11 talált cikk a nyilatkozat , kiva , GYET kifejezésre

Kérdés: Az Európai Bizottság 2022. december 8-án közzétette az "Áfa a digitális korban" (VAT in the Digital Age, rövidítve: ViDA) javaslatcsomagját. Milyen változások várhatók az áfában az intézkedéscsomag alapján, és mikorra várható ezek hatálybalépése?

Kérdés: Vállalkozásunk bizonyos vevői követeléseinek elengedésén gondolkozik: eddig a számviteli politikában meghatározottak szerint számoltunk vevőértékvesztést, azonban előfordulnak olyan esetek, amikor (a törvényben nevesített eseteken felül) úgy döntene cégünk, hogy elengedne bizonyos vevőköveteléseket, így nem értékvesztést képeznénk rájuk. Az elengedéshez nem kell megállapodás, egyoldalú nyilatkozat is elég? Ha az elengedéssel élnénk, milyen adóhatásra kellene számolnunk?

Kérdés: Kérdésem az elektronikus úton nyújtott szolgáltatások teljesítési helyére és számlázására vonatkozik, különös tekintettel arra, amikor az Áfa-tv. 45/A. §-a nem alkalmazható. Szeretnék információt kapni az alábbiakról a későbbiekben részletezett hat esetre vonatkozóan:
-Mi a teljesítés helye?
-A számlán fel kell-e tüntetni az áfát?
-A számlán a "fordított adózás" és "Áfa területi hatályon kívüli szolgáltatás" szövegrészeket kell-e szerepeltetni (vagy esetleg egyéb megjegyzést)?
-A közösségi adószámot fel kell-e tüntetni (eladó, vevő)?
-Van-e adatszolgáltatási kötelezettség a 65-ös áfabevalláson és az A60-as nyilatkozaton?
1. Közösségen belüli szolgáltatásnyújtás esetén adóalany részére.
2. Közösségen belüli szolgáltatásnyújtás esetén nem adóalany (magánszemély) részére.
3. Harmadik országbeli szolgáltatásnyújtás esetén adóalany részére.
4. Harmadik országbeli szolgáltatásnyújtás esetén nem adóalany (magánszemély) részére.
5. Egyesült Királyságban regisztrált adóalany részére.
6. Egyesült Királyságban regisztrált nem adóalany (magánszemély) részére.
Kérem, legyenek kedvesek a válaszokat egy áfás kft. és egy alanyi adómentes katás egyéni vállalkozás esetében is megadni! Amennyiben kizárólag az Egyesült Királyságban (vagy más harmadik országban) végez szolgáltatást a kft./egyéni vállalkozó, akkor kötelező-e kiváltania a közösségi adószámot?

Kérdés: Egyik külföldi EU-tagállambeli vevőnk önszámlázás keretében szeretné helyettünk kiállítani a számlát. Milyen törvényi előírásokat kell szem előtt tartanunk és betartanunk, illetve betartatnunk? Sok cikk jelent már meg a témával kapcsolatosan, de mindegyik csak kisebb részekkel foglalkozik. Jellemzően mindenki adókockázatot lát a konstrukcióban. Gondolok itt a számlával szembeni követelményekre, a NAV felé történő adatszolgáltatásra stb. Nem világos, hogy 2018 júliusától a számlázórendszer online bekötése egy ilyen esetben mit is eredményez? A külföldi vevőnk számlázórendszerének is csatlakozni kell a NAV rendszeréhez? Amennyiben lehetséges, kérem, részletesen fejtsék ki véleményüket!

