9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 eÁFA-bevallás
Kérdés: 2024. január 1-től a NAV elindította az eÁFA rendszert. Az lenne a kérdésem, hogy januárról már kötelező ezen a felületen keresztül beadni a bevallást? Milyen szabályok vonatkoznak erre az adóbevallási módra?
2. cikk / 9 Adott támogatások elszámolása alapítványnál
Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető alapítvány a tárgyévi bevételei terhére dönt támogatások kifizetéséről, miközben a támogatások elszámolása a számviteli törvény szerint pénzforgalmi tétel. Ez az éves számviteli eredmény indokolatlan ingadozását okozhatja, gátolja a valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzet megítélését. A kuratórium gazdálkodási döntéseit a tárgyévben járó és legkésőbb a mérlegkészítésig pénzben is megkapott támogatások terhére hozza. Ezek terhére kerülnek az adott támogatások megítélésre. Lehetséges elszámolási mód lehetne az Szt. 4. §-a (4) bekezdésének alkalmazása a következők szerint: a kuratórium döntése alapján a teljes támogatási összeget felvesszük kötelezettségként: T 86 – K 479 (Egyéb ráfordítás – különféle egyéb kötelezettség); a pénzforgalommal elszámoljuk a támogatás ütemezése szerint a kötelezettség csökkenését: T 479 – K 384, 381; év végén a rövid lejáratú kötelezettségek közül az egy éven túl lejárókat átsoroljuk a hosszú lejáratú kötelezettségek közé. Ez az elszámolási rend könnyen követhető, analitikája egyszerűen szervezhető. Egyedül az egyéb ráfordítást, összhangban az összemérés elvével, nem pénzforgalommal könyveljük. Másik alternatíva: a kuratórium döntését könyvvitelen kívül vezetjük, majd pénzforgalommal elszámoljuk a támogatást ütemezés szerint: T 86 – K 384; a támogatási szerződésből még hátralévő biztos tartozásokat – a realizációs elvet felrúgva, az összemérés elvét nem teljesítve – nem könyveljük.
Magánszemélyek részére adott támogatások esetén: Ott az elszámolt összegeket személyi jellegű kifizetésként indokolt kimutatni, miközben a szerződött, fix összegű, adott időpontban esedékes nemteljesítéshez kötött jövőbeni kifizetésekre nem is tudnánk más módon fedezetet képezni, mint az Szt. 4. §-a (4) bekezdésének az alkalmazásával a következők szerint:
- -a kuratórium döntése alapján a teljes támogatási összeget felvesszük kötelezettségként: T 55 – K 479; pénzforgalommal elszámoljuk a támogatás ütemezése szerint a kötelezettség csökkenését: T 479 – K 384, 381;
- -év végén, az éven túli elszámolásokat átsoroljuk a hosszú lejáratú kötelezettségek közé;
- -a még ki nem fizetett, nem számfejtett összegekre, a bizonytalan, de várható adókra, járulékokra céltartalékot képezünk: T 86 – K 42.
A másik alternatíva szerint nem vennénk figyelembe az összemérés elvét, és a számfejtéssel elszámoljuk a támogatás ütemezése szerint az esedékes támogatást és járulékait: T 55 – K 479. Így a könyvelés a jövőbeli biztos tartozásokat nem tartalmazná.
Magánszemélyek részére adott támogatások esetén: Ott az elszámolt összegeket személyi jellegű kifizetésként indokolt kimutatni, miközben a szerződött, fix összegű, adott időpontban esedékes nemteljesítéshez kötött jövőbeni kifizetésekre nem is tudnánk más módon fedezetet képezni, mint az Szt. 4. §-a (4) bekezdésének az alkalmazásával a következők szerint:
- -a kuratórium döntése alapján a teljes támogatási összeget felvesszük kötelezettségként: T 55 – K 479; pénzforgalommal elszámoljuk a támogatás ütemezése szerint a kötelezettség csökkenését: T 479 – K 384, 381;
- -év végén, az éven túli elszámolásokat átsoroljuk a hosszú lejáratú kötelezettségek közé;
- -a még ki nem fizetett, nem számfejtett összegekre, a bizonytalan, de várható adókra, járulékokra céltartalékot képezünk: T 86 – K 42.
A másik alternatíva szerint nem vennénk figyelembe az összemérés elvét, és a számfejtéssel elszámoljuk a támogatás ütemezése szerint az esedékes támogatást és járulékait: T 55 – K 479. Így a könyvelés a jövőbeli biztos tartozásokat nem tartalmazná.
3. cikk / 9 Beltag munkaviszonyban
Kérdés: A beltag létesíthet-e munkaviszonyt a bt.-ben? Milyen módon jogosult a lakáscélú hiteltörlesztés alkalmazotti kedvezményére, adómentes munkáltatói juttatásra?
