Konszolidált beszámoló alapítványnál

Kérdés: Az Szt. 9. §-ának (3) bekezdése alapján az anyavállalat éves beszámoló készítésére kötelezett. Belföldi székhelyű alapítvány több belföldi székhelyű vállalkozási tevékenységet végző gazdasági társaságot alapított. E társaságok alapításához rendelkezésre bocsátott pénzeszközöket az alapítvány a számviteli nyilvántartásaiban a befektetett pénzügyi eszközök között (részesedések) mutatja ki.
1. Az alapítvány az általa alapított gazdasági társaságok tekintetében az Szt. 3. §-a (2) bekezdésének 1. pontja szerint anyavállalatnak minősül? [Az Szt. 3. §-a (1) bekezdésének 2. pontja és (2) bekezdésének 1. pontja alapján az anyavállalat olyan vállalkozó, amely a saját nevében és kockázatára nyereség és vagyonszerzés céljából, üzletszerűen, ellenérték fejében termelő- és szolgáltatótevékenységet végez.]
2. Amennyiben az alapítvány az általa tulajdonolt gazdasági társaságoktól osztalékjövedelmet kap, az osztalékbevétel vállalkozási tevékenységéből származó bevételnek minősül-e, figyelemmel arra, hogy az osztalékbevétel nem termelő- és nem szolgáltatótevékenységből származik?
3. Az első kérdés relációjában, ha az alapítvány anyavállalatnak minősül, abban az esetben éves beszámoló készítésére kötelezett?
Részlet a válaszából: […] ...§-a (2) bekezdésének c) pontja alapján csökkenteni kell az adózás előtti eredményt a 7. § (1) bekezdésének g) pontja szerint az adóévben nem ellenőrzött külföldi társaságtól kapott (járó) osztalék és részesedés következtében elszámolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 25.

Osztalék és kamat utáni adó

Kérdés: Betéti társaság beltagja német illetőségű magánszemély, kültagja német társaság. Eddig – bár nyereséges volt a társaság – osztalékfizetés nem történt. Helyesen jár-e el a társaság, ha a 2004. évi mérleg alapján történő osztalékfizetés esetén a társaság részére fizetett osztalékból adót nem állapít meg, a magánszemélynek fizetett osztalékból pedig 15 százalék adót von le? A külföldi szervezet által nyújtott tagi kölcsön után 2000. és 2004. években kamat került, illetve kerül elszámolásra. Helyesen értelmezzük-e a jogszabályt, amely szerint a 2000. évi kamat után 15 százalék adót kellett fizetni, a 2004. évi kamat után pedig nem kell megállapítani adót?
Részlet a válaszából: […] ...Tao-tv.-t is módosító 2005. évi XXVI. törvény akihirdetésével (2005. május 10.) hatályon kívül helyezte azzal, hogy a 2005-benkezdődő adóév adókötelezettségére vonatkozik első ízben. Ebből következően2005. évi kifizetés esetén, ha a kifizetés időpontja az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 21.

Külföldi magánszemély osztalékjövedelme utáni adó

Kérdés: Kizárólag német illetőségű magánszemélyekből álló magyarországi kft. 2000. november-december hónapban az eredménytartalék terhére jegyzett tőkeemelést hajtott végre oly módon, hogy a tőkeemelésnek megfelelő összeget átutalta a tulajdonos magánszemélyek konvertibilis forintszámlájára, majd a magánszemélyek ezt visszautalták – tőkeemelés címen – a kft. számlájára. Az eredménytartalék az 1997-1998. évek eredményéből keletkezett. A kft. a jövedelemből osztalékadót, szja-előleget nem vont le, igazolást nem adott. A tagok tulajdoni részaránya 33-67 százalék. A 67 százalék tulajdoni részesedéssel rendelkező tag a társaság ügyvezetője, a másik tag nem vesz részt a kft. munkájában. A tagok illetőségigazolással rendelkeznek, viszont a kft. nem rendelkezik az egyezmény szerinti adómértékek alkalmazására jogosító adóhatósági engedéllyel. A magánszemélyek jövedelmet nem vallottak be, adót nem fizettek. Helyesen járt-e el a kft.? Milyen bevallási és befizetési kötelezettség terheli ebben az esetben a magánszemélyeket?
Részlet a válaszából: […] ...(2001-ben hatályos) 6. pontja szerint a kifizetéskor le nem vont (a juttatást követően meg nem fizetett) adót a kifizetőnek az adóév december hónapját érintő kötelezettségként kellett bevallania és megfizetnie, majd a bemutatott illetőségigazolás alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 6.

Külföldről kapott osztalék

Kérdés: Részvénytársaságunknak van egy londoni cége. Ebben az évben hazautaltattuk az évek alatt összegyűlt nyereséget, amit természetesen az ottani nyereségadó szabályai szerint leadóztunk. A kettős adózás elkerülése céljából mi itthon a teendő?
Részlet a válaszából: […] ...g) pontja alapján csökkenti az adózás előtti eredményt a tulajdonosi részesedésre kapott (járó) osztalék és részesedés címén az adóévben elszámolt bevétel (egyszeres könyvvitelt vezetőnél az ennek megfelelő adóköteles bevétel), kivéve az ellenőrzött...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 1.

Adóalapot növelő kamat figyelembevétele

Kérdés:

Egy kft. külföldi magánszemélytől hitelt vett fel a 2000-ben megkötött szerződés alapján. A hitel egy részét 2000-ben, egy részét 2001-ben folyósították, a szükségletnek megfelelően. A Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének j) pontjánál figyelembe kell-e venni az előző évi szerződés alapján, de 2001-ben beérkezett hitel összegére elszámolt kamatot is? És a 8. § (5) bekezdése a) pontjának alkalmazásánál figyelembe kell-e venni a 2000-ben megkötött szerződésre 2001-ben beérkezett hitelt, vagy csak azokat a hiteleket, amelyeket a 2001-ben kötött szerződés alapján folyósítottak?

Részlet a válaszából: […] ...8. §-a (1) bekezdésének j) pontja alapján az adózás előtti eredményt növeli az (5) bekezdés a) pontja szerinti kötelezettség – az adóévben ráfordításként vagy eszköz bekerülési értéke részeként elszámolt – kamatának az (5) bekezdés b) pontja szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 17.

Külföldi tulajdonostól kapott devizakölcsön kamata, adója, elszámolása

Kérdés: A társaságban 55 százalékos részesedéssel rendelkező, USA-ban élő magánszemély által 2001-ben fejlesztésre adott devizahitel és annak kamata alapján milyen adófizetési kötelezettsége keletkezhet a magánszemélynek, a társaságnak? A hitel tárgyévi kamata része-e a bekerülési értéknek? Az év végi értékeléskor az árfolyamkülönbözet elszámolásának milyen lépései vannak? A törlesztés és a kamatfizetés kezdete 2002. január 1. (A Számviteli Levelek 2001. évi 20. számában a 406. kérdéshez kapcsolódó további kérdések.)
Részlet a válaszából: […] ...részének kell tekinteni, és ha az összes (felsorolt), 2001-től keletkezett (2003-tól majd a bármikor keletkezett) kötelezettség adóévi (2001-ben is és 2002-ben, illetve később is) napi átlagos állománya a saját tőke adóévi napi átlagos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 3.