Dolgozói részvény elszámolása, adózása

Kérdés: Belföldi tulajdonú zrt. dolgozói részvényeket bocsátana ki. Ennek milyen feltételei vannak, és hogyan történik a számviteli elszámolása, adózása?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. 3:236. § (1)-(3) bekezdése szerint dolgozói részvény a részvénytársaságnál teljes, illetve részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalók számára – ingyenesen vagy a részvény névértékénél alacsonyabb, kedvezményes áron – bocsátható ki. Ha az alapszabály a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 12.

Alaptőke leszállítása

Kérdés: A zrt. magánszemély tulajdonosai az alaptőkét 50 százalékban leszállítják. A cég pozitív eredménytartaléka ötszöröse az alaptőkének. A saját tőke tartalmaz még értékelési és fejlesztési tartalékot is, amelyek az alaptőke hatszorosát teszik ki. Igaz-e, hogy a tőke leszállításakor az alaptőkén felüli vagyonból kivont összeg nem az osztalékfizetés szabályai szerint adózik? A vonatkozó adókat a cégbírósági bejegyzés napjával vagy a tényleges kifizetés napjával kell bevallani és befizetni? A döntéshez szükség van-e könyvvizsgálóval auditált közbenső mérlegre, vagy felhasználható a 2007. 12. 31-i auditált éves beszámoló? Az adózásban milyen eltérést okoz, ha a cég a részvényeket visszavásárolja, majd utána vonja be, vagy a magánszemély tulajdonosok részvényei közvetlenül kerülnek bevonásra?
Részlet a válaszából: […] A kérdéshez kapcsolódóan először pontosítani kell, a sajáttőke elemei között nincs fejlesztési tartalék, a Tao-tv. szerinti fejlesztésitartalék a lekötött tartalék része. A Gt. 267. §-a alapján az alaptőke leszállításáról aközgyűlés dönt. A közgyűlési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 20.

Elszámolás a betéti társaságból kilépő taggal

Kérdés: A betéti társaság mindkét tagja kilépett a társaságból, amelyről 2006. május 29-én kelt taggyűlési határozattal döntöttek, így az üzletrészüket értékesítették. Az adásvételi szerződés szerint a tagi betéten felül a vételárat piaci értéken állapították meg, amely lényegesen magasabb, mint az elszámolás alapjául elfogadott beszámolóban kimutatott jegyzett tőkén felüli vagyon. A betéti társaság kilépő beltagja főfoglalkozású társas vállalkozó, a kilépő kültag kiegészítő tevékenységű, személyesen közreműködő társas vállalkozó. Személyes közreműködésük ellenértékeként havonta rendszeres díjazásban részesültek, a belépéskor szolgáltatott tagi betéten kívül a bt. részére apportot nem szolgáltattak. A bt. törzstőkéje a kilépő tagok belépése óta nem változott, saját vagyona azonban növekedett. A kilépő bel-, ill. kültaggal a betéti társaság külön-külön megállapodásban rögzített feltételek szerint számol el. A kilépő beltag, ill. kültag törzstőkéjének részesedési aránya 50-50 százalék, ilyen arányban részesednek a társaság vagyonából, illetve a megállapodás szerinti összegből. A társaság törzstőkéje 50 E Ft, a mérleg szerinti vagyon értéke (jegyzett tőkén felüli saját tőke összege a tulajdoni rész arányában): 35 000 E Ft, az üzletrész értékesítésének vételára (piaci értéken): 75 000 E Ft. A fentieken túl a kilépő tagokkal való elszámolás részét képezi még a 2006. évben a tagoknak kamatmentesen nyújtott kölcsön is. Kinek kell elszámolni a kilépő tagokkal? A fentiek szerint kifizetett összegek milyen jogcímen kerülnek elszámolásra a társaságnál? A kilépő tagoknak milyen jogcímen keletkezik jövedelme, azokat milyen adó-, járuléklevonási kötelezettség terheli? A kifizetőnek milyen jogcímen keletkezik fizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...tőkéjét nem érinti, a betéti társaságtársasági szerződésének, a tagok névjegyzékének módosításán túlmenően továbbiszámviteli, adózási feladatot nem jelent.A vagyoni betétét értékesítő tag adófizetési kötelezettségétaz Szja-tv. 67. §-a alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 9.

Tőkejuttatás elszámolása

Kérdés: Egy vállalkozás tulajdonosai véglegesen pénzeszközt kívánnak átadni, tőkét juttatni abból a célból, hogy azt a gazdasági társaság befektesse, és abból gazdasági hasznot realizáljon. Ennek könyvelése a tőketartalék javára történne. Megfelelő-e ez az elszámolás?
Részlet a válaszából: […] ...lehet, de az így átadott összeget az átadónál rendkívüli ráfordításként kell elszámolni (növelni kell annak összegével az adózás előtti eredményt), az átvevő társaságnál viszont az átvett összeget rendkívüli bevételként kell kimutatni (feltételek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 18.

Az eredménytartalék terhére leszállított jegyzett tőke kivonása

Kérdés: A gazdasági társaság leszállított jegyzett tőkéjét a tulajdonosok nem vonják ki, az eredménytartalékba helyezik. A későbbiek során ez az összeg kivonható-e az eredménytartalékból osztalékadó, illetve magánszemély esetében szja-fizetési kötelezettség nélkül?
Részlet a válaszából: […] ...válasz előtt néhány társaságjogi és számviteli kérdést tisztázni kell, mivel azok befolyásolják az adózási kötelezettséget is.A Gt. 167. §-ának (1), illetve 259. §-ának (1) bekezdése alapján a tőkeleszállításról szóló taggyűlési, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.