Mikrogazdálkodói beszámoló részvénytársaságnál

Kérdés: Részvénytársaság, amelynél a 2011. évi mérlegfőösszeg 142 M Ft, a nettó árbevétel 85 M Ft, a létszám 3 fő, a 2012. évi mérlegfőösszeg 212 M Ft, nettó árbevétele 6,3 M Ft, a létszám 3 fő, és 100 százalékban tulajdonos egy kft.-ben, 2013-tól választhatta-e a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló készítését? A közgyűlés minden évben elfogadta a mikrogazdálkodói éves beszámolót, és azt közzé is tették. Ha nem választhatta volna, akkor mi a teendő? Milyen jogi következményei lehetnek?
Részlet a válaszából: […] ...való visszatérést önellenőrzés keretében kell rendezni. Természetesen, ha változik az eredmény, akkor változhat a társasági adó alapja is, azaz módosítani kell a társaságiadó-bevallást is. Sőt a számviteli törvény szerinti értékelésnek lehet olyan hatása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 18.

Eszközbeszerzés anyagköltségkénti elszámolással!?

Kérdés: Egyre többször lehet találkozni olyan, vissza nem térítendő állami támogatásokkal (GOP, KEOP stb.), amelyek esetében a támogatási szerződésben előírják, hogy az egyes eszközbeszerzéseket anyagköltségként kell elszámolni. Ha nem lenne ez az előírás, ezeket az eszközöket az Szt. alapján tárgyi eszközként vennénk nyilvántartásba, és utánuk értékcsökkenést számolnánk el. Ha betartjuk a törvényt, akkor a támogatást vissza kell fizetni, mert nem teljesítettük a támogatási szerződésben vállaltakat. Mi a helyes könyvelési és adózási mód a fenti esetben? (Nem megoldás a támogatási szerződés módosítása, mert ilyen esetben az állam diktál!)
Részlet a válaszából: […] ...a tárgyi eszközök között, mert egy összegben anyagköltségként számolták el. Nyilvánvaló, hogy az így elszámolt összeg a társasági adó alapjának megállapítása során növeli az adózás elő­tti eredményt, és csak a Tao-tv. szerint elszámolható terv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 24.

Adminisztrációs hibából eredő leltáreltérések

Kérdés: Könyvelésünk felülvizsgálata során megállapítottuk, hogy 2010-2011. években az adminisztrációs hibából eredő leltárhiányokat egyéb ráfordításként, az adminisztrációs hibából eredő leltártöbbleteket pedig rendkívüli bevételként számoltuk el. Milyen módon lehet az elmúlt időszakokat a könyvelésben helyesbíteni? Szükséges-e az ismételt közzététel? Be kell állítani a beszámoló középső oszlopába? Egyáltalán kell-e könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...nem változik, tehát a társasági adót nem érinti. Változik azonban az anyagköltség, amelynek függvényében változik a helyi iparűzési adó alapja és adófizetési kötelezettsége.A számviteli törvény legutóbbi módosítása törölte az ismételt közzétételre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 7.

Jövedéki adó visszatérítése

Kérdés: Ténylegesen felhasznált (nem mezőgazdasági, hanem fuvarozói) gázolaj jövedéki adójának visszaigénylésekor a visszatérített összeget hogyan kell könyvelni? Egyéb árbevételként vagy anyagköltség-csökkentésként? Amennyiben egyéb árbevételként, ez esetben ez a tétel növeli az iparűzési adó alapját?
Részlet a válaszából: […] ...egy részének visszatérítését tehát anyagköltséget csökkentőtételként kell könyvelni. A visszatérített összeggel az iparűzési adó alapjánakmegállapítása során csökkenteni kell a nettó árbevételből jövedéki adó címénelszámolt – csökkentő – összeget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 3.

