11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Használt ingatlan vásárlásához kapcsolódó kérdések
Kérdés: Cégünk megvásárolt egy használt ingatlant, amely – a földhivatali bejegyzés szerint – kivett autószalon, szerviz, udvar. Az ingatlanon átalakítási, felújítási munkákat kell elvégezni, hogy használható legyen gyártási, raktározási, logisztikai tevékenység végzésére. Itt helyezkedne el a központi irányítás is. Gipszkarton falakat kell bontani, áthelyezni, újraépíteni, ajtókat bontani, áthelyezni, padlóburkolatot bontani, újraburkolni, tapétázni, festeni, villamossági, gépészeti munkákat elvégezni. A telephelyet körbe kell keríteni, hulladéktároló szigetet kell kiépíteni, ezt a kivitelező fordított adózással számlázza? Mely munkák minősülnek beruházásnak, melyek karbantartásnak? Jelen esetben a rendeltetésváltoztatás, átalakítás miatt a megvásárolt ingatlanon végzett munkák számlázott értéke után igénybe vehető az adóalap-kedvezmény? A földhivatali átvezetést ügyvéd intézi?
2. cikk / 11 Lakóingatlan építése bérbeadás céljából
Kérdés: A belföldi áfaalany társaság telket vásárol, majd alvállalkozók és saját maga közreműködésével lakóingatlant kíván építeni, amit majd piaci áron az ügyvezető bérelni fog. Mikor kell az APEH-nál bejelenteni, hogy az ingatlant áfásan szeretné bérbe adni? Az építkezés közben az alvállalkozók fordított adózás alá eső számlákat fognak kiállítani, viszont lesz saját névre termékbeszerzés is, amelyet áfával fognak számlázni. Ezen áfaösszeg az építkezés során levonásba kerülhet-e? Akkor is, ha még nem döntötte el, hogy a bérbeadás áfás lesz vagy áfamentes? Ha tárgyi adómentesen adja bérbe, akkor az egész lakóingatlan önköltsége után fizetni kell a 25% áfát, ugyanakkor nem helyezhet levonásba semmit? Vagy nem kell az egészre felszámítani az áfát, de az anyagra visszaigényelt áfát utólag vissza kell fizetni? Egy későbbi értékesítés során hogyan alakul az ingatlanértékesítés áfája?
3. cikk / 11 Elhatárolt veszteség leírása
Kérdés: A kft. 10 éve nyereséges volt, majd a 12. évben, 2006. és a 2007. évben is veszteséget mutatott ki. A 2006. évi bevételek 101 M Ft, a költség és ráfordítások 140 M Ft, a társaságiadó-alap -42 M Ft. Ugyanezen adatok 2007. évben (65 M Ft, 64 M Ft, társaságiadó-alap -17 M Ft, elvárt adóalap -9 M Ft). Az APEH felé bejelentés nem történt sem a 2007., sem a 2008. évben, az szerintünk nem volt indokolt. A 2008-as évben jelentős a nyereség. A veszteségek elhatárolhatóak, leírhatóak-e pl. 2008. évben az adóalapból?
4. cikk / 11 Előtársaság elhatárolt veszteségének leírása
Kérdés: A kft. 2007. 09. 01.-10. 15-ig előtársaság volt, majd 2007. 10. 16.-12. 31-ig mint bejegyzett társaság működött. Az előtársaság időszakában költség és ráfordítás volt 300 E Ft értékben, bevételek nem voltak, így a veszteség 300 E Ft. Az APEH felé lejelentés nem történt. A 2008. évben várható eredmény 2000 E Ft. Az adóalapnál levonható-e az előtársasági veszteség a 2008-as évben?
5. cikk / 11 Veszteségelhatárolás
Kérdés: A mikrovállalkozás mérleg (forrás)-adatai az elmúlt években így alakultak: 2005. év: Eredménytartalék: 1,0 M Ft; mérleg szerinti eredmény: 3,0 M Ft 2006. év: Eredménytartalék: 4,0 M Ft; mérleg szerinti eredmény: -2,0 M Ft 2007. év: Eredménytartalék: 2,0 M Ft; mérleg szerinti eredmény: -0,8 M Ft 2008. év: Eredménytartalék: 1,2 M Ft; tervezett mérleg szerinti eredmény: -1,0 M Ft. A társaság likvid, pénzeszköze van, de beruházások következtében az elmúlt két évben (2006-2007) veszteséges volt, és 2008. évben is az lesz. (2007. évre a minimumadót megfizette!) Kérdés: hány éven keresztül lehet veszteséges egy vállalkozás? Mikor kell adóhatósági engedély a több éven át tartó veszteségességhez? Az adóhatósági engedély csak akkor szükséges a folyamatosan veszteséges cégeknek, ha a veszteségét az előző (elmúlt) évekről határolja el?
