Tagi kölcsön kamata külföldi magánszemélynek

Kérdés: Egy montenegrói adóügyi illetőségű holland állampolgár (a továbbiakban: Magánszemély), aki Magyarországon nem rendelkezik lakcímmel, tagi kölcsönt nyújt egy Magyarországon bejegyzett korlátolt felelősségű társaságnak (a továbbiakban: Társaság). A Magánszemély a Társaság egyedüli tulajdonosa és ügyvezetője is. A Társaság a tagi kölcsön után a Magánszemélynek kamatot fizet. A Magánszemélynek biztosítási jogviszonya sem Montenegróban, sem Hollandiában nincsen. Társas vállalkozói jövedelme után a 15%-os szja-t és a járulékokat megfizeti. A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény rendelkezéseit figyelembe véve milyen adókötelezettség keletkezik a Társaság által a Magánszemély részére kifizetett kamat után? Szja, szocho, egyéb járulékfizetési kötelezettség felmerül-e, mivel nem minősül belföldinek? A kamat nem a cégben végzett tevékenységének ellenértékét takarja. Ez a kettős adóztatásról szóló törvény szerint kamatjövedelemnek, az Szja-tv. szerint pedig egyéb jövedelemnek minősül? A kamatot kifizető magyar Társaságot milyen kifizetői feladatok terhelik? A kamatkifizetést a Társaság pénzügyileg rendezheti-e úgy, hogy ha a Társaságnak szüksége van újabb tagi kölcsönre, hogy átutalás nem történik, hanem kompenzációs megállapodást kötnek arra vonatkozólag, hogy a Társaságnak kamatot kellene kifizetni, a Magánszemély újabb tagi kölcsönt nyújtana, így pénzmozgás nem történik? Vagy a kamatkifizetésnek mindenképpen pénzmozgással kell járnia, tehát kifizeti a kamatot banki átutalással, utána tagi kölcsönt nyújt a Magánszemély szintén banki átutalással?
Részlet a válaszából: […] ...adóztatható marad, az Egyezmény egyéb rendelkezéseinek figyelembevételével. Az Szja-tv. 2. § (6) bekezdése szerint a többletösszeg adókötelezettségének jogcímét az Szja-tv. szerint kell megállapítani, és az adókötelezettségeket (ideértve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 15.

Társaság elajándékozása

Kérdés: A társaság egyszemélyes tulajdonosa újonnan alakított társaságát el kívánja ajándékozni magánszemély ismerősének. A társaság jegyzett tőkéje 3 millió forint. A társaságban egy lakóingatlan van, 22 millió forint értékben, amelynek forrása tagi kölcsön. Az ügylet során kit és milyen mértékű adó- és illetékfizetési kötelezettség terhel?
Részlet a válaszából: […] ...megszerzésére fordított igazolt kiadás (érték) és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét. A bevétel adókötelezettségének jogcímét a felek között fennálló jogviszony és a szerzés körülményeinek figyelembevételével...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 15.

Tagi kölcsön után járó kamat terhei

Kérdés:

Kft.-nél a tagikölcsön-szerződésben rögzített, tagi kölcsön után járó kamat kifizetésekor milyen adó- és járulékvonzata van a kifizetőnél, a magánszemélynél, ha aki kapja, munkaviszonyban van, aki tagi jogviszonyban van, illetve aki nincs jogviszonyban, csak tag?

Részlet a válaszából: […] ...záró része utal arra, hogy a felsorolásban nem említett, vagy az abban foglalt feltételektől eltérően kamatként megszerzett bevétel adókötelezettségének jogcímét a felek (a magánszemély és a kamatjövedelmet juttató személy) között egyébként fennálló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 15.

Törzstőke emelése tagi kölcsön kamatával

Kérdés: A kft. jelentős összegű tagi kölcsönnel rendelkezik. A tagi kölcsönről szóló szerződésben a kölcsönre kamatot határoztak meg. A kft. a kölcsönt visszafizetné a kölcsönt adónak, a tagi kölcsönre számított és kötelezettségként nyilvántartott kamat összegéig törzstőkét emelne. A tagi kölcsön kamata után fizetendő személyi jövedelem­adó és egészségügyi hozzájárulás mikor merül fel? A törzstőkeemelés időpontjában, vagy később, amikor a törzstőke például csökken, vagy esetleg a cég megszűnik?
Részlet a válaszából: […] ...felszámított kamat az Szja-tv. 65. §-a alapján a magánszemélynél nem kamatbevétel, hanem a magánszemély bevétele, amely bevétel adókötelezettségének jogcímét a felek (a magánszemély és a kamatjövedelmet nyújtó kft.) között egyébként fennálló jogviszony és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 21.

Tagnak adott kölcsön elengedése

Kérdés: Társaságunk saját tagjának adott kölcsönt, amit ő nem fizetett vissza. Milyen járulékok, adók terhelik a társaságot és a tagot?
Részlet a válaszából: […] ...(2) bekezdéseszerint a magánszemély bevétele, a magánszemély egyéb jövedelme a tartozáselengedése időpontjában. Ezen jövedelem adókötelezettségére a szerzés jogcímeszerinti rendelkezéseket kell irányadónak tekinteni. Mivel az elengedetttartozás teljes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. december 2.

