Ingatlanszerzés adókötelezettsége

Kérdés: Hogyan kell meghatározni az ingatlanértékesítésből származó bevétel alapját akkor, ha az adásvételi szerződésben lakóingatlan és gazdasági épület szerepel? A tulajdoni lap szerint van gazdasági épület az ingatlanon. A tulajdonos örökléssel jutott az ingatlanhoz 1995-ben és 2005-ben. Az 1995-ös illetékkivetés elveszett, a 2005-ös illetékkivetésen azonban csak lakástulajdon szerepel, amelynek a szerzési ideje már meghaladta az 5 évet. Alkalmazható-e ilyen esetben az a módozat, hogy csak a gazdasági épület értékét tekintjük bevételnek, és mivel meghatározhatatlan a szerzéskori érték, a 75%-át tekintjük költségnek, és ezeket az értékeket valljuk be?
Részlet a válaszából: […] ...továbbá az ezzel összefüggő máskiadás. 2008. évi értékesítés esetén az előzőek szerint megállapított jövedelem60 százaléka esik adókötelezettség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 22.

Építési telek értékesítése a ráépített épülettel

Kérdés: Ügyfelem (magánszemély) nagy értékű, üres építési telket vásárolt 1998-ban. Épített rá egy lakóingatlant, használatbavételi engedélyt 2003-ban kért és kapott rá. Tárgyévben, 2007-ben értékesítette az ingatlant (telek és lakóépület). Az ingatlanértékesítésből származó jövedelem kiszámításánál mit kell a megszerzés időpontjának tekinteni: az építési telek vásárlásának időpontját (1998), vagy a lakóépület használatbavételének időpontját (2003)? Az ingatlan értékesítése során az adásvételi szerződésben külön feltüntette a telek és a lakóház értékét. Az eladási árból a telek értéke 45 százalékot képvisel. Van-e mód arra, hogy az ingatlan értékesítéséből származó jövedelem kiszámításánál külön kezelje a telek értékesítéséből származó jövedelmet (ebben az esetben lehet élni az 5 éven túli, évi 10 százalékos kedvezménnyel), és külön kezelje a lakóingatlan értékesítéséből származó jövedelmet (itt már nincs ilyen kedvezmény)?
Részlet a válaszából: […] ...a telekszerzési időpontját (1998) kell figyelembe venni, függetlenül a ráépítésidejétől, ennek figyelembevételével határozható meg az adókötelezettség. Ha azingatlan értékesítéséből származó jövedelem kiszámításánál külön kezelik atelek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 8.

Adóval számlázott adómentes szolgáltatás

Kérdés: Az irodát a cég egy kft.-től bérli, az ingatlan azonban lakásként van az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezve. A bérleti díj havonta (2001 szeptemberétől) 25 százalékos áfával érkezett, melyet a bérbevevő kifizetett, és annak áfatartamát levonásba helyezte. A bérbevevőt mennyire terhelheti ebben az esetben felelősség az eladó által rosszul kiállított számla miatt, mivel az nem tárgyi adómentesen számlázta a bérleti díjat? És a jövőben hogyan kell eljárni? Vissza kell utasítani? Javíttatni kell, vagy nem lehet levonni ennek áfáját? Ha esetleg a bérlő megvenné a lakást, mire kell különösen figyelnie az adásvételnél az adókötelezettség szempontjából?
Részlet a válaszából: […] ...A legegyszerűbb "védekezési mechanizmus" a vevőrészéről az eladó nyilatkoztatása arról, választotta-e bérbeadásitevékenységére az adókötelezettséget, illetve hogy a bérbe vett ingatlanra az adózáslehetősége valóban választható volt-e (lakóingatlan esetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 28.