Kérdés: Az egyetem és a gazdálkodó szervezet szerződést köt egymással, amelynek célja, hogy az egyetem nappali tagozatos hallgatója szakmai gyakorlatot szerezzen. A hallgatónak nincs szerződéses kapcsolata a társasággal. A gazdálkodó szervezet kötelezettségvállaló nyilatkozatot írt alá, amelyben meghatározták, hogy a kooperatív képzést kívánja patronálni. Ez szakmai képzésben való részvétellel, szakdolgozati témák kiírásával és konzultálásával, valamint szakmai gyakorlat biztosításával valósul meg. A támogatás módja: az egyetem számlát állít ki, amely alapján átutalják a megállapodott támogatás összegét. A számlán kooperatív képzés szerepel jogcímként. A gazdálkodó szervezetnél a támogatást mely főkönyvi számlán kell elszámolni? Ezt támogatásnak kell minősíteni, vagy egyéb igénybe vett szolgáltatásnak?

Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető alapítvány a tárgyévi bevételei terhére dönt támogatások kifizetéséről, miközben a támogatások elszámolása a számviteli törvény szerint pénzforgalmi tétel. Ez az éves számviteli eredmény indokolatlan ingadozását okozhatja, gátolja a valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzet megítélését. A kuratórium gazdálkodási döntéseit a tárgyévben járó és legkésőbb a mérlegkészítésig pénzben is megkapott támogatások terhére hozza. Ezek terhére kerülnek az adott támogatások megítélésre. Lehetséges elszámolási mód lehetne az Szt. 4. §-a (4) bekezdésének alkalmazása a következők szerint: a kuratórium döntése alapján a teljes támogatási összeget felvesszük kötelezettségként: T 86 – K 479 (Egyéb ráfordítás – különféle egyéb kötelezettség); a pénzforgalommal elszámoljuk a támogatás ütemezése szerint a kötelezettség csökkenését: T 479 – K 384, 381; év végén a rövid lejáratú kötelezettségek közül az egy éven túl lejárókat átsoroljuk a hosszú lejáratú kötelezettségek közé. Ez az elszámolási rend könnyen követhető, analitikája egyszerűen szervezhető. Egyedül az egyéb ráfordítást, összhangban az összemérés elvével, nem pénzforgalommal könyveljük. Másik alternatíva: a kuratórium döntését könyvvitelen kívül vezetjük, majd pénzforgalommal elszámoljuk a támogatást ütemezés szerint: T 86 – K 384; a támogatási szerződésből még hátralévő biztos tartozásokat – a realizációs elvet felrúgva, az összemérés elvét nem teljesítve – nem könyveljük.
Magánszemélyek részére adott támogatások esetén: Ott az elszámolt összegeket személyi jellegű kifizetésként indokolt kimutatni, miközben a szerződött, fix összegű, adott időpontban esedékes nemteljesítéshez kötött jövőbeni kifizetésekre nem is tudnánk más módon fedezetet képezni, mint az Szt. 4. §-a (4) bekezdésének az alkalmazásával a következők szerint:
- -a kuratórium döntése alapján a teljes támogatási összeget felvesszük kötelezettségként: T 55 – K 479; pénzforgalommal elszámoljuk a támogatás ütemezése szerint a kötelezettség csökkenését: T 479 – K 384, 381;
- -év végén, az éven túli elszámolásokat átsoroljuk a hosszú lejáratú kötelezettségek közé;
- -a még ki nem fizetett, nem számfejtett összegekre, a bizonytalan, de várható adókra, járulékokra céltartalékot képezünk: T 86 – K 42.
A másik alternatíva szerint nem vennénk figyelembe az összemérés elvét, és a számfejtéssel elszámoljuk a támogatás ütemezése szerint az esedékes támogatást és járulékait: T 55 – K 479. Így a könyvelés a jövőbeli biztos tartozásokat nem tartalmazná.

