Társasági adó önrevíziója mikrogazdálkodónál

Kérdés: Hogyan kell könyvelni mikrogazdálkodói beszámolónál a társasági adó önrevíziója kapcsán megnövekedett társaságiadó-fizetési kötelezettséget? Nincs középső oszlop. A beszámolót ismételten nem lehet közzétenni. Ha csekély összegű, tárgyévi tételként könyvelendő, de hová? Egyéb ráfordítás lesz?
Részlet a válaszából: […] A 398/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 5. §-ának (2) bekezdése alapján a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót készítőnél az ellenőrzés (akár adóellenőrzés, akár önellenőrzés) megállapítása minden esetben nem jelentős összegű hibának minősül. Ezért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 24.

Adóhiány következményei

Kérdés: Társaságunk 2001. április 11-én egy alvállalkozói számlát (szállító) fogadott be, és a számlán feltüntetett teljesítési dátum alapján, a számla áfatartalmát társaságunk a márciusi adóbevallásban levonásba helyezte. A számlán szereplő szolgáltatásnyújtás meghiúsulása miatt a szállító sztornószámlát állított ki társaságunk részére 2001. 04. 23-i dátummal, melyen a teljesítés dátuma helytelenül megegyezett a sztornószámla kiállításának dátumával. Ennek alapján társaságunk a sztornószámla mínusz előjelű áfatartalmát az áprilisi adóbevallásában tüntette fel befizetendő adóként. Mindezek alapján társaságunk javára a 2001. 04. hónap tekintetében 6500 E Ft, és társaságunk terhére a 2001. 03. hónap tekintetében 6500 E Ft adókülönbözetet állapított meg az adóhatóság. Ennek következménye az adóhiány 50 százalékának megfelelő adóbírság, és 2001. 04. 23-tól 2004. 04. 23-ig a 6500 E Ft adóhiány után késedelmi pótlék került felszámításra, amelynek összege 3000 E Ft. A hibásan kiállított sztornószámla alapján az abban rögzített teljesítési időpont alapján könyvelt számla keletkeztethet kiszabható bírságot, illetve adóhiányt? A számlakibocsátó hibázott ugyan, de az általa befizetett áfa semmi esetre sem keletkeztetett adóhiányt. Nulla forint adóhiány esetén hogyan szabhat ki az adóhatóság 50 százalékos bírságot, továbbá késedelmi pótlékot, amely ugyan 1 hónapig állt fent, de mégis 3 évre számították ki?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben felvázolt tényállás tekintetében olyan válasz,amely az adóhatósági megállapítás jogalapjára és összegszerűségére vonatkozik,jelen keretek között nem adható, hiszen annak elbírálása a hatósági jogkörtgyakorló szerv feladata, továbbá a tényállás sem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 19.

Közösségen belülre adott előleg áfája

Kérdés: Közösségen belülre adott előleg áfája milyen feltételek esetén helyezhető levonásba? Kell-e az EU-s partnertől számlát kérni az előlegről? Köteles-e a partner számlát adni vagy elegendő a pro forma számla is? Ha az adott előleg teljesítésbe megy, kell-e a teljesítésről kiállított számlán az előleget levonásba helyezni vagy sztornírozni?
Részlet a válaszából: […] ...termékbeszerzéseknél az adófizetésikötelezettség nem minden esetben a beszerzést igazoló számla kibocsátásánaknapján keletkezik, az adó alapja eltérhet a számlázott értéktől. Így a beszerzésfizetendő áfájának megállapításánál a gazdasági esemény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 16.