Sajátos törzstőkefeltöltés

Kérdés: Az új Ptk. a kft.-k esetében sajátos törzstőkefeltöltésről rendelkezik. Hogyan kell ezt a rendelkezést értelmezni? Hogyan kell számvitelileg elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...nem rendezett törzsbetétek összegeit.A Ptk. 3:185. §-a tartalmazza az osztalékfizetés feltételeit. A tagok akkor jogosultak osztalékra a Ptk. 3:162. §-a alapján, ha pénzbeli hozzájárulásukat már teljesítették. (Előfordulhat több tag esetében, hogy az egyik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 10.

Ügyvédi iroda megszűnése

Kérdés: Ha egy ügyvédi iroda be akar zárni (megszűnni), akkor elhatároz – mint egy végelszámolásnál – egy megszűnési dátumot, tevékenységet lezáró mérleget, és bevallásokat készít? Ebben hogyan kell szerepeltetni a kifizetett osztalék adóját? Ha a tárgyi eszközeit értékesíti, lesz fizetendő áfája, ezt hogyan kell kimutatni? Ezt követően dönt a végleges megszűnésről. Ezzel az időponttal is el kell készíteni a beszámolót, és be kell adni a bevallásokat? Mi lesz az utolsó havi bér adójával, ha nyereséges lesz, a kivett osztalékkal?
Részlet a válaszából: […] ...lefolytatásának végéig rendezni fogja. Ezért csak a végelszámolással kapcsolatos feladatokat, követelményeket ismertetjük.Az ügyvédekről az 1998. évi XI. törvény rendelkezik. Ezen törvény 76. §-a tartalmazza az ügyvédi iroda megszüntetésére vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 18.

Sajátos törzstőkefeltöltés

Kérdés: Az új Ptk. a kft.-k esetében sajátos törzstőke­feltöltésről rendelkezik. Hogyan kell ezt a rendelkezést értelmezni? Hogyan kell számvitelileg elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...pénzbeli vagyoni hozzájárulásuk "befizetéséről". Könyvelése:– az eredménytartalék igénybevétele jóváhagyott osztalékra: T 413 – K 355 (1000 E Ft), mivel a tárgyévi üzleti év adózott eredménye nem elegendő a befizetésre és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 16.

Elengedett osztalék

Kérdés: Magyar kft. 100 százalékban magyar magánszemély tulajdonosai 2008. évre 100 M Ft osztalékot határoztak el. Az osztalék nem került kifizetésre, a könyvelésben a rövid lejáratú kötelezettségek között szerepel. 2010-ben a tulajdonosok (a veszteséges gazdálkodásra, a válságra, a rossz pénzügyi helyzetre tekintettel, a hitelfelvétel esélyei javítása céljából) kénytelenek elengedni az elhatározott osztalékkövetelésüket, nincs esély a kifizetésre. Az elengedés növeli az adózás előtti eredményt és a hitelfelvételi esélyeket. A magánszemélyek az elhatározott 100 M Ft osztalékot illetékmentesen engedhetik el? A ki nem vett osztaléknak nem kell először megfizetni az adóit, járulékait? Van-e az elengedésnek illeték vonzata?
Részlet a válaszából: […] ...a kifizetőnek a kifizetés időpontjábankell megállapítania, bevallania és megfizetnie, és nem az osztalék jóváhagyásaután!]Az osztalékról való lemondás a kft.-nél azt jelenti, hogy azelhatározott osztalékfizetés miatti kötelezettséget elengedték....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 1.

Ügyvezető írásbeli nyilatkozata

Kérdés: A Gt. 131. §-ának (3) bekezdése alapján az ügyvezetőnek írásban nyilatkoznia kell a taggyűlésnek arról, hogy az osztalékfizetés nem veszélyezteti a társaság fizetőképességét. Ha a beszámoló elfogadásakor a cégnek rossz a likviditása, de a jövőben várhatóan lesz az osztalékfizetésre fedezete, akkor mit nyilatkozzon az ügyvezető? Elhatározható-e az osztalékfelvétel egyáltalán?
Részlet a válaszából: […] ...(napját), másrészt a kifizetendő osztalék nagyságát is konkrétan,tagonként. A Gt. 132. §-ának (1) bekezdése alapján osztalékra az a tagjogosult, aki az osztalékfizetésről döntő taggyűlés időpontjában atagjegyzékben szerepel, kivéve ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 12.