Ingatlan számviteli, adójogi értelmezése

Kérdés: A Számviteli Levelek 434. számának átnézése kapcsán a 8360. kérdésre adott válaszban megdöbbenéssel olvastam, hogy a választ adó szerint: "Fentiek alapján nem egyértelmű, hogy 2014-ben milyen okból kerülhetett sor a számla megbontására, hiszen az ingatlan és a hozzá tartozó földrészlet (telek) együtt kezelendő." Ez a szövegrész ellentmond a számviteli követelményeknek, amelyből az következik, hogy a telek (földrészlet) és a felépítmény (épület) együttes vásárlásakor a számlán külön kell feltüntetni a telek értékét, és külön a felépítmény értékét, sőt, ha csak egy értéket tüntet fel az eladó, akkor azt a vevőnél (a beszerzőnél) a könyvelés során meg kell bontani a telek és a felépítmény értékére. Ezek előrebocsátása után kérdezem, melyik álláspont a helyes?
Részlet a válaszából: […] ...választ azzal kell kezdeni, sajnálatos módon nem ez az egyetlen eset, amikor az adójog értelmezői másként minősítik a tárgyi eszközöket (jelen esetben az ingatlan és hozzá tartozó földrészlet vonatkozásában), mint ahogyan az a számviteli (esetleg más...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 12.

Bérleti díj miatt iparűzésiadó-alap két helyen

Kérdés: Kapcsolt vállalkozásaink közül az egyik kizárólag ingatlan-bérbeadással ("A" cég), a másik pedig ingatlanüzemeltetéssel és bérbeadással foglalkozik ("B" cég). A bérlőkkel történő egyszerűbb kapcsolattartás érdekében "B" cég nemcsak az üzemeltetési díjat, hanem egyúttal a bérleti díjat is számlázza, és beszedi a bérlőktől a velük kötött szerződés alapján. A fentiek miatt probléma keletkezett az iparűzési adó vonatkozásában, ugyanis az "A" cégnél bevételként és iparűzésiadó-alapként jelentkezik a bérletidíj-bevétel, ami "B" cégnél is árbevétel és iparűzésiadó-alap. Így ugyanazon bérleti díj után kétszer fizetünk iparűzési adót. Léteznek-e olyan szerződéskötési, illetve könyvelési módosítások, amelyekkel a kétszeres iparűzésiadó-fizetés a cégcsoporton belül megszüntethető úgy, hogy "A" cég továbbra sem kerül közvetlen kapcsolatba a bérlőkkel?
Részlet a válaszából: […] ...cég vegye bérbe a szóban forgó ingatlan egészét "A" cégtől (a bérleti szerződést "A" és "B" cég egymás között köti meg, egyetlen bérleti díjról). Ezt követően "B" cég közvetlenül köti meg a saját nevében a bérleti szerződést (a jelenlegi)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 25.

Építményadó továbbszámlázása

Kérdés: A bank a lízingre vásárolt ingatlan utáni adót áfásan számlázza nekünk, SzJ 010-zel. A nekik megfizetett tőke- és árfolyam-különbözet számla is áfás. Szabad-e az építményadót továbbszámlázni? A számlán szolgáltatásközvetítés: 2010. III. félévi építményadó áll. Milyen címen lehet ezt a tételt könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...a lízingbe adó a lízingbe vevővel az építmény­adónakmegfelelő ráfordítást meg kívánja téríttetni, és ezzel a lízingbe vevőegyetért, akkor a pénzügyi lízingszerződés szerinti lízingdíj (alapvetően akamat) módosításával teheti azt meg. Ha nem így járnak el...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 2.

Építményadó továbbszámlázása

Kérdés: Nyílt végű pénzügyi lízing esetén a lízingbe adónak van-e joga az ingatlanra vonatkozóan az építményadót áfával növelten kiszámlázni a lízingbe vevő részére?
Részlet a válaszából: […] ...kell.Ha a lízingbeadó a lízingbevevővel az építményadónakmegfelelő ráfordítást meg kíván téríttetni, és ezzel a lízingbe vevő egyetért,akkor a pénzügyi lízingszerződésnek a lízingbe adott ingatlan eladási árának,illetve a kamatösszegének, azaz a lízingdíjnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 25.

Bérmunkához igénybe vett alvállalkozói teljesítmény

Kérdés: Tevékenységünk keretében lábbelit állítunk elő bérmunka-konstrukcióban. A bérmunka költségeit a tevékenység költségeként, a munka teljesítéséért járó összeget árbevételként számoljuk el. Előfordul, hogy a részmunkák elvégzésére (szabás, felsőrészkészítés) alvállalkozót veszünk igénybe a megrendelő egyetértésével. Az alvállalkozók által számlázott ellenértéket költségként számoljuk el, de közvetlenül a megrendelőnek nem számlázzuk tovább. Az éves iparűzési adó alapját az alvállalkozóknak kifizetett bérmunkadíjjal csökkenthetjük-e?
Részlet a válaszából: […] A kialakult bírói gyakorlat értelmében bérmunkaszerződésekrea vállalkozási szerződés szabályait kell alkalmazni. A helyi adókról szóló1990. évi C. törvény 39. §-ának (1) bekezdése az adóalap megállapítása soránnettó árbevételt csökkentő tételnek ismeri el a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 15.