Iparűzésiadóalap-megosztás a telephelyek között

Kérdés: Közhasznú nonprofit kft.-ként működő társaságunk vállalkozói tevékenységet is folytat 3 telephelyen. 2023. év vonatkozásában a társaság vállalkozói eredménye pozitív lett, így iparűzési adó fizetésére vagyunk kötelezettek, ezáltal felmerült, hogyan is kellene megosztanunk az iparűzési adót. Az iparűzésiadó-megosztási szabály szerint a személyi jellegű ráfordítással arányos megosztás, az eszközérték-arányos megosztás módszerét vagy a kombinált módszer szerinti adóalap-megosztási módszer valamelyikét vagyunk kötelesek alkalmazni. A társaság 1. telephelyén nincs alkalmazott, az ingatlan bérbe van adva, abból származik a nyereség. A 2. telephelyen eszköz nincs, mivel béreljük az ingatlant az eszközökkel együtt is, így ott minimális saját tulajdonú eszköze van a társaságnak. Bármelyik módszert is választjuk, az egyik önkormányzatnak "nem teszünk jót". Amennyiben a kombinált módszert alkalmazzuk, hogy az 1-re és a 2-es telehelyre is a kedvezőbb módszerrel, kombinált megállapítási lehetőséggel élve állapítjuk meg az adót, akkor ezzel a 3. telephelyen (= székhelyen) lévő önkormányzatnak juttatunk kevesebb adót. Van az ilyen jellegű megosztásra vonatkozóan valami ajánlás? Mit jelent a kombinált módszerű számítás? A fent leírtat, hogy egyikre-másikra a kedvezőbb alkalmazást?
Részlet a válaszából: […] ...módszert, a 2.1 pont az ún. komplex megosztási módszert írja le. További, kérdéssel összefüggő kitétel, miszerint ha a megelőző adóévi iparűzésiadó-alap a 100 millió forintot meghaladta, akkor csak a komplex megosztási módszer alkalmazható [2.1 pont első mondat]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 11.

Ingatlan bérbeadása magánszemély által

Kérdés: 2012-ben milyen szabályok vonatkoznak a magánszemély által történő ingatlan-bérbeadásra? Lesz valami változás, vagy maradnak a régi szabályok? Milyen jövedelemnek számít?
Részlet a válaszából: […] ...annak a 2 millió 424 ezerforintot meg nem haladó része után nem kell megállapítani.E (bruttósítás nélküli) jövedelem után – ha az adóévben azegymillió forintot meghaladja – az egészségügyi hozzájárulás mértéke 14százalék.Az adóalap-megállapítás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 8.

Felmerült költségek elszámolása ingatlan bérbeadásakor

Kérdés: A magánszemély egy ingatlan megszerzését követően több évvel (3 éven túl) kiváltja a vállalkozói igazolványt ingatlan-bérbeadásra (nem adószámos magánszemélyként adja bérbe). A vállalkozási időszakban felmerülnek az ingatlannal kapcsolatos fenntartási (festés, tetőjavítás) és felújítási (kazáncsere, ablakcsere) költségek. A kérdés, hogyan tudja érvényesíteni ezeket a költségeket a bérbeadás vállalkozási bevételével szemben, ha az ingatlan nincs a vállalkozás eszközei között?
Részlet a válaszából: […] ...napjától a kiselejtezés vagyelidegenítés (apportálás stb.) napjáig lehet elszámolni. Ha az üzembe helyezésvagy az elidegenítés az adóévben év közben valósul meg, akkor az értékcsökkenésileírás összegét napi időarányosítással kell kiszámolni Az üzembe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 29.

Lakásszövetkezet társaságiadó-kötelezettsége

Kérdés: A lakásszövetkezetnek bérbeadásból és a közös költségből van bevétele, amely nem éri el a 10 millió forintot. Vonatkozik-e rá az adómentesség, hogyan kell az adóját megállapítani, és a korábbi évek vesztesége elhatárolható volt-e?
Részlet a válaszából: […] ...17. §-a szerint figyelembe vehető az adóalap csökkentéséhez. A veszteség – főszabály szerint – a keletkezését követő ötödik adóévben írható le az adóalapból, az adókötelezettség keletkezése (a szövetkezet alapítása) és az azt követő három...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 23.