4. cikk / 9 Őstermelő vagy családi gazdálkodó
Kérdés: Ha egy őstermelő – aki egy kft. 100%-os tulajdonosa és egyben ügyvezetőjeként a kft.-ben biztosított, havi rendszeres jövedelmet kap a személyes közreműködéséért, és egyben egy másik kft. 30%-os tulajdonosa, ahonnan nem kap rendszeres havi jövedelmet – bejelentkezne családi gazdálkodónak az őstermelés helyett, akkor ő lehet-e ebben az esetben a családi gazdaság teljes foglalkoztatású tagja?
5. cikk / 9 Egészségügyi hozzájárulás a családi gazdaságban
Kérdés: Egészségügyi hozzájárulást év közben a keletkezett adóalapot képező jövedelem után kell fizetni? Abban az esetben, ha belépő taggal bővül a létszám a családi gazdaságban, ezt hogyan kell év közben kezelni?
6. cikk / 9 Nonprofit gazdasági társaságnak adott támogatás
Kérdés: Nonprofit gazdasági társaság bevételének nagy részét a visszafizetési kötelezettség nélkül nyújtott támogatások képezik. A Tao-tv. 3. számú mellékletének A/13. pontja alapján a támogatás időpontjára vonatkozóan kell az eredményről nyilatkozni, és ezt azután a beszámoló alapján módosítani kell? Ha igen, az első három támogatónak negatív eredményről, a negyediknek már pozitív eredményről tudok nyilatkozni. A beszámoló elkészítése után borulhat az egész. Hogyan lehet ezt kivitelezni a gyakorlatban? Vagy nem jól értelmezem a törvényt?
7. cikk / 9 Alapítványi támogatások elszámolása
Kérdés: Az alapítvány külön adószámmal rendelkező óvodát működtet, kiadási számlái az óvoda nevére szólnak. Bevételt az óvoda az alapítványtól kap oly módon, hogy a szülők az óvodai ellátásért úgy fizetnek, hogy az alapítványt havi összeggel támogatják, amelyet az alapítvány – mint fenntartó – továbbutal az óvodának. A szülők a befizetésről bevételi pénztárbizonylatot kapnak. Kell-e egyéb dokumentum a könyveléshez? Kötelező-e mindenkinek adóigazolást adni? A fenti eljárással nem vállalkozási célú bevétel keletkezik? Ugyanez az alapítvány természetben kap támogatást (konzerv, cipő, ruha stb.), amelyet értékesíteni szeretne. A befolyt pénzt az óvodának utalná tovább az óvoda költségei fedezetére. Ez a bevétel is minősíthető cél szerinti bevételnek? A pénztárbizonylat mellett nyugtát is ki kell állítani? A beszerzési ár könyveléséhez elegendő egy nyilatkozat az adományozótól? Az adományozónak a nyilatkozaton szereplő értékről adható-e ki igazolás?
8. cikk / 9 Kutatás-fejlesztési kedvezmények
Kérdés: Társaságunk (K+F) kutatási tevékenységet végez. Tevékenységünket az egyetem területén (bérleti szerződés) végezzük. Kutatásaink önálló projektek. Nyertes pályázataink elszámolását követően támogatásban részesülünk. A pénzügyileg beérkezett pályázati támogatásokat elhatároljuk. Adózás előtti eredményünk javára év végén a támogatási jóváírásokból (amely időbelileg elhatárolt) egyéb és rendkívüli bevételeket számolunk el az alábbi költségek összegével megegyezően: - Tárgyi eszköz tekintetében az adott évre elszámolt értékcsökkenés összegével megegyezően engedjük fel az időbeli elhatárolást. - Munkabér és egyéb forgóeszközök között elszámolt költségeinket pedig 100%-os összegben. K+F tevékenységünk eredményeként született szellemi termékeket aktiváljuk (közvetlen önköltségen). a) A Tao-tv. adóalap-csökkentő tételként sorolja fel a visszafizetési kötelezettség nélkül kapott, pénzügyileg rendezett támogatást. A (8) bekezdésben konkrétan felsorolja, mikor csökkentheti az adózás előtti eredményét a társaság. Helytálló-e az álláspontunk, miszerint társaságunk ezen adóalap-csökkentő jogcímmel nem élhet a pályázati támogatás tekintetében? b) A 22. § (9) bekezdése szerint az alapkutatás és a kísérleti fejlesztés közvetlen költségei között elszámolt bérköltség 10%-át lehet figyelembe venni adókedvezményként. Milyen feltételei vannak a kedvezmény érvényesítésének, és hogyan lehet ezen adócsökkentő tételt igénybe venni? Cégünk élhet-e vele? c Adóalap-csökkentő tételek között sorolja fel a K+F közvetlen önköltséget. Társaságunk igénybe veheti-e ezt az adóalap-csökkentő tételt? Cégünk melyik csökkentő tételt veheti igénybe (párhuzamosan)?
9. cikk / 9 Társaságiadó-előleg
Kérdés: Hogyan és milyen határidővel lehet mentességet kérni a társaságiadó- és az osztalékadó-előleg fizetése alól?