Kamatkedvezmény terhei

Kérdés: A kamatkedvezményből származó jövedelem 2011. évben érvényes helyes adózási (járulék) szabályait és az ezzel kapcsolatos teljes körű könyvelési feladatokat kérem ismertetni!
Részlet a válaszából: […] ...a 72. § (4)bekezdésében felsoroltak közé] 10 millió forint összegben, éves szinten 5százalékos kamattal. A jegybanki alapkamat az adóév utolsó napján 6 százalék. Akölcsönt 5 év múlva egy összegben kell visszafizetni, a kamatot is az 5. évvégén kell megfizetni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 2.

NYESZ számlák adózása

Kérdés: A NYESZ számlák adózásával kapcsolatban kérném az önök állásfoglalását. Egyrészt a témával kapcsolatban elég hiányos a fellelhető, közzétett jogszabály-értelmezés, másrészt azt tapasztaltuk, hogy eltérő a befektetési szolgáltatók gyakorlata is ez ügyben. Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 7.16. pontja szerint egyéb indokkal adómentes: - "a nyugdíj-előtakarékossági számla szerint a tulajdonos követelését növelő jóváírás, ha az a) a befektetési eszközzel végzett ügylet nyeresége, b) a befektetési eszköz hozama, kivéve az osztalékból származó jövedelmet;" Ezt az adómentességet kizárólag az egyetlen lehetséges NYESZ-R számlára lehet alkalmazni, vagy valamennyi NYESZ számlára? Bármely NYESZ számláról (amely nem NYESZ-R számla), vagy csak a NYESZ-R számláról felvett nem nyugdíjszolgáltatás kifizetése egyéb jövedelemnek minősül? Végül, amennyiben ez az adómentesség és az egyéb jövedelem keletkezése is csak a NYESZ-R számlára vonatkozik, mi értelme van még más NYESZ számlák nyitásának, miután az akkor semmiben nem különbözik egy sima befektetési szolgáltatónál vezetett értékpapír- és pénzszámlától, mivel az összes többi NYESZ számlára, ami nem NYESZ-R semmilyen adómentesség vagy kedvezmény nem érvényes?
Részlet a válaszából: […] ...nyugdíj-előtakarékossági számlája javára átutalás(adóátutalás) illeti meg. Az adóátutalás alapja a magánszemély által forintbanaz adóévben nyugdíj-előtakarékossági számlá(k)ra befizetett összegek együttesértéke, amelynek alapján 30 százalék, de legfeljebb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. augusztus 13.

Magánszemély részére nyújtott kölcsön kamatának elszámolása

Kérdés: A kft. kölcsönt nyújtott a társaság egyik magánszemély tagjának. A kölcsönszerződés a kamatot a mindenkori jegybanki alapkamat + 5 százalékban rögzítette azzal, hogy a kölcsön, annak kamataival együtt, 3 év múlva egy összegben fizetendő vissza. A kamatszámítás a jegybanki alapkamat valamennyi változását kell, hogy kövesse, vagy a visszafizetés napján érvényes kamatlábbal (+5%) kell számolni kamatot? A kamatszámításnál minden év végén ki kell számítani az aktuális jegybanki alapkamattal (+5%) a kamatot, és azt hozzáadva a tőkéhez kamatos kamatot kell érvényesíteni? A kamatszámítás módját rögzíteni kell a kölcsönszerződésben? Jól értelmezzük a vonatkozó törvényhelyet, hogy a jegybanki alapkamat (+5%) érvényesítése esetén a magánszemélynek nem keletkezik kamatkedvezményből származó jövedelme?
Részlet a válaszából: […] ...elszámolt összeg, akkor a kamatkedvezménybőlszármazó jövedelem utáni személyi jövedelemadót a kifizetőnek (a kft.-nek) azadóév utolsó napjára, év közbeni visszafizetés esetén a követelés megszűnésenapjára kell megállapítania, bevallania és befizetnie...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 25.

Kamatkedvezményből származó jövedelem

Kérdés: Ha egy cég 2006 júniusában ad kölcsönt egy évnél rövidebb futamidőre egy magánszemélynek, és a kölcsönszerződés megkötésekor 6,25 százalék volt a jegybanki alapkamat mértéke, helyesen járt-e el a cég, ha a futamidő alatt végig 6,25 százalék + 5 százalékkal számolta el a kamatot, még ha közben többször is felfelé változott a jegybanki alapkamat?
Részlet a válaszából: […] ...az e követelés révén akifizetőt megillető kamatot.A (2) bekezdés szerint a kamatkedvezményből származójövedelem adóját a kifizetőnek adóévenként, az adóév utolsó napjára – ha akövetelés az adóévben megszűnt, akkor a megszűnés napjára – kellmegállapítania...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 22.

Bevételnek nem számító tételek (eva)

Kérdés: Hogyan változtak a bevételnek nem számító tételek? Van-e változás az értékpapír-értékesítést illetően abban, hogy mi minősül bevételnek?
Részlet a válaszából: […] ...értékpapír átruházásakor csak az a rész minősül bevételnek, amely meghaladja az eva választása előtt – az evaalanyiság első adóévét megelőző üzleti év utolsó napjára az Szt. szerinti beszámolóban – az értékpapírra megállapított könyv szerinti értéket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 5.

Osztalékelőlegből osztalék és annak adója

Kérdés: A Számviteli Levelek 68. számában az 1418. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan kérdezzük, a kifizetett osztalékelőleg és a fizethető osztalék közötti eltérés személyi jövedelemadóját miként kell rendezni 2003-ban, illetve 2004-ben, továbbá akkor, ha az osztalékelőleg adója nem fedezi az osztalék adóját?
Részlet a válaszából: […] ...a társas vállalkozás az adóév várható osztalékára tekintettel osztalékelőleget fizet tagjainak, akkor ezen jövedelem után 20 százalékos adót kell fizetni, amit a végleges osztalék után megállapított adóval szemben mint adóelőleget kell elszámolni. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. november 13.

Német állampolgárok munkavállalása: tb és szja

Kérdés: Német állampolgárok magyarországi munkavállalásának milyen tb- és szja-feltételei vannak?
Részlet a válaszából: […] ...igazolványának stb. másolata. Az említett illetőségigazolásokat a kifizetést megelőzően – több kifizetés esetén az adóévi első kifizetést megelőzően -, illetőségváltozás esetén a változást követő első kifizetés időpontja előtt kell átadni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 6.