Társasház kizárólagos használati jogának értékesítése

Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető "A" társasház az osztatlan közös tulajdonú tetőteraszának a kizárólagos használati jogát eladja 3 millió forintért az egyik magánszemély tulajdonostársnak. A "B" társasház egy másiktól pedig visszavásárolja az egyik közös tulajdonú tárolójának a kizárólagos használati jogát. A társasházaknak nincsenek a tárgyi eszközei között osztatlan közös tulajdonú ingatlanrészek, használati jogok. Ebben az esetben, a társasházaknál a kizárólagos használati jog értékesítését és vásárlását hogyan kell könyvelni? A társasház bevételei közül az ún. külön adózó jövedelmek körébe tartozók esetében a fizetendő adó mértéke 16 százalék. A közös tulajdon tárgyát képező ingatlanrész átruházása esetén az átruházásból származó bevétel 25 százalékát kell a társasház jövedelmeként figyelembe venni, amely után a társasháznak 16 százalék személyi jövedelemadót kell fizetnie. A kizárólagos használati jog értékesítése esetén mely számítási módot kell alkalmazni az adó kiszámításához? A társasházak által adóalanyként leggyakrabban végzett, az Áfa-tv. hatálya alá tartozó, ellenérték fejében teljesített termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások a tevékenység speciális jellegére tekintettel adómentesek. Az "A" társasház, amikor bejelentkezett az adóhatósághoz adószám igénylése miatt, a NAV felszólítása után alanyi adómentességet választott. Ha jól olvasom a NAV 2014. évi 28. számú füzetét (a társasházak alapvető szabályai), akkor a társasház e gazdasági tevékenysége mentes az adó alól, és nincs áfabevallási kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...lévő ingóra vagy ingatlanra, mint ellenérték fejében hasznosítandó dologra irányul. (Ezért kellett az "A" társaságnak alanyi adómentességet választania!)A kizárólagos használati jog értékesítése nem tartozik az Áfa-tv. 85. §-a (1) bekezdésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 26.

Evás időszak után az eredménytartalék igénybevétele

Kérdés: A bt. 2004-2005. évi adózott eredménye eredménytartalék lett. 2006. évben kettős könyvvitelt vezető számviteli törvény szerinti evás volt. 2007. évben kilépett az evakörből, és 2006. évi evás eredményét csak részben hagyta jóvá osztalékként, ami 2007. évben kifizetésre került adómentesen. A fennmaradó evás mérleg szerinti eredmény eredménytartalékba került. Megteheti-e a bt., hogy a 2008. évi beszámoló elfogadásakor csak az evás időszakban keletkezett, még ki nem vett eredménytartalékot hagyja jóvá osztalékként, és fizeti ki a tagoknak adómentesen?
Részlet a válaszából: […] ...vonják be az osztalékfizetésbe,akkor nincs akadálya annak, hogy az evás időszakban keletkezetteredménytartalékra jutó osztalékot adómentesen fizessék ki a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 5.

Befektetési jegy

Kérdés: OTP-s befektetési jegy eladása áfakörbe tartozik-e? Ha igen, akkor az eladási ár vagy az árfolyamnyereség az áfa alapja?
Részlet a válaszából: […] ...Áfa-tv. 2. számú melléklete szerint a pénzügyi szolgáltatás és kiegészítő szolgáltatásai tárgyi adómentesség alá tartoznak. A befektetési jegyek eladása, értékesítése is ebbe a körbe tartozik.Az áfa alapja – általában – a teljesítés ellenértéke. Ebből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 11.

Euróalapú nyílt végű lízing elszámolása

Kérdés: Euróalapú nyílt végű lízing számlázásakor bérleti díj + áfa és a kamat jelenik meg a számlán. Az árfolyamváltozás hatását külön soron tüntetik fel, tőkére + áfával, valamint kamatra 0 százalék áfával. Hova kell könyvelni az árfolyam-különbözetet + az áfa sort? Részét képezi-e a bérleti díjnak, illetve kamatnak?
Részlet a válaszából: […] ...lízing szolgáltatásnyújtás, amiből következik, hogy a tőketörlesztő részre az áfát fel kell számítani, a kamatrész pedig tárgyi adómentes.Euróalapú szerződés esetén meghatározzák azt is, hogy az egyes lízingdíjakat milyen (mikori) devizaárfolyamon számlázzák...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 4.