Kérdés: Az Szt. 2011. 01. 01-jétől kötelezővé teszi a devizás és devizaalapú ügyletek mérleg-fordulónapi választott árfolyamon történő értékelését. Társaságunk devizaalapú zárt végű lízing keretében beszerzett eszközöket ad bérbe úgy, hogy a bérleti díjban valamennyi, a pénzintézet által közölt realizált árfolyamváltozásból eredő különbözetet tovább tudja hárítani a bérbevevőre. Eddig az év végi átértékelést – részben ezért – nem tartottuk jelentősnek, nem könyveltük. Most könyvelni kell, és az tetemes árfolyamveszteség lesz. Az Szt. 33. §-ának (2) bekezdése szerint ezt az árfolyamveszteséget el lehet határolni, de egy részére céltartalékot kell képezni, ami valószínűleg veszteséget fog eredményezni. Megítélésünk szerint a kötelező átértékelés miatt nem biztosított a megbízható és valós összkép kialakítása: ráfordítást számolunk el a nem realizált árfolyamveszteségre, de nem számolunk el bevételt a majdani bérleti díjban való megtérülésre. Eltérhetünk-e az Szt.-től a 4. § (4) bekezdése alapján úgy, hogy eltekintünk az év végi értékeléstől, az árfolyam-különbözet összegének megfelelő összegű bevételt határolunk el, illetve úgy, hogy a bérbe adott eszközt is átértékeljük? Társaságunk könyvvizsgálatra nem kötelezett. Ha az eltérések valamelyikével élhetünk, akkor elegendő-e a számviteli politika módosítását jóváhagyatni könyvvizsgálóval, vagy ettől kezdődően folyamatosan kell könyvvizsgálót igénybe venni?

Kérdés: Egy betéti társaság (áfaalany) 2000. évben az önkormányzattól vásárolt egy 43 nm-es üzlethelyiséget, áfáját levonásba helyezte. Időközben egy engedélyköteles átépítés is történt az ingatlanon, amiből használatimód-változás is következett. A cégnek a bt. tagja 2000. évben nagy összegű tagi hitelt nyújtott, amit most ezen ingatlan értékesítéséből kíván a társaság visszafizetni. A bt. hogyan számlázza ki ezt az üzlethelyiséget 2011. évben? Az én megítélésem szerint adómentesen kellene számláznia.

Kérdés: Cégünk egyik adósának tartozását behajthatatlansági nyilatkozattal 2008. 12. 31-én leírta 477 ezer forint értékben. Cégünk később 2010. évben fizetési meghagyási kérelemmel élt az adós beltagja ellen, amely jogerőre emelkedett. A jogerős fizetési meghagyás alapján a végrehajtást foganatosítani lehet. Az adós kérésére a végrehajtást kérő a végrehajtási eljárás felfüggesztését kérte a Vht. 48. §-ának (1) bekezdése alapján. Az adós és a végrehajtó közjegyző előtt részletfizetési megállapodást írt alá, amely szerint a tőketartozás 477 ezer Ft, késedelmi kamatok 580 ezer Ft, illetékek, ügyvédi munkadíj 105 ezer Ft, jelenlegi tartozás 1162 ezer Ft. 2012. 07. 08-án esedékes, becsült jövőbeni kamatok 127 ezer Ft, részletfizetésre felosztott összeg 1260 ezer Ft. Egyéb követelésként elő kell írni a fenti követeléseket? És ha igen, milyen összegben (elsősorban a késedelmi kamatot)? A részletfizetési megállapodás nem rendelkezik arról, hogy milyen sorrendben történik a kiegyenlítés!

Kérdés: Kik tartoznak az alkalmi munkavállalóként foglalkoztatottak körébe? Lehet-e nyugdíjas, lehet-e munkaügyi központ által nem regisztrált személy? (Biztosítási jogviszonya nincs sehol.) A foglalkoztatót milyen nyilvántartási, illetve bejelentési kötelezettség terheli az APEH, a tb, a munkaügyi központ felé? A foglalkoztatónál az alkalmi munkavállalónak kifizetett bér, illetve közteherjegy bérköltségként és bérjárulékként könyvelendő-e, ha igen, képezi-e a kifizetett bér szakképzési hozzájárulás alapját?