109 cikk rendezése:
11. cikk / 109 Mezőgazdasági őstermelő szochoadó-kötelezettsége
Kérdés: Szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó mezőgazdasági őstermelő tevékenységét 40 órás munkaviszony mellett végzi. Munkaviszonyában a jövedelem meghaladja a minimálbér 24-szeresét.
Őstermelésből származó:
összes bevétele: 6.395 E Ft
ebből támogatás: 753 E Ft
összes költség: 3.865 E Ft
eredmény: 2.530 E Ft
Mennyi szochoadó-fizetési kötelezettsége van az őstermelői tevékenysége után?
Őstermelésből származó:
összes bevétele: 6.395 E Ft
ebből támogatás: 753 E Ft
összes költség: 3.865 E Ft
eredmény: 2.530 E Ft
Mennyi szochoadó-fizetési kötelezettsége van az őstermelői tevékenysége után?
12. cikk / 109 Ekho-nyilatkozat módosításának lehetősége
Kérdés: Egy magánszemély év elején az ekho-adózást választja. Kérdésünk, hogy a nyilatkozatát egy évben hányszor módosíthatja, tekintettel a jelenlegi járványügyi helyzet által előállt kivételes helyzetre is?
13. cikk / 109 Választási lehetőség érvényesítése önellenőrzéssel
Kérdés: Az önkormányzat vitatja, hogy a 2017. évi létszámnövelés miatti adómentességet utólag, önellenőrzéssel igénybe lehet venni. Hivatkozik arra, hogy az Art. 54. §-ának (3) bekezdése szerint nincs helye önellenőrzésnek, ha az adózó a törvényben megengedett választási lehetőséggel jogszerűen élt, és ezt az önellenőrzéssel változtatná meg. Ezért kérdéses, hogy a Htv. 2018. december 31-ig hatályos 39/D. §-a szerinti adómentesség igénybevétele a törvényben rögzített választási lehetőség kihasználásának minősül-e.
14. cikk / 109 Kedvezményezett átalakulás bejelentése
Kérdés: Kedvezményezett átalakulás során egy kft. formaváltással zrt.-vé alakult. A jogutód zrt. alapító okirata tartalmazza a Tao-tv. 16. § (11) bekezdésében foglaltak alkalmazására vonatkozó kötelezettségvállalást. Kérdésem, hogy a jogelőd kft. az 1971-es megszűnő bevallásában jelölje a kedvezményezett átalakulást, és a létrejövő jogutód zrt. az 1929-es bevallásában szintén jelölje az NY-01 lapon a kedvezményezett átalakulásra vonatkozó kötelezettségvállalást, hogy ne kelljen módosítani a 16. § (2) bekezdés a) és d) pontja alapján az adózás előtti eredményt, tekintettel a (9)-(11) bekezdésben foglaltakra?
15. cikk / 109 Tartozik egyenleg a szállítói számlán
Kérdés: A 2018. évi főkönyvi kivonatban a szállítói számlák egyenlege sok esetben tartozik egyenleget mutatott. Később az is kiderült, hogy a 2018. évet megelőző évek főkönyvi számlái is hasonlóan rendre Tartozik egyenleget mutattak. A partnerek egy része már megszűnt jogutód nélkül. Mit lehet tenni? Hogyan lehet ezt 2019-ben rendezni?
16. cikk / 109 Kérdések az AirBnB kapcsán
Kérdés: Egyesült Királyságban élő magyar állampolgár vagyok, adószámmal, állandó lakcímmel rendelkezem e honban, azonban állandó életterem: UK. Budapesti lakásomat nem szeretném parlagon hagyni, ezért úgy döntöttem, AirBnB-ztetni fogok. Jogkövető vagyok, ezért minden lehetséges információt átolvastam, de maradtak nyitott kérdések. Ebben szíveskedjenek segíteni! Tájékozódásom alapja a NAV 10. számú munkafüzete volt. Számos kérdésem ezek után nyitott. Azt értem, hogy számláznom kell, és választhatom az AM formát, miután adószám (bejelentkezési kötelezettség) nélküli magánszemélyként szeretném a tevékenységet folytatni.
