Lakás üdülés céljára

Kérdés: Cégünk vásárolt egy lakásként bejegyzett ingatlant a Balaton partján. Az ingatlan 48 m2, összesen másfél szoba. Az ingatlant üdülőként szeretnénk használni, de – szerintünk – nem felel meg a 173/2003. Korm. rendeletben foglaltaknak. Hogyan kell az üdültetés és üzemeltetés költségeit elszámolni? Kinek kell adóznia és mennyit, illetve milyen jogcímen? Az ingatlanba vásárolt eszközök, anyagok áfáját nem igényeltük vissza.
Részlet a válaszából: […] ...tevékenység érdekében felmerülteknek tekinteni. Így azok összegével a társasági adó adóalapjának megállapítása során az adózás előtti eredményt növelni kell.Ha a szóban forgó ingatlan (épület) már üdülőnek minősül, akkor – a főkönyvi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 19.

Költségek viselése bérleti díj ellenében

Kérdés: "A" kft. ingatlant adott bérbe a "B" kft.-nek. "A" kft. a bérbeadást adókötelessé tette. A bérleti szerződés szerint: a bérleti díj fejében a bérbevevő viseli a bérleményre eső valamennyi költséget és adókötelezettséget. Az adóhatósági határozat és jogerős bírósági ítélet az ügyletet ellenérték fejében történő bérbeadásnak minősítette. A számlázásra és a könyvviteli elszámolásra vonatkozóan a bérbe adó cég könyvelője tájékoztatást kért és kapott az adóhatóságtól, amelynek lényege, hogy a bérbeadónak számlát kell kiállítania a bérbeadásról, utólag is. A bérbeadónak az áfakülönbözet könyvelését az adóhatósági határozat alapján kell elvégeznie. A bérbevevőnél az utólag kapott számla könyvelését az adóhatóság nem látja indokoltnak. A bérlő könyvvizsgálójaként a kérdező ezzel nem ért egyet.
Részlet a válaszából: […] ...azonos a költségként elszámolt összeg sem a bérbeadónál, sem a bérbevevőnél. Ezért az ügylet szabályszerű elszámolása érinti az adózás előtti eredményt is.A leírtakból következik, hogy a helyesbítést önellen­őrzés keretében kell elvégezni, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 4.

Munkáltatói támogatás lakáscélú felhasználásra

Kérdés: Társaságunk vissza nem térítendő munkáltatói támogatást és vállalati kamatmentes kölcsönt szeretne adni munkavállalójának. Kell-e a munkáltatónak vizsgálni (az adómentesség igazolása miatt), hogy a megszerezni (építés, vásárlás), felújítani kívánt ingatlanon kívül van-e más lakás- vagy üdülőtulajdon a munkavállaló nevén, illetve hogy a felújítani, építeni, vásárolni kívánt lakásba költözők, ott lakók száma és a szobaszám, illetve a beszerzési, építési költség megfelel-e a 12/2001. (I. 31.) Korm. rendeletben foglalt feltételeknek? Kik vehetők figyelembe a méltányolható lakásigény meghatározásakor együtt költözőként: házastárs, élettárs, gyermek (hány éves korig), egyéb családtag? A már ott lakó felnőtt gyermek figyelembe vehető-e pl. felújítás esetén, amennyiben oda van állandó lakcímre bejelentve?
1. A munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak adott vissza nem térítendő támogatás
Részlet a válaszából: […] ...lakáscélú felhasználásra amunkavállalónak adott kamatmentes kölcsönAz Szja-tv. 72. §-a a kamatkedvezményből származó jövedelemadózására vonatkozó szabályok között tételesen meghatározza azokat afeltételeket, amelyek megléte esetén nem keletkezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 5.

Társasházi közös költségek elszámolása

Kérdés: A társasházban lévő ingatlanok kizárólagos tulajdonosa egy jogi személyiséggel rendelkező belföldi társaság. A társasházban 6 db lakás és 2 db üzlet van, amelyeket a társaság bérbe ad harmadik személynek. A társasházban portaszolgálat, takarítószemélyzet van, a víz- és csatornadíjakat a szolgáltató a társasháznak számlázza. Ezek teszik ki a közös költséget. A társasház elvállalná a harmadik személy lakástakarítását, postai ügyintézését, a telefonközpont kezelését stb. Hogyan számolja el a költségeket a társasház a tulajdonos társaság felé? Kell-e számlát kiállítania? Hogyan történik a harmadik fél felé a szolgáltatások számlázása és adózása? A Számviteli Levelek 188. számában a 3927. kérdésre adott válasznak ellentmond az APEH társasházak adózásáról szóló tájékoztatója.
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a kérdésben hivatkozottAPEH-tájékoztató és válaszunk – véleményünk szerint – nincs ellentmondásban. Aválasz konkrét kérdéshez kapcsolódott (amikor a társasház az ingatlanértékesítését, bérbeadását adókötelessé tette), az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 26.

Csapadékcsatornára való rácsatlakozás joga

Kérdés: A belterületi építésitelek-tulajdonnal rendelkező kft. 2007-ben megállapodott az önkormányzattal, hogy a kft. jogosult – meghatározott pénzösszeg ellenében – a telek csapadékvizét a csatornába bevezetni. Ezen jog ellenértékét két részletben kell befizetni, a 2. részlet még nem esedékes. A csatornaépítés beruházás elkezdődött, a kft. azonban a telket értékesítette, az ellenérték magában foglalta a csapadékcsatornára való rácsatlakozás még ki nem fizetett 2. részletét is. A kft. helyesen járt el akkor, amikor a közcsatornába való csatlakozás díjának 1. részletét beruházásként számolta el? Elszámolható-e egyéb ráfordításként a még ki nem fizetett 2. részlet, amelynek a fedezete a telek árában megtérült?
Részlet a válaszából: […] ...– arendkívüli ráfordítások között – kell elszámolni, amelynek összegével atársasági adó alapjának megállapítása során az adózás előtti eredményt növelnikell. Hasonlóan kell majd elszámolni a 2. részletet is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 28.

Közműátadás elszámolása, áfája

Kérdés: Társaságunk kempinget, strandot üzemeltet. Szennyvíz-csatornázási beruházást valósítottunk meg. Üzembe helyezés után a létesítményt törvényi előírás alapján át kellett adnunk. Kérdés a könyvviteli elszámolás, áfalevonás.
Részlet a válaszából: […] ...megállapításakor a Tao-tv. 8. §-a (1) bekezdésének nd) pontjában foglaltakat kell figyelembe venni, mely szerint nem növeli az adózás előtti eredményt, ha a térítés nélküli átadás a közmű üzemeltetésre történő átadásával valósul meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. március 22.