6. cikk / 11 Nem realizált árfolyam-különbözet
Kérdés: A társaság 2006-ban élt a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének dzs/a) pontja adta lehetőséggel, és csökkentette adóalapját a nem realizált árfolyamnyereséggel. Az adó alapja a többi módosító tétel után 5000 E Ft volt. A nem realizált árfolyamnyereség 8000 E Ft volt, így a végső adóalap -3000 E Ft lett. A 8. § (1) bekezdésének dzs/b) pontja értelmében a korábbi években a 7. § (1) bekezdésének dzs/a) pontja szerint figyelembe vett összeget az eszköz vagy kötelezettség kikerülésekor növelő tételként szerepeltetni kell az adóbevallásban. A fentiek szerint az következne, hogy a rossz döntés miatt csökkentő tételként csak 5000 E Ft-ot tudott érvényesíteni a cég, viszont 8000 E Ft-ot kell a kikerüléskor "visszaadnia" az adóalapba. Ez viszont ellentmondana minden adójogszabály szellemiségével. Mi a helyes eljárás a fenti esetben?
7. cikk / 11 Veszteségelhatárolás
Kérdés: 2007. március 9-én jogelőd nélkül – 4 tulajdonossal – megalakult egy gazdasági társaság ("A" Kft.) Az előtársaság működési szakaszát követően az "A" Kft. megvásárolta a "B" Kft. 100 százalékos üzleti részesedését, majd 2007. december 31-én beolvadt a megvásárolt "B" Kft.-be, mely jogutódként szerepel. A beolvadó "A" Kft. adózás előtti eredménye, illetve az adóalapja is negatív volt, mind az előtársasági időszakban, mind az azt követő, 2007. december 31-ig tartó üzleti évben. Az adóévben a bevételek elérik az elszámolt költségek és ráfordítások együttes értékének 50 százalékát. A megszűnő (beolvadó) "A" Kft.-nél keletkezett negatív adóalap 2007. évi összegével a jogutód társaság "B" Kft. csökkentheti-e az adózás előtti eredményét a beolvadás utáni években? Kell-e adóhatósági engedélyt kérni a veszteségek elhatárolására, és ha igen, milyen dokumentumokat kell csatolni?
8. cikk / 11 Átalakulás után adóalap-csökkentés veszteséggel
Kérdés: Egy betéti társaságnak 2004. évben 400 E Ft vesztesége keletkezett, a veszteséget elhatárolta, APEH-engedélyt nem kért. 2006. évben a társaság kft.-vé alakult. 2007. évben a kft.-nek 500 E Ft nyeresége képződött. Kérdés, hogy a 2004. évben az elhatárolt veszteséggel a kft. csökkentheti-e a 2007. adóévi adóalapját?
9. cikk / 11 Elhatárolt veszteség megszüntetése
Kérdés: Egy társaságnak az adóalapja 2004-ben és 2005-ben negatív volt, de a bevételei meghaladták a költségei és ráfordításai együttes összegének az 50 százalékát. 2006. évben volt adózás előtti eredménye, és az adóalapja is pozitív volt. Igénybe veheti-e adóalap-csökkentőként az elhatárolt veszteséget adóhatósági engedély nélkül?
10. cikk / 11 Adóalap-levezetés
Kérdés: Egy mikro- és kisvállalkozás 2003. évi adatai a következők: Megnevezés Ezer forint Adózás előtti nyereség 5000 Beruházás [Tao-tv. 7. § (1) bek. zs) pont] 4000 Előző évek elhatárolt vesztesége (2003-ban érvényesíthető) 2000 Számviteli értékcsökkenés 3000 Tao-tv. szerinti értékcsökkenési leírás 2000 Saját tőke 3000 Jegyzett tőke 3000 Eredménytartalék 0 A vállalkozás fejlesztési tartalékot is képezni kíván. Kérdés, melyek az adózás előtti eredményt növelő, csökkentő tételek, és ennek alapján az adóalap és az adó? Hogyan kezelendő a negatív adóalap?