13 cikk rendezése:
1. cikk / 13 Pénzügyi befektetésbe beszámítható költségek
Kérdés: Az Szt. hatálya alá tartozó kft. adásvétel útján 100%-ban tulajdoni részesedést szerez egy Lengyelországban bejegyzett gazdasági társaságban. A befektetés bekerülési értékébe az Szt. 49. §-ának (3) bekezdése szerinti vételáron kívül beleszámíthatnak-e, beleszámítanak-e a részesedés megszerzési folyamatában közvetlenül ezen részesedés megszerzéséhez kapcsolódóan felmerült költségek: a kifejezetten ezen befektetés céljából felvett hosszú lejáratú kölcsön folyósítási díja, a részesedés tárgyát képező társaság átvilágításához igénybe vett tanácsadói díjak, biztosítási díjak, a részesedés adásvétele után megfizetett vagyonszerzési adó (a lengyel szabályozás szerint a befektetőt terheli ilyen adó jellegű közteher)? Szokatlan a felvetés, de ez idáig nem egybevágó könyvvizsgálói véleményeket kaptunk a kérdésben. Változtatna-e a bekerülési érték meghatározásán, ha a megszerzett részesedést éven belüli tartásra sorolná be a megszerző magyar társaság?
2. cikk / 13 Vásárolt anyagok bekerülési értékébe tartozó tételek
Kérdés: Kérem, ismertessék a vásárolt anyagok bekerülési (beszerzési) értékébe tartozó sajátos tételeket, azok bizonylatait, elszámolásának, megosztásának lehetséges eseteit!
3. cikk / 13 Elengedett kötelezettség számvitele 2016-tól
Kérdés:
Kérdés: Az elengedett kötelezettség számviteli elszámolása egyszerű volt 2015 végéig. A hitelező által elengedett követelést rendkívüli bevételként kellett elszámolni, és időbelileg csak akkor kellett elhatárolni, ha a kötelezettség beszerzett eszköz(ök)höz kapcsolódott, és az eszköz még a könyvekben szerepelt, maximum a kapcsolódó eszköz könyv szerinti összegében kellett elhatárolni, az elhatárolt összeget a kapcsolódó eszköz bekerülési (könyv szerinti) értékének költségként, ráfordításként történő elszámolásakor kellett megszüntetni. Hogyan változott ez 2016-tól, és hogyan kell az új előírások alapján könyvelni?
4. cikk / 13 Bérlet vagy lízing?
Kérdés: Szerződést kötöttünk személygépkocsi-bérletre, maradványérték-elszámolással. Az időtartam 48 hónap. A futamidő végén a gépkocsi tulajdonjoga a bérbeadóé marad. Az első bérleti díj a bruttó maradványérték, majd havonta bérleti díjak és árfolyam-különbözet került kiszámlázásra. Az egyedi bérleti szerződés változó kamatozást tartalmaz, viszont a havi bérleti díjak kamatot nem tartalmaztak. A futamidő végén elszámoltunk, a bérbeadó értékesítette a gépkocsit. Az eladási ár és az általa kalkulált könyv szerinti érték különbözetével elszámolt, melynek eredménye jóváírás. Kérdésem a teljes bérlet költségeinek, illetve a jóváírás elszámolása.
5. cikk / 13 Egyetemi könyvtár könyveinek besorolása
Kérdés: Az Szt. és a 224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó, egyéb szervezetnek minősülő egyetem könyvtáránál helyesen járunk-e el, ha a könyvtári könyveket és folyóiratokat a készletek között mutatjuk ki? Az egyetem könyvtári állománya analitikus nyilvántartással alátámasztott. A könyveket és folyóiratokat a meghatározott időszakonkénti selejtezés alkalmával számoljuk el ráfordításként. A könyvek és folyóiratok nagy része adományból származik. A passzív időbeli elhatárolást értékvesztéskor vagy selejtezéskor oldjuk fel. Felmerült, hogy a könyvtári könyveket és folyóiratokat a tárgyi eszközök között kellene nyilvántartani, ám ebben az esetben mint kis értékű eszközt azonnal le kellene írni. A főkönyvi könyvelés – ez esetben – megfelelhetne az analitikus nyilvántartásnak? Mi a helyes eljárás?
6. cikk / 13 Magánszemély által végzett felújítás
Kérdés: A kft. tulajdonában áll egy leromlott állapotú lakóingatlan. A kft. felújításra forrásokkal nem rendelkezik, banki hitelt nem kap. Bérbeadással tudná hasznosítani. A bérlő egy magánszemély lenne, aki a bérleti díj elengedése fejében saját erőből vállalná az ingatlan felújítását. A magánszemély a felújítás költségeiről nem tud számlát kiállítani. Szerződés alapján lehet-e a felújítás költségeit aktiválni, a magánszeméllyel szembeni kötelezettségként előírni, illetve a kiállításra kerülő bérleti díjról szóló számlákat ezen kötelezettséggel kompenzálni? Vagy a magánszemélynek kölcsönszerződéssel kell a kft. rendelkezésére bocsátani a felújítás költségeinek a fedezetét?
7. cikk / 13 Értékvesztés elszámolása a korcsolyakölcsönzőnél
Kérdés: Korcsolyakölcsönzőnél hogyan kell elszámolni az értékvesztést? Az értékvesztést úgy határozták meg, hogy az 1. évben 30%, a 2. évben 30% és a 3. évben 40%. Hogyan történik ennek a helyes elszámolása és nyilvántartása?
8. cikk / 13 Magánszemélytől átvállalt hitel
Kérdés: A kft. átvállalta a magánszemély személygépkocsi-hitelét. A lízingcég szerződése szerint az átvállalt tartozás nem lízing, hanem hitel. Az átvállalt összeg a fennmaradó hitel összege: 1960 E Ft. A kft. és a magánszemély megállapodtak adásvételi szerződésben, hogy az autóért a kft. még fizet a hitelátvállaláson kívül 4000 E Ft-ot. A lízingcégnek a hitel átvállalása esetén kell-e módosító számlát kiállítania a magánszemély, illetve a kft. részére? A kft. az átvállalt tartozást hogyan tudja elszámolni?
9. cikk / 13 Jelmezek nyilvántartása
Kérdés: Jelmezkölcsönző EU-s beszerzésből vásárol különböző jelmezeket, amit kölcsönöz. Ugyanakkor vásárol anyagot is, amiből saját maga készít jelmezt. A vásárolt jelmezek több évig kitartanak, a készletek között könyvelem, év végén leltározom, ami tönkrement, selejtezem, és értékvesztést számolok el, vagy kis értékű tárgyi eszközként kezeljem? Hogyan vezetek tárgyieszköz-nyilvántartást, ha több száz, talán 1000 ilyen jelmez van? Vagy elegendő az év végi leltár? A saját termelésű jelmez is készletrevételre kerül. Ez esetben maximum értékvesztést számolhatok el?
10. cikk / 13 Hitelből vásárolt részvény járulékos költségei
Kérdés: Ha egy kft. hitelből vásárol részvényt, akkor a felmerülő járulékos költségeket és a hitelkamatot költségként kell-e könyvelni, vagy a részvény bekerülési értékét kell-e azokkal növelni? A megvásárolt részvényt a 171-es számlára könyveltük.
