnél? Hogyan kell könyvelni a tartozásátvállalást az átadónál, az átvevőnél? Hogyan érintik ezen tételek az adózás előtti eredményt? A követelések, kötelezettségek értékesítése során az áfát fel kell számítani? Tételesen kell számlázni, vagy elegendő az átadás-átvételi jegyzőkönyvvel dokumentálni?
Részlet a válaszából: […] ...tartozások (kötelezettségek) könyv szerintiértékét – a tartozásátvállalás tételes dokumentuma alapján – az elengedettkötelezettségekre vonatkozó számviteli előírások szerint kell elszámolni, arendkívüli bevételekkel szemben kivezetni. Az átvállalt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 9.

Háziorvosi szolgálat eszköztámogatása

Kérdés: Háziorvosi szolgálatot ellátó betéti társaság feladatainak jobb ellátása érdekében eszközöket vásárolt, amelynek fedezetére 36 havi időtartamra lízingszerződést kötött pénzintézettel. A szerződésben tőke és kamat került megbontásra és a bank havonta számláz. Ezen eszközvásárlást a szolgáltatót ellátó MEP támogatja. Hogyan kell a havonta folyósított – eszközvásárlás alaptámogatással, hitelintézeti kölcsön, illetve lízingtámogatás – összeget elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...részletes számítási anyagot tartalmaz az 1463. kérdésre adott válasz, amely értelemszerűen a lízingszerződés szerinti törlesztőrészletekre is alkalmazható (természetesen a kamatrészre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 10.

Külföldi tulajdonostól kapott devizakölcsön kamata, adója, elszámolása

Kérdés: A társaságban 55 százalékos részesedéssel rendelkező, USA-ban élő magánszemély által 2001-ben fejlesztésre adott devizahitel és annak kamata alapján milyen adófizetési kötelezettsége keletkezhet a magánszemélynek, a társaságnak? A hitel tárgyévi kamata része-e a bekerülési értéknek? Az év végi értékeléskor az árfolyamkülönbözet elszámolásának milyen lépései vannak? A törlesztés és a kamatfizetés kezdete 2002. január 1. (A Számviteli Levelek 2001. évi 20. számában a 406. kérdéshez kapcsolódó további kérdések.)
Részlet a válaszából: […] ...így a társasággal kapcsolt vállalkozási viszonyban (Tao-tv. 4. §-ának 23. pontja) van. Mindezek előrebocsátásával az egyes kérdésekre a válasz a következőkben foglalható össze:a) Magánszemélytől felvett kölcsön kamata utáni szjaA magánszemélyt a jövedelme után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 3.

Támogatások számviteli elszámolása

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a kettős könyvvitelben a különböző típusú kapott támogatásokat?
Részlet a válaszából: […] ...vissza kell téríteni. Ha ezen feltételeket úgy határozták meg, hogy azok részbeni teljesítése esetén csak a nem teljesített feltételekre jutó, azokkal arányos összeget kell visszatéríteni, illetve azok részbeni teljesítésével arányos, arra jutó támogatást nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 14.