6 talált cikk a közzététel , reklám , adóköteles tevékenység kifejezésre

Kérdés: Gyártói tevékenységet végző vállalkozásunk a tulajdonában álló, a termékeink emblémájával, reklámszlogenjével felmatricázott hűtővitrint bocsát a partnerkereskedői rendelkezésére abból a célból, hogy azok a termékeinket onnan értékesítsék. A hűtő elhelyezéséért (kihelyezéséért) a kereskedőnek díjat fizetünk. Emellett cégünk megállapodik a kereskedővel arról is, hogy a márkanévvel vagy reklámszlogennel feliratozott, nyomtatott reklámot tartalmazó állványokon (display-eken) elhelyezi termékeinket, továbbá a boltban, áruházban kóstolási standot állítunk fel, és a termékünket népszerűsítő pólót viselő hoszteszeket alkalmazunk. Sok esetben egy ügynökséget bízunk meg a szervezési feladokkal. Az állvány szinte minden esetben cégünk tulajdona, s díjat fizetünk a kereskedőnek az állvány kihelyezéséért. Ezen esetekben beszélhetünk-e reklámadó-kötelezettségről, s ha igen, akkor ki lesz a reklámadó alanya?

Kérdés: Az alábbi ügyletek kapcsán kérem segítségüket a reklámadó-kötelezettség megítélése érdekében. A vállalkozásunk a termékeit kívánja népszerűsíteni, s ehhez szórólapokat gyártat. A legyártatott szórólapokat többféle módon (információs pultra kihelyezés, hoszteszek vállalkozás általi megbízása vagy megbízatása, postai úton való kézbesítés) kísérli meg eljuttatni a vásárlóközönséghez. A hoszteszek a cégünk által rendelkezésre bocsátott, a cég logójával díszített ruhát viselnek. Az is előfordul, hogy a cégünk termékeit forgalmazó áruházlánc akciós újságjában megjelenteti a termékeinket népszerűsítő hirdetést, termékeink fotóját, melyért díjat fizetünk.

Kérdés: Sajtótermék kiadójaként reklámközzétételi tevékenységet is végzünk. E tevékenységből árbevételünk éves szinten 500 millió forint alatt volt az elmúlt évben, és várhatóan az idén is így lesz, de meghaladta, meghaladja a 100 millió forintot. A reklámadótörvény változása miatt kell-e az adóelőlegről bevallást benyújtani, tekintve hogy – az árbevételi határ miatt – reklámadóbevallás-benyújtás sem terhelt az elmúlt évben?

Kérdés: Bevásárlóközpontot működtető társaságként reklámfelületeket is bérbe adunk az egyébként tőlünk üzleteket bérlők részére, az ingatlanon belül és kívül. E bérleti szerződés alapján a bérlő jogosult a számára időlegesen átengedett ingatlanfelületeket használni. Emellett a bevásárlóközpont üzemeltetőjeként az üzletek bérlőivel abban is megállapodtunk, hogy hirdetési hozzájárulás fejében a bevásárlóközpont egészére hirdetési és értékesítést ösztönző tevékenységet folytatunk. Ennek keretében a bevásárlóközpont egészére nézve reklámszolgáltatásokat rendelünk meg másoktól, illetve különböző marketingakciókat szervezünk. A reklámra vonatkozó szerződés keretében a bevásárlóközpont egészét reklámozzuk, nem pedig az adott üzletet bérlőt. Ezeket a szerződéseket részben a reklámadótörvény hatálybalépése előtt kötöttük, azokat legfeljebb kisebb mértékben (pl. a reklámozás időtartama tekintetében) módosítottuk. Ezen esetekben ki minősül a reklámadó alanyának, illetve ha üzemeltetőként alanya vagyunk a reklámadónak, akkor mi képezi a reklámadó alapját, figyelemmel arra, hogy a saját létesítményt reklámozzuk?

Kérdés: Kérem, ismertessék a reklámadóval kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, feladatokat!

Kérdés: Magyarországi gazdasági társaság (kft.) üzletviteli tevékenysége keretében értékesített termékeinek bemutatásához budapesti helyszínen kialakított kiállítási terület használatához a következő költségekről fogad be számlákat: kiállítás, vásár, szervezés költsége, kiállítási terület bérleti díja, területhasználathoz kapcsolódó közüzemi (áram, víz) költségek, kiállításistand-készítés, -bontás. A bemutatott költségek elszámolásával elő­készített tevékenység a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről szóló 2008. évi XLVIII. törvény 3. §-ának d) pontja szerinti gazdasági reklámnak minősül-e, illetve a számlákat befogadó társaság a költségek elszámolásával, valamint termékeinek az expón történő bemutatásával a reklámadóról szóló tv. szerinti adóköteles tevékenységet végez-e?