1. Azt olvastam valahol, hogy nem is kell számlát, csak "számviteli bizonylatot" kibocsátanom ebben az adózási módban. Igaz ez? És ha kell is – itt szabadúszó művészként dolgozom –, saját készítésű számlaformátumom van. Ha azt új, zárt tartományként használom, megfelel-e a hazai előírásoknak? Mi a könnyű és megfelelő megoldás? Azt már tudom a Számviteli Levelek alapján, hogy pdf-formátumban miként kell eljárni. Ez is megfelelő lenne – persze csak akkor, ha nem magyar nyelvű, esetleg bilingvis a számla?
2. Az előzőekből következik, hogy a hatóságnak biztosítani kell a bizonylatokhoz való hozzáférést vs. ellenőrzést, ám azok az én számítógépemen lesznek az Egyesült Királyságban! Gondolom, nem jönnek ki, nekem meg nem kell hazajönnöm. Természetesen hazai eurószámlám van, arra fognak fizetni. Kell megjelölnöm képviselőt? Hogyan, hol, miként? (Van ügyfélkapum.) Mi a jogkövető megoldás?
3. Olvasom az áfa kapcsán, hogy az AirBnB-nek fizetett jutalék miatt nemzetközi adószámot is váltanom kell. Ezzel mi a helyzet? Nem értem a füzet magyarázatát az áfaalapot illetően. Hogyan? Mit? Mire számolva? Miért? Kitérnének ismét erre is egy példával?
1. Azt olvastam valahol, hogy nem is kell számlát, csak "számviteli bizonylatot" kibocsátanom ebben az adózási módban. Igaz ez? És ha kell is – itt szabadúszó művészként dolgozom –, saját készítésű számlaformátumom van. Ha azt új, zárt tartományként használom, megfelel-e a hazai előírásoknak? Mi a könnyű és megfelelő megoldás? Azt már tudom a Számviteli Levelek alapján, hogy pdf-formátumban miként kell eljárni. Ez is megfelelő lenne – persze csak akkor, ha nem magyar nyelvű, esetleg bilingvis a számla?
2. Az előzőekből következik, hogy a hatóságnak biztosítani kell a bizonylatokhoz való hozzáférést vs. ellenőrzést, ám azok az én számítógépemen lesznek az Egyesült Királyságban! Gondolom, nem jönnek ki, nekem meg nem kell hazajönnöm. Természetesen hazai eurószámlám van, arra fognak fizetni. Kell megjelölnöm képviselőt? Hogyan, hol, miként? (Van ügyfélkapum.) Mi a jogkövető megoldás?
3. Olvasom az áfa kapcsán, hogy az AirBnB-nek fizetett jutalék miatt nemzetközi adószámot is váltanom kell. Ezzel mi a helyzet? Nem értem a füzet magyarázatát az áfaalapot illetően. Hogyan? Mit? Mire számolva? Miért? Kitérnének ismét erre is egy példával?
17. cikk / 109 Maximális egészségügyi hozzájárulás melletti eho
Kérdés: Egy nyugdíjas egyéni vállalkozó egyben egy kft. személyesen közreműködő tulajdonosa is. A kft.-ből munkabért nem, kizárólag osztalékot vesz fel. Az osztalék kifizetésekor a 450 000 Ft maximális eho-összeg a legelső osztalék kifizetésekor levonásra kerül. Az egyéni vállalkozásból szintén nincs jövedelemkivét, csak év végén az adózás utáni jövedelmet vezetjük ki a pénztárkönyvben. Terheli-e a kft. kifizetőt a havi tételes eho megfizetése (7050 Ft/hó)? Vagy a magánszemély tulajdonost terhelné? (Ha nyugdíjas, milyen ellenszolgáltatás jár érte cserébe?)
18. cikk / 109 Gépjármű-forgalmazók illetékmentessége
Kérdés: Egy több éve működő gépjárműszerviz tevékenysége bővül, ez év szeptember 1-től új szgk. forgalmazásával is foglalkozik. 2016. évre megkérte a visszterhes vagyonátruházásiilleték-menteséget (GJFORGNYIL), indoklásképp jelezte, hogy kezdő vállalkozásként a nettó árbevételének legalább 50%-a gépjármű-forgalmazásból fog származni. Ugyanakkor szankció, ha ez a vállalása nem teljesül, akkor visszamenőleg 50%-kal növelten kell megfizetni az illetéket.
