Alapkamat-növekedés munkáltatói kölcsönnél

Kérdés: A munkáltató 2020-ban és 2021-ben is nyújtott egy-egy dolgozónak munkáltatói kölcsönt kb. 2 évre. A kamat mértéke a folyósításkori jegybanki alapkamat + 5%, azaz 5,9% volt. A szerződésben a kamattörlesztés a tőke után kezdődik meg. Most, hogy a jegybanki alapkamat már 2,9%, nem keletkezik a dolgozónak kamatkedvezmény miatt jövedelme? Vagy mivel fix kamatot kötöttünk ki, ami a folyósításkor megfelelt a minimális szintnek, kivédhető az adózás?
Részlet a válaszából: […] ...kamatot (kamatkedvezmény). Az Szja-tv. 72. § (2) bekezdése szerint az adó alapja a kamatkedvezmény 1,18-szorosa, és az adót a kifizető adóévenként, az adóév utolsó napjára – ha a követelés az adóévben megszűnt, akkor a megszűnés napjára – állapítja meg, és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 10.

Magánszemély tulajdonosok által felvett kölcsön adózása

Kérdés: Egy kft. tulajdonosai természetes személyek, férj és feleség. A tulajdonlás 50-50%-os arányban áll fenn. Mindketten ügyvezetők. Kérem válaszukat arra vonatkozóan, hogy a cég és a természetes személyek között fennáll-e kapcsolt vállalkozás! Ha a tulajdonos átmeneti hitelt szeretne felvenni a cégtől, azt milyen módon teheti meg: kapcsolt vállalkozásként, vagy nem, és milyen kamatfeltételek mellett?
Részlet a válaszából: […] ...1,18-szorosa után kell megállapítania a kifizetőnek az Szja-tv. 72. § (2) bekezdése szerint. Az adót a kifizető vallja be és fizeti meg adóévenként, az adóév utolsó napjára – ha a követelés az adóévben megszűnt, akkor a megszűnés napjára.(Kéziratzárás: 2022. 02....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 24.

Fel nem vett osztalék

Kérdés: "X" kft. megveszi "Y" kft. üzletrészét sajáttőke-értéken ("X kft. tulajdonosai az "Y" kft. tulajdonosainak a gyermekei). Az "Y" kft. tulajdonosainak maradt bent fel nem vett osztaléka, amelyről az üzletrészvásárlással nem mondanak le, ezt külön szerződésben rögzítik is. Kell-e, lehet-e kamatot fizetnie az "X" kft.-nek a volt tulajdonosok részére? Ha kell kamatot fizetni, akkor ez a volt tulajdonosok részére egyéb jövedelemnek vagy kamatjövedelemnek minősül? Egyéb jövedelemként (15% szja megfizetése mellett) érvényes-e erre a jövedelemre a szocho-korlát (a minimálbér 24-szerese), vagy a jövedelem 1,18-szorosa az alap, és nincs szocho-korlát? Ha kamatjövedelem, akkor hogyan adózik?
Részlet a válaszából: […] ...72. § (2) bekezdése szerint a kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapja a kamatkedvezmény 1,18-szorosa. Az adót a kifizetőnek adóévenként, az adóév utolsó napjára (a megszűnés napjára) kell megállapítania. A személyi jövedelemadót (15%) az adóalapra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 10.

Átvállalt tartozás

Kérdés: Z kft. tartozása a hitelintézet felé 5 millió forint. A Z kft. tartozását átvállalta Y kft. A hitelintézet elfogadta a tartozásátvállalást. 2011. 09. hónaptól Z kft.-nek nincsen tartozása a hitelintézet felé (T 45 – K 98). Z kft. várható tao-alapja (tartozásátvállalás nélkül): 4 millió forint (-). 2011. 09. hónaptól az Y kft.-nek 5 milliós tartozása van a hitelintézet felé (T 88 – K 45; T 39 – K 88) (hiteltörlesztés: T 45 – K 38; T 88 – K 39). Y kft. várható tao-alapja (tartozásátvállalás nélkül): 8 millió forint (+) nyereség. Z kft. csökkentheti-e az átvállalt 5 millió forintos tartozással a 2011. évi társaságiadó-alapját? Az Y kft.-nek növelni kell-e a társaságiadó-alapját az átvállalt tartozás (88-as főkönyvi számlaszám egyenlege) összegével?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdését alkalmazó adózó. E rendelkezés szerint ugyanis a 2009.december 31-éig elengedett kötelezettség, átvállalt tartozás miatt az adóévbenelszámolt bevételre a Tao-tv. 2009. december 31-én hatályos 7. §-a (1)bekezdésének ly) alpontja és (8)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 1.

Külföldi szervezet adókötelezettsége

Kérdés: Egy belföldi zrt.-nek 100%-os tulajdonosa egy svájci székhelyű vállalat. Az alapító kölcsönt nyújtott 2009-ben a belföldi cégnek, negyedéves kamatfizetés mellett. Kérdésünk, hogy a társasági adóról szóló törvény 2. §-a (4) bekezdésének b) pontja, illetve 15. §-a alapján kell-e a külföldi cég részére fizetett kamat után 30%-os társasági adót levonni? A törvény mentesíti azon országokat, amelyek székhelye olyan államban van, amellyel Magyarországnak hatályos egyezménye van a kettős adóztatás elkerüléséről. Ezek alapján Svájccal van olyan hatályos egyezmény, ami alapján nem kell megfizetni a társasági adót? Illetve ugyanezen tényállás alapján (itt a spanyol cég nyújtott hitelt a magyar cégnek kamatfizetés mellett) Spanyolországgal van-e ilyen egyezménye Magyarországnak?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a magyar cégtársaságiadó-bevallása benyújtásáig át kell adni az illetőségigazolást. Ennekhiányában ugyanis az adózónak az adóév utolsó hónapja kötelezettségeként bekell az adót vallani. (Az illetőségigazolással kapcsolatos előírásokat az Art.4....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 4.

