17 cikk rendezése:
1. cikk / 17 Többcélú utalványok értékesítése
Kérdés: Ügyfelünk többcélú utalványok értékesítésével foglalkozik. A kiadott utalványokat nem nála, hanem a szerződött partnereinél lehet beváltani termékre/szolgáltatásra. Árbevétele az utalványok adásvételéből adódó kezelési költségből, jutalékból származik. Milyen számviteli előírások tartoznak a többcélú utalványok könyvelésére ebben az esetben? Milyen számlaosztályban, mérlegsoron szükséges kimutatni a kiadott utalványokat, amiről a számviteli bizonylat készül? Hogyan kell kivezetni visszaváltáskor? Mi az a kötelező, minimális adattartalom, amelyet szükséges felvezetni a könyvviteli programba? A legyártott és készleten lévő utalványokat szükséges-e kimutatni a könyvviteli programban? Ha igen, akkor pontosan hogyan és milyen értéken?
2. cikk / 17 Vizsgadíjak bizonylatolása
Kérdés: Közúti járművezetők képzésével foglalkozó belföldi gazdasági társaság (Autósiskola Kft.) a közúti járművezetők és közúti közlekedési szakemberek képzésével, továbbképzésével, utánképzésével és vizsgáztatásával összefüggő díjakról szóló 84/2009. (XII. 30.) KHEM rendeletben foglaltak alapján, az elméleti és gyakorlati vizsgák lebonyolításához a rendelet mellékletében foglalt vizsgadíjat szed a közúti gépjárművezetői képzésre és vizsgára jelentkező természetes személyektől. A vizsgadíjat a Vizsgaközpont Nonprofit Kft. bankszámlájára banki átutalással vagy készpénzben kell megfizetni. Tehát az Autósiskola Kft. a vizsgadíjat a Vizsgaközpont – lényegében a Magyar Állam – nevében és javára szedi be a vizsgára jelentkező természetes személy tanulóktól. Az Autósiskola Kft. által a képzésre jelentkezőktől beszedett elméleti és gyakorlati vizsgadíjak bemutatott számviteli elszámolása megfelel-e a számviteli törvény rendelkezéseinek? A KHEM rendelet 4. § b) pontja és az illetéktörvény 31. § (1) bekezdése első mondatának együttes értelmezése alapján a vizsgadíj megfizetésére a képzésre jelentkező természetes személy kötelezett. Ehhez kapcsolódó kérdés, hogy a Képzőközpontnak a képzésre jelentkező magánszemély részére vagy az Autósiskola Kft. részére kell a vizsgadíjról számviteli bizonylatot kiállítani? A Vizsgaközpontnak a vizsgadíjról milyen jellegű számviteli bizonylatot kell kiállítani? Azért kérdés, mert a vizsgadíj egy közigazgatási hatósági díj, amely nem minősül termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás ellenértékének. Véleményünk szerint ebben az összefüggésben a közigazgatási hatósági díj kísérő bizonylata nem az Áfa-tv. alapján kiállított számla.
3. cikk / 17 Házipénztár-kezelés szabályai
Kérdés: A házipénztár kezelését, valamint az elszámolásra kiadott előleg szabályait milyen jogszabályok írják elő? Rutinszerűen tudjuk, hogy elszámolási előleget csak akkor vehet fel valaki, ha az előzővel már elszámolt, de ez a szabály milyen jogszabályon alapul? Mi szabályozza a pénztárosok, a pénztár-helyettesítések, pénztárellenőrzések módját? Természetesen a belső szabályaink, de milyen ide vonatkozó jogszabályok vannak? Ismert, hogy az Szja-tv. szabályozza a 30 napon belül el nem számolt elszámolási előleg kamatkötelezettségét, vagy jogszabályban rögzített a készpénzes fizetés felső határa, de milyen egyéb jogszabályok vonatkoznak ezekre a területekre?
