8 cikk rendezése:
1. cikk / 8 Két cég közötti tagi kölcsön elengedése
Kérdés: Két cég között a tagi kölcsön, illetve egyéb kölcsön elengedése illetékmentes? Kapcsolt és nem kapcsolt esetben is? Cég és magánszemély tagi és egyéb kölcsöne elengedése után 18% az illeték, amit a cég jelent be 30 napon belül a NAV-hoz, és fizeti meg a kötelezettséget? A fenti esetekben helyes a törvényi értelmezés?
2. cikk / 8 Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések
Kérdés: Az eredeti kérdést a Számviteli Levelek 409. számában a 7987. kérdés tartalmazza, emiatt itt azt nem ismételjük meg. Az eredeti kérdésre itt csak a jóléti és kulturális költségekre, az egyéb személyi jellegű kifizetésekre vonatkozik a válasz.
3. cikk / 8 Személyi jellegű egyéb kifizetések
Kérdés: A személyi jellegű egyéb kifizetéseket az Szt. 3. §-a (7) bekezdésének 3. pontja tartalmazza. Az Szja-tv. 1. számú melléklete hosszan részletezi a személyijövedelemadó-mentes bevételeket (amelyek jellemzően magánszemélyek bevételei, azaz személyi jellegű egyéb kifizetésnek minősülnek, de nem így nevesítettek), az Szja-tv. 70. §-a egyes meghatározott juttatásokról, a 71. §-a a béren kívüli juttatásokról, mint adóköteles jövedelmekről rendelkezik. A KSH munkaügyi statisztikája, ami a kereseten kívüli jövedelem egyes elemeit egyéb munkajövedelemként, szociális költségként, egyéb munkaerőköltségként határozza meg. A probléma az, hogy a három helyen történő szabályozás csak részben fedi le egymást, nehezen (vagy egyáltalán nem) feleltethetők meg egymásnak, esetenként nem is azonosíthatók. A kérdés az, hogy a többirányú követelményeknek a számvitel hogyan tud megfelelni?
4. cikk / 8 Elengedett osztalék illetékfizetése
Kérdés: A Számviteli Levelek 180. számában megjelent 3759. számú, illetve a 207. számában megjelent 4334. számú kérdésre adott válaszok ellentmondásosságának a feloldására APEH-állásfoglalást kértünk, amely szerint az adóhatóság a Számviteli Levelek 180. számában írt 3759. számú kérdésre adott válasszal ért egyet, mivel az az Itv.-ben foglalt rendelkezéseknek teljes mértékben megfelel. Így az osztalékról való lemondás mint követelés elengedése ajándékozásnak minősül, mely ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettséget keletkeztet az Itv. alapján, amelynek a megfizetésére a megajándékozott társaság köteles. Kérem, hogy az APEH állásfoglalásának ismeretében fejtsék ki egyértelműen állásfoglalásukat az adott kérdésben!
5. cikk / 8 Engedményezés az új tulajdonos felé
Kérdés: Az "A" kft. két magánszemély tagja eladja tulajdoni részét "B" kft.-nek. Így "A" kft. egyszemélyes kft. lett. A két tag magánszemély korábban tagi kölcsönt adott az "A" kft. részére. Az eladáskor engedményezéssel rendezték a tagi kölcsönt "B" kft.-re oly módon, hogy a felét elengedik. Helyes-e ez az engedményezés, miután az eredeti adós az "A" kft. volt? Az "A", illetve a "B" kft.-nél mi a helyes könyvelés? Van-e adó- és illetékfizetési kötelezettség?
6. cikk / 8 Tagi kölcsön elengedése helyett más
Kérdés: A bt. egyedüli kültagja 2007-ben elhunyt. Sajnálatos módon 1 éven belül nem sikerült helyette új kültagot beléptetni. Az ügyvédtől kapott tájékoztatás alapján 2008. november 20-án megindult a társaság kényszer-végelszámolása. Ennek ténye és indoka a cégkivonaton feltüntetésre került. A bt. az elmúlt években veszteségesen üzemelt, az egyedüli beltag kölcsönnel finanszírozta a működését. Végelszámolás esetén a bt.-nek kötelezettsége nem maradhat. A 1,5 millió forint tagi kölcsön rendezésére milyen lehetőségek maradnak? A tag elengedi követelését? De akkor 21% illetéket, 4% különadót kell fizetnie. A végelszámolást átminősíti felszámolássá? Ami legalább 300 E Ft költséggel jár. Vagy 2007-ben az ügyvezető gépkocsijából elloptak társasági tulajdonba tartozó optikai anyagokat és árukat 1 millió Ft értékben. Az ellopott anyagokat, valamint a lejárt szavatosságú anyagokat a bt. 2,5 millió forint értékben rendkívüli ráfordításként számolta el. Mivel a kár gondatlanságból következett be, járható-e, hogy a beltag a tagi kölcsönnel megegyező összegű kártérítést fizet a bt.-nek, és így a követelés és a kötelezettség összevetésre kerül? Az illetéktörvény módosítása érinti-e az előbbiekben leírtakat? Van esetleg más megoldás is?
7. cikk / 8 Tagi kölcsön engedményezése
Kérdés: A kft. 2008 novemberében alakult. A működése során vásárolt 3 db tehergépkocsit, amelyhez az egyedüli tag 2 millió forint tagi kölcsönt nyújtott. A tag áprilisban névértéken eladta az üzletrészét. A kilépő tag az új taggal úgy állapodott meg, hogy a tagi kölcsön összegét – az eredeti 2 millió forintos összegért – rá engedményezi. Keletkeztet-e valamilyen adónemben ez kötelezettséget a tagnál vagy a társaságnál? Kell-e könyvelni az engedményezést?
8. cikk / 8 Áruminta vagy térítés nélküli átadás
Kérdés: A társaság partnerei részére a kereskedelmi forgalomban kapható legkisebb mennyiséget meghaladó mértékű "árumintát" (burkolólap-fajtánként, típusonként 2-2 doboz, imitált fürdőszobák, viszonteladóknál üzlettérpadlózat biztosítása, illetve egy-két üveg ital stb.) ad nem magánszemély partnereinek, akik azokat a vásárlók részére bemutatják. Felmerülhet-e, hogy ez természetbeni juttatás? Van-e áfafizetési kötelezettség? Kell-e a társasági adó alapját módosítani? Jelenleg árumintának minősítjük ezeket az átadásokat és költségként könyveljük. Helyesen járunk-e el?
