Kezességvállalási díj elszámolása

Kérdés: Társaságunk 100%-ban önkormányzati tulajdonban lévő közhasznú nonprofit gazdasági társaság. Egy beruházási hitel felvételéhez a tulajdonos önkormányzat kezességet vállalt, kezességvállalási díj ellenében. A díj kifizetésre került, és az önkormányzat számlát állított ki róla társaságunk számára. Helyesen járunk-e el, amennyiben a kezességvállalási díjról szóló számlát bankköltségként könyveljük? Amennyiben nem, akkor milyen költség/ráfordításként kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...érték általános meghatározásából [az Szt. 47. §-ának (1) bekezdése] is következik, hogy a beruházással beszerzett eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tétel a kezességvállalási díj is, mint a beruházási hitel kamata is, ilyen jogcímen történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 15.

Vásárolt anyagok bekerülési értékébe tartozó tételek

Kérdés: Kérem, ismertessék a vásárolt anyagok bekerülési (beszerzési) értékébe tartozó sajátos tételeket, azok bizonylatait, elszámolásának, megosztásának lehetséges eseteit!
Részlet a válaszából: […] ...meghatározni.A bekerülési értékbe tartozó sajátos tételek:A beszerzés szállítási és rakodási költsége akkor, ha az adott anyaghoz egyedileg hozzárendelhető. Akkor rendelhető hozzá, ha csak az adott anyag beszerzése, raktárba, telephelyre történő beszállítása,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 30.

Egyetemi könyvtár könyveinek besorolása

Kérdés: Az Szt. és a 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó, egyéb szervezetnek minősülő egyetem könyvtáránál helyesen járunk-e el, ha a könyvtári könyveket és folyóiratokat a készletek között mutatjuk ki? Az egyetem könyvtári állománya analitikus nyilvántartással alátámasztott. A könyveket és folyóiratokat a meghatározott időszakonkénti selejtezés alkalmával számoljuk el ráfordításként. A könyvek és folyóiratok nagy része adományból származik. A passzív időbeli elhatárolást értékvesztéskor vagy selejtezéskor oldjuk fel. Felmerült, hogy a könyvtári könyveket és folyóiratokat a tárgyi eszközök között kellene nyilvántartani, ám ebben az esetben mint kis értékű eszközt azonnal le kellene írni. A főkönyvi könyvelés – ez esetben – megfelelhetne az analitikus nyilvántartásnak? Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...közé kell besorolni.Ha viszont tárgyi eszköz, akkor számvitel-politikai döntés szükséges ahhoz, hogy a könyv bekerülési értékét (az egyedi beszerzési érték erre lehetőséget ad) már a beszerzést követően, a rendeltetésszerű használatbavételkor az Szt. 80....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 9.

Magánszemélytől átvállalt hitel

Kérdés: A kft. átvállalta a magánszemély személygépkocsi-hitelét. A lízingcég szerződése szerint az átvállalt tartozás nem lízing, hanem hitel. Az átvállalt összeg a fennmaradó hitel összege: 1960 E Ft. A kft. és a magánszemély megállapodtak adásvételi szerződésben, hogy az autóért a kft. még fizet a hitelátvállaláson kívül 4000 E Ft-ot. A lízingcégnek a hitel átvállalása esetén kell-e módosító számlát kiállítania a magánszemély, illetve a kft. részére? A kft. az átvállalt tartozást hogyan tudja elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...– mint egyéb bevételt – amagánszemélynek összevonandó jövedelemként kell megadóznia, az adót a jövedelemmegszerzését követő negyedév első hónapjának 12. napjáig kell megfizetnie. [Haaz átvállalt tartozást 100 egységnek tekintjük, akkor a 78 egység...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 7.

Hitelből vásárolt részvény járulékos költségei

Kérdés: Ha egy kft. hitelből vásárol részvényt, akkor a felmerülő járulékos költségeket és a hitelkamatot költségként kell-e könyvelni, vagy a részvény bekerülési értékét kell-e azokkal növelni? A megvásárolt részvényt a 171-es számlára könyveltük.
Részlet a válaszából: […] ...az eszközbekerülési (beszerzési) értéke az eszköz megszerzése érdekében a raktárbatörténő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolhatótételek együttes összege. Nyilvánvaló, hogy részvényvásárlás esetén a "raktárbatörténő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 20.

Bérelt ingatlanon végzett beruházás bérbeszámítással

Kérdés: A kft. magánszemély tulajdonában lévő raktár- és irodaépületet bérel, határozatlan időtartamú szerződéssel. A bérbeadó hozzájárult, hogy a bérlő kft. a meglévő épületre egy további szintet ráépítsen, de tulajdonjogot nem szerez. A bérlő a beruházás időtartama alatt és az azt követő 10 évig bérleti díjat nem fizet. Ha a bérleti szerződést a bérbeadó felmondja, megfizeti a beruházás jegybanki alapkamattal növelt, meg nem térült költségeit, ha a bérlő mondja fel, a bérbeadó nem fizet. Hogyan kell a leírtakat elszámolni? Mikor jelentkezik a bérbeadónál a vagyonnövekedés? A bérelt ingatlanon végzett beruházás értékcsökkenési leírása kompenzálhatja-e a meg nem fizetett bérleti díjat?
Részlet a válaszából: […] ...kérdést – amely nem egyedi esetet jellemez – hosszabban idéztük, hogy a rá adott válasz mások számára is egyértelmű legyen.A Ptk. 296. §-a alapján: a kötelezett a jogosulttal szemben fennálló egynemű és lejárt követelését – ha jogszabály kivételt nem tesz –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 19.