4. cikk / 17 Közös költség bizonylata
Kérdés: Egy társasház tagjai (tulajdonosai) kizárólag vállalkozások. A közös költségekről (áramdíj, vízdíj, őrzési díj, képviseleti díj stb.) a társasház nevére érkeznek a számlák. Milyen bizonylatot állíthat ki a társasház a tulajdoni hányad arányában a közgyűlés által megállapított közös költségekről? Tekintettel arra, hogy a társasház a szolgáltatásokat nem saját nevében nyújtja, nem kötelezett számla kiállítására. Ennek ellenére állíthat ki számlát? Lehet-e a közös költség elszámolásának szabályszerű bizonylata a tulajdonos vállalkozások könyvelésében a díjbekérő (pro forma számla)? A számviteli törvény 166. §-ában előírt adattartalmú számviteli bizonylat lehet-e a tulajdonos vállalkozások könyvelési nyilvántartásában a közös költség elszámolásának szabályszerű bizonylata, a bizonylatot szigorú számadás alá kell-e vonni?
5. cikk / 17 Kiküldetési rendelvény mint bizonylat
Kérdés: A kiküldetési rendelvény szigorú számadású bizonylatnak minősíthető? Függ-e a társaság/intézmény saját belső szabályaitól? Változik-e a megítélés, ha papíralapú, vagy ha pl. Excelben készül az Szja-tv. 3. §-ának 83. pontja szerinti adattartalommal?
6. cikk / 17 Pénztárjelentés vezetése
Kérdés: Amennyiben a kettős könyvvitelt vezető társaság pénztárában a kiadásokról és bevételekről minden esetben szigorú számadás alá vont bizonylatot (gépi vagy kézi számlát, gépi vagy kézi nyugtát, egyéb tételekről bevételi és kiadási pénztárbizonylatot) állítanak ki, vezetheti-e a pénztárjelentését Excel-táblázatban, amelyről készült összesített kimutatást naponta kinyomtatja, és a pénztáros aláírásával hitelesíti?
7. cikk / 17 Szigorú számadású nyomtatványok
Kérdés: A vállalkozások által leggyakrabban használt nyomtatványok a számla, a készpénzfizetési számla, a nyugta, a bevételi és kiadási pénztárbizonylat, a pénztárjelentés, a szállítólevél, a kiküldetési rendelvény és a menetlevél. Ezek közül melyekről kell nyilvántartást vezetni? Az Szt. nem ad tételes felsorolást. Hallottam olyan véleményt is, hogy a bankkártya és az üzemanyagkártya is szigorú számadású bizonylat. Szerintem ez nem így van.
8. cikk / 17 Szigorú számadású bizonylat az önkormányzatnál
Kérdés: Pontosan mely nyomtatványok bizonyulnak szigorú számadású bizonylatnak? Mely törvényeket, jogszabályokat kell figyelembe venni, hogy az önkormányzat a szigorú számadású bizonylatok nyilvántartása és selejtezése tekintetében minden elvárásnak megfeleljen?
9. cikk / 17 Bankkártyával történő magáncélú vásárlás
Kérdés: Hogyan kezelhető az a – több vállalkozásnál előforduló – helyzet, hogy a személyes fogyasztásra szánt vásárlásaikat (élelmiszer, mozijegy, lottó) az általuk tulajdonolt vállalkozás bankkártyájával egyenlítik ki? Megoldást jelenthet-e, ha a vállalkozás bankkártyájával teljesített vásárlások értékét megtérítik? Ezekről a vásárlásokról jellemzően nem kérnek számlát. A bankkártya használata feltételezi azt, hogy jövedelemszerzés történt?
10. cikk / 17 Hulladék anyag felvásárlása
Kérdés: Társaságunk műanyaghulladék feldolgozásával foglalkozik. A feldolgozandó hulladék egy részét magánszemélyektől, ún. "kupakgyűjtő verseny" keretében iskoláktól, óvodáktól, közintézményektől vásárolja meg. A hulladék vételárát vételi jegy alapján fizetjük ki. A vételi jegy mellékleteként tájékoztatjuk a magánszemélyt az Szja-tv. idevonatkozó szabályairól, aki nyilatkozik arról, hogy azt tudomásul vette. A vételi jegy értékét fizethetjük átutalással? Ha nem, milyen módon oldható ez meg? Szükséges-e a magánszemély nyilatkozatát felülvizsgálni? Az adóév végén kell-e adatot szolgáltatni a beszállító magánszemélyekről? Mivel a hulladékfelvásárlás a fordítottan adózó körbe tartozik, a vételi jegy, illetve az adásvételi szerződés alapján levonásba helyezhető a fordított áfa? Ha az iskolák, óvodák, közintézmények nem számlaképesek, milyen bizonylattal tudjuk szabályszerűen kezelni a tőlük történő felvásárlást?