Üzletrészátadás csereszerződéssel

Kérdés: Üzletrész-csereszerződéssel kapcsolatban tenném fel a kérdésemet. Van 3 cserepartner kft., amelyek tulajdonosai cégek. CSP1 partner jegyzett tőkéje 3 M Ft, ebből átad CSP2-nek 750 E Ft-nyi és CSP3-nak 750 E Ft-nyi üzletrészt. CSP1 tagi kölcsöne 201.420 E Ft, ebből átad CSP2-nek 50.355 E Ft-ot, CSP3-nak 50.355 E Ft-ot. CSP2 és CSP3 tulajdonosa egy kft.-nek 50-50 M Ft üzletrésszel, ebből átad CSP2 25 M Ft-ot, CSP3 25 M Ft-ot CSP1-nek. Továbbá tagi kölcsönök CSP2-nek 64 M Ft, CSP3-nak 64 M Ft, ebből átad CSP1-nek 32-32 M Ft-ot. Hogyan kell könyvelni a CSP2 és a CSP3 cégeiben, illetve az általuk alapított cégekben ezt a tranzakciót?
Részlet a válaszából: […] ...mellett a kérdésben leírt konstrukciót nem tartjuk sem a Ptk., sem az Szt. előírásaival összhangban lévőnek, ezért azzal nem tudunk egyetérteni. A kérdés szerinti konstrukció nem minősíthető csereügyletnek, az valójában a vagyonátadás burkolt formája...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 14.

HUF követelés/kötelezettség euróban történő kiegyenlítése

Kérdés:

A szakirodalom szerint a HUF-ban jóváhagyott osztalékot a kifizetés napján érvényes számlavezető banki devizaeladási árfolyamon kell euróra váltani. Az Önök 3838. kérdésre adott válaszában a HUF-os vevői követelés euróban történő kiegyenlítésekor devizavételi árfolyamot kell alkalmazni. Segítségüket kérem annak tisztázásában, hogy a HUF-ban adott kölcsön, a HUF-ban kiállított számla, a HUF-ban jóváhagyott osztalék euróban történő kiegyenlítésekor milyen árfolyamon célszerű meghatározni, hogy az adott HUF összegért mennyi eurót fizessen a másik partner? Van-e különbség az árfolyamnál, ha készpénzben vagy utalással fizetik ki az euróösszeget? Kérjük, válaszuknál azt is vegyék figyelembe, hogy ami egyik félnél követelés, az a másik félnél kötelezettségként jelenik meg.

Részlet a válaszából: […] ...nem tartalmaz megoldást. A fentebb leírtakból következik, hogy a számviteli előírásokat betartani szándékozó választ adó nem ért egyet azzal a gyakorlattal, hogy a forintban fennálló követelést/kötelezettséget euróval egyenlítsék ki. Szerződést kell módosítani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 12.

Közösen finanszírozott sablon nyilvántartása

Kérdés: Egy vállalkozás sablont (öntőformát) készít. A sablon azt a célt szolgálja, hogy a sablonnal a jövőben sorozatban gyártsanak termékeket. Asablonkészítés finanszírozásához két magánszemélyt és egy zrt.-t von be. A sablon közös tulajdona a finanszírozóknak. A zrt. a Ptk. szerinti közös tulajdonba kerülő eszköz finanszírozását egy olyan befektetésnek tekinti, amely hosszú távon megtérül értékcsökkenés útján olyan formában, hogy a vállalkozás által eladott termékek után használati díjat kap. Az ingóságoknál a közös tulajdon tulajdonosra jutó hányadának elszámolásáról a számviteli törvény nem rendelkezik. Ha az ingatlanhoz hasonlítom, akkor mint tárgyi eszközt kellene nyilvántartásba venni a vállalkozó által kibocsátott számla alapján és értékcsökkenés elszámolása mellett. Igaz, itt nincs olyan külön hatósági nyilvántartás, mint az ingatlan esetében. A zrt. a sablon készítéséért fizetett ellenértéket nem végleges pénzeszközátadásnak, fejlesztési hozzájárulásnak tekinti. Véleményük szerint a zrt.-ben hogyan kell elszámolni az ingóság résztulajdon szerzését?
Részlet a válaszából: […] ...nem kifogásolható, ha a közösen finanszírozott eszközt közös tulajdonba tartozónak tekintik) a közösen finanszírozott eszközt csak egyetlen vállalkozásnál lehet kimutatni. (Ez a kérdésben leírtak alapján lehet a sablont készítő vállalkozás is, de lehet a zrt. is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 15.

Végelszámoláskor az eredménytartalék

Kérdés: A végelszámolás befejezésekor mi a sorsa az eredménytartaléknak?
Részlet a válaszából: […] ...a tulajdonosokkal szembeni kötelezettségeket (ideértve az adózott eredménnyel módosított eredménytartalékot is) – tulajdonosonként – egyetlen számlára kell átvezetni, csökkentve azt a tulajdonosokkal szembeni esetleges követelések összegével. Így egyetlen számla...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 15.