Ellenőrzés megállapításainak könyvelése

Kérdés: A kft.-nél a VPOP KEP felülellenőrzést rendelt el. Ezt 2008-ban a bevallások utólagos ellenőrzése (VPOP REK) előzte meg, ahol iratőrzési problémák miatt bírságot állapítottak meg. A felülellenőrzés viszont megállapította, hogy az egyik bizonylat nem volt a VPOP által ellenjegyezve, és így az alkoholhoz kapcsolódó jövedéki adó visszaigénylése nem volt jogos. Az alkoholt bodzaszörp előállításához használták, aminek a jogosságát a VPOP nem is kifogásolta. Így a kft. visszaigényelte és visszakapta a jövedéki adót. Ezt követően a VPOP KEP ezt jogtalannak minősítette, és késedelmi pótlékot, valamint adóbírságot szabott ki. A kft. fellebbezésére az adóbírságot elengedték, de az adóhiányt és a késedelmi pótlékot helybenhagyták. Ezt a 2009-ben jogerőre emelkedett II. fokú határozat megerősítette. A kft. ezt a határozatot a Fővárosi Bíróság elé viszi. Kérdések: Kell-e könyvelni az adóhiányt és a késedelmi pótlékot? Az alkohol jövedéki adója – ha az nem vonható le – növeli-e az alkohol beszerzési költségét? Emiatt önellenőrizni kell a társasági adót, az iparűzési adót, a különadót? Anyagköltség vagy egyéb ráfordítás? A korábbi évek adózott eredményéből osztalék került kifizetésre, ezt is önellen­őrizni kell? Lehet-e várni a bírósági döntésre?
Részlet a válaszából: […] ...– az adott esetben -csökken az adózás előtti eredmény, és így csökken a társasági adó, a különadó,de még a helyi iparűzési adó alapja is, amelyekhez kapcsolódóan a bevallásokatis helyesbíteni kell.Nem kell viszont módosítani az osztalékfizetésről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 15.

Energiaadó visszaigénylése

Kérdés: A társaság hő- és villamos energiát termel, amelyhez villamos és gázenergiát vásárol. Nem alanya az energiaadónak. Utólag azonban kiderült, hogy a vásárolt energia után felszámított energiaadót visszaigényelheti a VPOP-től. Több évet érint az adó visszaigénylése, és jelentős összegű. Az energiaadó kiutalása 2009-ben megtörtént, és a 2004-2008. éveket érinti. Kell-e emiatt önellenőrizni a korábbi évek társaságiadó-bevallását, illetve a beszámolókat?
Részlet a válaszából: […] ...eredményét növeli, és ebbőlkövetkezően a társaságiadó-hiányon túlmenően különadóhiányt is eredményez. Sőta helyi iparűzési adó alapja is nő azáltal, hogy a visszaigényelt energiaadóévenkénti összegével csökken az adóalapot csökkentő anyagköltség összege...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 15.

El nem ismert teljesítés

Kérdés: A kivitelező cég a megrendelő részére építőipari szolgáltatást végez. A részhatáridők – önhibáján kívüli – csúszása miatt a szerződés számlázási és fizetési feltételei rendkívül kedvezőtlenné váltak. Megegyezés hiányában a kivitelező levonul az építkezésről, elszámolását az addig elvégzett munkáiról a megrendelőnek átadja, de – teljesítésigazolás hiányában – számlát nem tud benyújtani. Ez esetben a kivitelező milyen dokumentum alapján állíthatja ki az elvégzett munkákról a számlát? Ha nem lehet számlát kiállítani, akkor mi legyen a már elszámolt alvállalkozói és anyagszámlákkal, a bérköltséggel és annak közterheivel? Jogos volt-e azok elszámolása, az áfa levonása?
Részlet a válaszából: […] ...áfáját nem téríti meg, akkorazt elengedett követelésként kell elszámolni (T 8893 – K 368), és azzal isnövelni kell a társasági adó alapjának megállapításához az adózás előttieredményt.Az alvállalkozók, az anyagszállítók számláiban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 2.