Számszaki példával szemléltetve:
Várható éves nettó árbevétel (gk.-értékesítést is tartalmazza) 380 000 E Ft, ebből gk.-eladás árbevétele (de ez csak 2016. 09. 01-től) 120 000 E Ft, nettó árbevétel 50%-a 190 000 E Ft. Nem teljesül az 50%-os szabály. Figyelembe vehető-e a gépkocsieladás árbevétele és nettó árbevétel évesítve? [Éves nettó árbevétel (380-120 = 260+360) 620 000 E Ft, éves gk.-eladás árbevétele (120 millió Ft x 3) 360 000 E Ft, nettó árbevétel 50%-a 310 000 E Ft.] Ha arányosítunk/évesítünk, megfelelünk a feltételeknek. És ha megfelelünk idén ily módon az illetékmentesség feltételének, akkor 2017 januárjában is, ugyanis akkor az előző évet kell alapul venni. Hogyan kell értelmezni az illetéktörvény ide vonatkozó rendelkezéseit?
Számszaki példával szemléltetve:
Várható éves nettó árbevétel (gk.-értékesítést is tartalmazza) 380 000 E Ft, ebből gk.-eladás árbevétele (de ez csak 2016. 09. 01-től) 120 000 E Ft, nettó árbevétel 50%-a 190 000 E Ft. Nem teljesül az 50%-os szabály. Figyelembe vehető-e a gépkocsieladás árbevétele és nettó árbevétel évesítve? [Éves nettó árbevétel (380-120 = 260+360) 620 000 E Ft, éves gk.-eladás árbevétele (120 millió Ft x 3) 360 000 E Ft, nettó árbevétel 50%-a 310 000 E Ft.] Ha arányosítunk/évesítünk, megfelelünk a feltételeknek. És ha megfelelünk idén ily módon az illetékmentesség feltételének, akkor 2017 januárjában is, ugyanis akkor az előző évet kell alapul venni. Hogyan kell értelmezni az illetéktörvény ide vonatkozó rendelkezéseit?
19. cikk / 109 Felszámolás alatt álló cégben lévő követelés érvényesítése
Kérdés: Anyacégnek és a leánycégnek is van ugyanattól a partnertől kiegyenlítetlen vevőkövetelése, de a vevő egyik cégnek sem fizet. A cégek felszámolást indítanának a nem fizető partner ellen, de mindkét cég ezt nem tudja megtenni. A jogász részéről felmerült az engedményezés lehetősége, miszerint a leánycég ingyenesen engedményezi az anyára a követelését, és az anyacég indít felszámolást. Szeretném a tanácsukat kérni abban, hogy ha (anya-lánya) kapcsolt felek között ingyenesen történik az engedményezés, akkor ennek van-e bármelyik félnél társasági adót vagy adóalapot módosító vonzata?
20. cikk / 109 Gépjárműszerzési illeték alóli mentesség
Kérdés: Cégünk 19 éve gépjármű-értékesítéssel foglalkozik. Minden évben január első napjaiban a GJFORGNYIL nevű nyomtatványon kérjük és meg is kapjuk az adott évre vonatkozó visszterhes vagyonátruházásiilleték-mentességünket határozatban. Amiatt kérjük, mert az előző (2015. év) adóévi nettó árbevételünk előreláthatólag úgy oszlik meg, hogy legalább 50%-a gépjárművek értékesítéséből fog származni. 2017. évben várhatóan (sőt már 2016. év őszétől) drasztikusan csökken a személygépkocsi-értékesítésből származó árbevételünk. 2017. év elején kérhetjük-e az illetékmentességet, ha teljesítjük a feltételt (2016. évben bőven 50% feletti lesz a gépjárműeladás bevétele). Ez a drasztikus csökkenés (tehát 2017. évben már a várható nettó árbevételünkből nem oszlik meg legalább 50%-ban gépjármű-értékesítésből származó bevételre is), csak a 2018. évre vonatkozó illetékmentességet befolyásolja?