Pótbefizetés visszafizetése új tulajdonosnak

Kérdés: A 6651. számú kérdésre adott válaszban – véleményem szerint – téves az a következtetés, hogy a pótbefizetés jogosultjánál az összeg az Szja-tv. 68. §-a szerint adózna, mint a vállalkozásból kivont jövedelem. Az idézett törvény pontosan nevesíti az e szakasz alá tartozó jövedelmeket. Ebben a kérdésbeli eset nem szerepel. Mivel nem szerepel egyik különös szabályban sem, így az általános adóztatási elv szerint egyéb bevételként lesz adóköteles, 16% szja- és 27% eho-adóteher mellett. Álláspontom szerint olyan jövedelemről van szó, amelynek – bár átadója a kft. – juttatója nem kifizető (hiszen egy kvázi elszámolásra átvett pénzösszeget ad vissza), ezért az eho megfizetésére a magánszemély lesz kötelezett, ebből eredően pedig az szja-ban alkalmazható a 78%-os szabály.
Részlet a válaszából: […] ...jövedelemként kell kezelni, és az Szja-tv. 68. §-a szerint adózik a magánszemély.Az észrevételt tevő ezen állásponttal nem ért egyet, szerinte egyéb bevételként kell a magánszemélynek utána adóznia.Egyetértünk azzal, hogy – sajnálatos módon – az Szja-tv. 68...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 16.

Osztalékkötelezettségből részesedésszerzés

Kérdés: "A" kft. magánszemély tulajdonosaival szemben 50-50 egység jóváhagyott osztalék miatti kötelezettséget tart nyilván. A magánszemélyek ezen követelésük apportálásával tőkét emelnek "B" társaságban. A társaság kötelezettsége "B" társasággal szemben áll fenn. A tranzakció következtében a magánszemélyeknél az osztalékkövetelésből részesedés keletkezik. A magánszemélyeknek meg kell-e fizetniük az osztalékból származó jövedelmet terhelő 16 százalékos személyi jövedelem­adót? (Az esetleges eho-kötelezettségtől tekintsünk el.) Véleményem szerint csak az adózott osztalékkal lehet "B" társaságban tőkét emelni.
Részlet a válaszából: […] ...a kérdés utolsó mondatában foglaltakkal. A magánszemély csak a már részére kifizetett, nettó osztalékkal tud a "B" társaságnál tőkét emelni.A magánszemély osztalék miatti követelése nem olyan tartalmú követelés, mint például a tagi kölcsön...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 4.

Tagi kölcsönnel rendelkező bt. megvásárlása

Kérdés: Jelentős összegű tagi kölcsönnel rendelkező bt.-t megvásárolhatja-e a kft.? Mindkét cég tevékenysége kereskedelem. Milyen adóvonzata van a bt.-ben, a kft.-ben, a magánszemélynél, ha a kft. csak a működése során szerzett bevételekből részletekben tudja visszafizetni a tagi kölcsönt a bt. tulajdonosának?
Részlet a válaszából: […] ...14 százalék egészségügyi hozzájárulás terhel (ez utóbbimaximum 450 ezer forint összegig).A kft. a bt. megvásárlásával korlátlan és egyetemleges felelősségetvállalt a bt. működéséért és természetesen – közvetetten – a bt.kötelezettségei (ideértve a tagi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 24.

Tagi hitelből tőkeemelés bt.-nél

Kérdés: Bt.-nél hogyan lehet tagi hitelből jegyzett tőkét emelni?
Részlet a válaszából: […] ...Gt. előírásából az következik, hogy a társaság tagjai a társaságiszerződéssel arra vállalnak kötelezettséget, hogy korlátlan és egyetemlegesfelelősségük mellett üzletszerű közös gazdasági tevékenységet folytatnak, és azehhez szükséges vagyoni hozzájárulást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 5.

Jegyzett tőke emelése ki nem fizetett osztalékból

Kérdés: A társaság 40 millió forint ki nem fizetett osztalékkötelezettséggel (a tulajdonos magánszemélyek követelésével) rendelkezik. A Gt. 13. §-a szerint a nem pénzbeli hozzájárulás lehet követelés is. A tagok osztalékkövetelésével lehet-e jegyzett tőkét emelni? Ha igen, akkor ennek milyen adóvonzata van? Az eddig megjelent válaszok az elő­leg-, illetve a kölcsönkövetelés apportjáról szóltak. Az osztalékapporttal kapcsolatos kérdésre az APEH-től azt a választ kaptam, hogy lehet, de előtte le kell adózni, vagy elengedett követelésként kell kezelni. Én a válaszokkal nem értek egyet. Mi az Önök véleménye?
Részlet a válaszából: […]  A rövid válasz az, hogy a jelenlegi jogszabályi környezetbennincs jó megoldás, legfeljebb az APEH által javasoltak.A Gt. 13. §-ának (2) bekezdése alapján nem pénzbelihozzájárulás lehet az adós által elismert vagy jogerős bírósági határozatonalapuló követelés is.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 15.

Elengedett osztalék illetékfizetése

Kérdés: A Számviteli Levelek 180. számában megjelent 3759. számú, illetve a 207. számában megjelent 4334. számú kérdésre adott válaszok ellentmondásosságának a feloldására APEH-állásfoglalást kértünk, amely szerint az adóhatóság a Számviteli Levelek 180. számában írt 3759. számú kérdésre adott válasszal ért egyet, mivel az az Itv.-ben foglalt rendelkezéseknek teljes mértékben megfelel. Így az osztalékról való lemondás mint követelés elengedése ajándékozásnak minősül, mely ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettséget keletkeztet az Itv. alapján, amelynek a megfizetésére a megajándékozott társaság köteles. Kérem, hogy az APEH állásfoglalásának ismeretében fejtsék ki egyértelműen állásfoglalásukat az adott kérdésben!
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy nehéz olyan kérdésben szakmai véleményt kialakítani, amely kérdésben (témában) a jogszabályi előírások nem differenciálnak, nem tesznekkülönbséget – az adott esetben a követelés elengedése vonatkozásában – a valós követelés és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 4.
1
2