Magánszemély hitele a társaság javára

Kérdés: Közjegyzői okiratba foglalt hitelszerződésben az adós két magánszemély, fedezet a magánszemélyek ingatlanára bejegyzett jelzálogjog, a hitelt a bank a magánszemélyek tulajdonában lévő kft. bankszámlájára utalta, csökkentve a folyósítási jutalékkal és a hitelközvetítői cég jutalékával. A hitelt és kamatait a kft. számlájáról utalják. Hogyan könyvelendő ez a hitelnyújtás és visszafizetés? Milyen szerződés kell a kft. és tulajdonosai, esetleg a bank között? Származik-e ebből szja-köteles kamatbevétele a magánszemélynek?
Részlet a válaszából: […] ...65. §-a (1) bekezdésének záró rendelkezése alapján egyébjövedelemnek minősül, a magánszemély kamatként megszerzett bevételeadókötelezettségének jogcímét a felek (a magánszemély és a kft.) közöttegyébként fennálló jogviszony és a szerzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 4.

Kölcsön nyújtása a társaságnak

Kérdés: A mikrovállalkozás (bt.) csak néhány tízezer forint pénzeszközzel rendelkezik. Egy új projekt miatt nagyobb összeget kell beruháznia. Az egyik tag kölcsönözne a bt.-nek. Adhat-e a bt. tagja kamatmentes kölcsönt a bt.-nek? Kamat felszámítása esetén mi a minimális, illetve a maximális kamatmérték? Igaz-e, hogy egy éven belül vissza kell fizetnie a kölcsönt a tagnak? A magánszemély tagnak a kapott kamat után milyen adó-, illetve járulékfizetési kötelezettsége van?
Részlet a válaszából: […] ...kap, akkoraz az Szja-tv. 65. §-a szerint nem minősül kamatjövedelemnek. A magánszemélyáltal így (kamat)bevételként megszerzett összeg adókötelezettségét amagánszemély és a kamatjövedelmet nyújtó bt. között fennálló jogviszony és aszerzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 11.

Pénzdíjak adó- és járulékterhei

Kérdés: Versenyek szervezésével foglalkozó közhasznú egyesület pénzdíjas sakkcsapatversenyt rendez. A díjalapot a támogatók (szponzorok) által átutalt adomány, támogatás és a beszedett nevezési díjak adják együttesen. A verseny minősítés megszerzésére jogosítja a résztvevőket, melynek indulási feltétele a sportági szakszövetségnél kiváltható éves versenyengedély. A versenyengedély mindenki számára elérhető, kiváltható – megfelelő regisztrációs díj ellenében –, akár profi, akár amatőr játékos. Díjazás: a győztes csapatnak pénzdíj + kupa, a II-VI. helyezetteknek pénzdíjak. A csapatversenyen az egyéni legjobb pontszerzők külön díjazásban részesülnek, az egyéni kategóriában győztes kupát is kap. Milyen adók és járulékok terhelik a kifizetőt? A kupa tárgyjutalomnak minősül?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben említett verseny személyekre lebontott pénzdíjaegyéb jövedelemnek minősül. Egyéb jövedelem minden olyan bevétel, amelynekadókötelezettségére e törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz. Önállótevékenységből származó jövedelemnek akkor minősülne, ha azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 11.

Külföldi tulajdonos jövedelmének adóztatása

Kérdés: Magyarországon bejegyzett cég olasz tulajdonosa, ügyvezetője, saját jogú öregségi nyugdíjas Olaszországban, így végzi a tevékenységét a magyar vállalkozásában. Külföldi illetőségigazolással rendelkezik. A társaságtól származó elszámolt jövedelmének nagy része osztalék formájában került kifizetésre. Illetékesség szempontjából (külföldi illetőségigazolás alapján), valamint a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény értelmében (olasz állampolgár) a kifizetett osztalékából 10 százalék szja-t vontunk le. Az osztalék adóját helyesen állapítottuk-e meg? A nevezett személy szóbeli nyilatkozata alapján fél hónapot Magyarországon, fél hónapot Olaszországban tölt. Magyarországon is és Olaszországban is rendelkezik bejelentett lakcímmel. Az illetősége ebben az esetben miként kerül elbírálásra? Ugyanez a kiegészítő tevékenységet folytató nyugdíjas társas vállalkozó személyes közreműködése alapján tagi jövedelmet venne ki a cégből havi rendszerességgel. Ennek alapján a járandóságát a 2007-es jogszabályok alapján nyugdíjjárulék-levonás, 4 százalék egyéni természetbeni egészségbiztosítási járulék, valamint 16 százalék (áprilistól 9 százalék) egészségügyi szolgáltatási járulék terheli. Ugyanakkor megfizettettjük utána az ehót is. Helyes-e a tagi jövedelem utáni adózás, továbbá miután taj-kártyát kért és kapott, alkalmazható-e rá a külföldi illetőség?
Részlet a válaszából: […] ...elfogadta olasz adóilletőségűnek. Azilletőség meghatározásakor egyebekben az egyes államok határain átlépőjövedelemszerzés során az adókötelezettség szempontjából legelőször azadóztatás helyét kell megállapítani. El kell dönteni, hogy a magánszemélyt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 28.

Tagi kölcsön kamatának kifizetése

Kérdés: Egy bt. beltagja 1995 márciusában tagi kölcsönt nyújtott a bt.-nek. A kölcsön kamatainak visszafizetésére 2005-ben nyílt lehetőség. Milyen szabályok szerint fizethetők ki az elmaradt kamatok? Milyen szja-, társaságiadó- és eho-vonzata van a kamat kifizetésének?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettsége az ún. alultőkésítésiszabály alapján merülhet, merülhetett fel. Ezt (azokban az években, amelyeknekaz adókötelezettsége még nem évült el) a Tao-tv. a következők szerintszabályozta:a) 2001-2003. években a Tao-tv. 29. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 16.