Osztalékká nem vált osztalékelőleg szja-ja

Kérdés: Kft. tagjai 2009. évben osztalékelőleget vettek fel – közbenső mérleg alapján –, melyből a 25% szja levonásra került. Azonban a 2010. évi taggyűlés során kiderült, hogy a tárgyévi adózott eredmény nem nyújtott fedezetet az osztalékelőlegre, így a 2009. évi adózott eredmény lesz csak osztalék. A véglegessé vált osztalékelőleg utáni ehót a magánszemélyek a májusi közgyűlés után június 12-ig fizetik meg? Az osztalékelőlegből osztalékká nem váló összeget a kft.-nek vissza kell fizetni. Ilyen esetben ennek az szja-előlegét a kft. a 08-as bevalláson hogyan tudja visszaigényelni, mert abban csak pozitív szám szerepelhet? Esetleg másként kell a különbözetet rendezni?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 65. §-ának (3) bekezdése szerint, ha a társasvállalkozás az adóév várható osztalékára tekintettel osztalékelőleget fizettagjainak, akkor abból 25 százalékos adót kell levonni, amelyet a véglegesosztalék után megállapított adóval szemben, mint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 9.

Vagyongyarapodás, elengedett tagi kölcsön

Kérdés: A 2008. évi LXXXI. törvény 257. §-a (19) bekezdésének g) pontja szerint: "Az a)-f) pont szerint teljesített adókötelezettség alapján a magánszemélynek az elengedett tagi kölcsönnel azonos vagyona tekintetében vagyongyarapodás nem vélelmezhető." Ezen bekezdés előírásait hogyan kell pontosan értelmezni, különös tekintettel az adóhatóság által – egy esetleges adóvizsgálat során – kidolgozandó pénzforgalmi kimutatás összeállításánál? Ha 2003. évet is vizsgálják, akkor ez az összeg hogyan fog abban szerepelni? Lehet, hogy már akkor is figyelembe kell venniük, mint adózott összeget?
Részlet a válaszából: […] ...több évben keletkezhetett, a Mód. tv. kizárólag azelengedett tagi kölcsön összegét határozza meg, függetlenül attól, hogy az melyadóévben keletkezett. A Mód. tv. átmeneti szabályt nem határoz meg, így azátmeneti szabály hiánya miatt a rendelkezést a már...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 30.

Kölcsön nyújtása a társaságnak

Kérdés: A mikrovállalkozás (bt.) csak néhány tízezer forint pénzeszközzel rendelkezik. Egy új projekt miatt nagyobb összeget kell beruháznia. Az egyik tag kölcsönözne a bt.-nek. Adhat-e a bt. tagja kamatmentes kölcsönt a bt.-nek? Kamat felszámítása esetén mi a minimális, illetve a maximális kamatmérték? Igaz-e, hogy egy éven belül vissza kell fizetnie a kölcsönt a tagnak? A magánszemély tagnak a kapott kamat után milyen adó-, illetve járulékfizetési kötelezettsége van?
Részlet a válaszából: […] ...a tagikölcsön után fizet-e vagy sem kamatot), amelynek az átlagos állománya alapjánmeg kell vizsgálni, hogy az meghaladja-e a saját tőke adóévi átlagosállományának a háromszorosát. Amennyiben ez fennáll, a saját tőke háromszorosátmeghaladó kötelezettséggel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 11.

Pénzdíjak adó- és járulékterhei

Kérdés: Versenyek szervezésével foglalkozó közhasznú egyesület pénzdíjas sakkcsapatversenyt rendez. A díjalapot a támogatók (szponzorok) által átutalt adomány, támogatás és a beszedett nevezési díjak adják együttesen. A verseny minősítés megszerzésére jogosítja a résztvevőket, melynek indulási feltétele a sportági szakszövetségnél kiváltható éves versenyengedély. A versenyengedély mindenki számára elérhető, kiváltható – megfelelő regisztrációs díj ellenében –, akár profi, akár amatőr játékos. Díjazás: a győztes csapatnak pénzdíj + kupa, a II-VI. helyezetteknek pénzdíjak. A csapatversenyen az egyéni legjobb pontszerzők külön díjazásban részesülnek, az egyéni kategóriában győztes kupát is kap. Milyen adók és járulékok terhelik a kifizetőt? A kupa tárgyjutalomnak minősül?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározott jövedelem után.A 3. § (3) bekezdése szerint a kifizető 11 százalékosmértékű egészségügyi hozzájárulást fizet az adóévben juttatott (megszerzett),az Szja-tv.-ben meghatározott, az alábbiakban felsorolt jövedelmek után:a) az összevont adóalapba...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 11.

Autópálya-matrica adókötelezettsége

Kérdés: Adóköteles bevételnek minősül-e 2006. 09. 01-jétől a 2006. 01. 01-jén megvásárolt éves autópálya-bérlet 50 százaléka ?
Részlet a válaszából: […] ...akifizető választhatja, hogy a matrica árának 50 százalékát tekinti atermészetbeni juttatás alapjának. A kifizető választása nem adóévre szól, hanemminden egyes autópálya-bérletre, harminc-, tíz- vagy négynapos útdíjrakülön-külön dönthet az 50...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 8.
1
2