14 cikk rendezése:
1. cikk / 14 100%-os intenzitású elhatárolt támogatás megszüntetése
Kérdés: Cégünk 2018-ban fejlesztési célra 100%-os intenzitású támogatást kapott előlegként. Az előleg összege megegyezett a támogatás teljes összegével. Az előleggel elszámoltunk, amelyet 2022. 07. hónapban elfogadtak. A támogatásból 2018-ban, 2019-ben és 2020-ban vásároltuk meg az eszközöket. Maradványérték egyik eszköznél sincs. Az eszközök egy része (kis értékű) azonnal leíródott, egy része 3 év alatt íródott le, egy része 2020-2021. évben selejtezésre került, a fennmaradó eszközöknek 2022-ben és a további években lesz értékcsökkenése. A 2022-ben az előlegből átvezetett bevételt, majd annak halasztott bevételre történő átvezetését követően hogyan oldhatjuk fel a halasztott bevételt? A kérdező háromféle lehetőséget említ, de egyikre sem lehet igennel válaszolni. Ezért - a terjedelem korlátozott voltára tekintettel - az ismétlések elkerülése érdekében a kérdéseket is a válaszban rögzítjük.
2. cikk / 14 Raktárépület felújítása támogatásból
Kérdés: A társaság már meglévő (2018-ban beszerzett) raktárépület felújítására nyert fejlesztési támogatást 2021-ben, amelyet meg is valósított 2022-ben, az üzembe helyezés 2022. 09. 30-án megtörtént. A támogatás összegét 100%-ban megkapta, amit előlegként tart nyilván, az elszámolásról még nem kapott értesítést. A felújítás révén nem változott meg a várható használati idő (2068.), a leírási kulcs (2%) és a maradványérték sem. A raktár 2018-as bekerülési értéke 20 millió Ft, az akkor megállapított maradványérték 5 millió Ft. A felújítás összege 50 millió Ft, a támogatási arány 50%. Ha 2023-ban (mérlegkészítés időszaka után) megtörténik az elszámolás, mekkora időszakra kell felosztani a támogatás összegét, illetve a maradványértékre fog-e jutni a támogatási összegből? A helyzetet bonyolítja, hogy a felújítás üzembe helyezése időpontjában a támogatott beruházáson felül további beruházási érték is aktiválva lett. Mennyiben módosítja ez a támogatási arányt, illetve a jövőbeli várható további beruházások mennyire befolyásolják azt, hogy az eszköz értékcsökkenésének mekkora hányadát számolja el egyéb bevételként a halasztott bevételek között nyilvántartott támogatásból?
3. cikk / 14 Kihelyezett hűtőszekrény bekerülési értéke
Kérdés:
Az alábbi téma magyarázatokkal, számviteli törvény szerinti hivatkozással kiegészített konkrét könyvelési tételeiben (beszerzés melyik értékkel, tárgyieszköz-nyilvántartásba milyen összeget és %-os écs-vel, támogatás könyvelése és egyéb tételek) szeretnék segítséget kérni. Cégünk (vevő) mikrogazdálkodó, kihelyezett hűtőszekrényre mint támogatásra (200 E Ft feletti) "Nagy értékű eszközhasználati szerződés"-t kötött az egyik szállítójával (eladó) 2021-ben (ebben az évben semmilyen könyvelés nem történt). A szerződésben vállaltuk, hogy a szerződés aláírásától negyedévente X Ft értékű élelmiszert (alapanyagot) vásárolunk az eladótól bizonyos szankciók (nemteljesülés), eszközre vonatkozó kötelezettségek feltételeivel. Az elvárt forgalom maradéktalan teljesítése fejében, a szerződés lejártát követően az eszközt bekerülési értékének (nettó X Ft) 1%-a+áfa értékben megvásárolhatjuk. Ennek számlázására most februárban került sor. Az eszközre vonatkozóan a típusán és a bekerülési értékén kívül nem tudunk más információt. Az eladás számlájához kell-e még egyéb dokumentum?
4. cikk / 14 Eredeti állapot visszaállítása
Kérdés: "Y" kft. 2020-ban adásvétel útján teremgarázshelyet vásárolt "A" kft.-től. A számla egyenes adózással, az áfa felszámításával készült, a pénzügyi teljesítés megtörtént, az áfát rendezték. A földhivatal széljegyzetben bejegyezte "Y" kft.-t, a birtokba adás is megtörtént. "Y" kft. tárgyi eszközként nyilvántartásba vette, értékcsökkenést számolt el, illetve az építményadó hatálya alá bejelentkezett, kötelezettségét 2021-től teljesíti. Két év után a földhivatal elutasította a bejegyzést, az eredeti állapotot vissza kell állítani. Hogyan kell a visszaadásra kerülő ingatlant kivezetni a tárgyieszköz-nyilvántartásból, milyen könyvelési feladatok várhatóak?
5. cikk / 14 Kis értékű tárgyi eszközök átalakítása
Kérdés: A kis értékű tárgyi eszközökön, a használatbavételt követően végzett, későbbi átalakítási költségek számviteli elszámolásához kérem szakmai segítségüket. Az átalakítási költségeknek mint saját rezsis beruházásnak az eredeti bekerülési értékre történő ráaktiválásával, az eszköznek a kis értékű eszközként történő minősítését, és ezzel az egyösszegű amortizációt önellenőrzéssel szükséges módosítani? A ráaktiválás időpontjától az átalakítás értékével növelt bruttó érték után kell terv szerinti értékcsökkenést elszámolni? Vagy az eszköznek a használatba vételkori minősítését nem kell módosítani? Az átalakítás költségét kell a 100 000 Ft-os értékhatár alapján minősíteni? Ha meghaladja a 100 000 ezer forintot, akkor önálló eszközként kell az elhasználódási idő függvényében lineárisan amortizálni?
6. cikk / 14 Eredeti állapot helyreállítása
Kérdés: Az építőipari cég 2009-ben értékesített egy saját előállítású társasházi lakóingatlant, eladási ára 13 M Ft+20% áfa volt, előállítási költsége 10 982 E Ft+1587 E Ft telekérték. A vevő hibás teljesítés miatt 2011-ben pert indított, amelyet 2016-ban jogerősen megnyert, és a bíróság ítélete alapján a felek megállapodtak az eredeti állapot helyreállításában. A földhivatal az eredeti állapot helyreállítását bejegyezte. Hogyan kell ezt a számviteli nyilvántartásokban rögzíteni? Miként kell elszámolni az ügylet áfatartalmát és társasági adó hatását? Ha nem igényelhető vissza az áfa, hogyan kell a számviteli nyilvántartásokban elszámolni? Az elszámolásnak milyen hatása lesz a 2016. évi társasági adóra?
7. cikk / 14 Áfahiány elszámolása
Kérdés: Az 5939-es válaszban azt írták, hogy ha a NAV megállapítja, hogy az áfa nem lett volna levonható, akkor azt az egyéb ráfordítások között kell elszámolni. Szerintünk a le nem vonható áfát ugyanoda kell könyvelni, ahová az áfa alapját, azaz költségként könyveljük, ezért a le nem vonható áfát is az adott költségnemre könyvelnénk. Nem járunk el helyesen?
8. cikk / 14 Kibontott anyagok értékesítése
Kérdés: Cégünk megvásárolt egy épületet, amelyet átalakított, felújított, és 2013 májusában aktiválta, használatba vette telephelyként. Az átalakítás során kicserélt ajtókat, ablakokat, egyéb bontási anyagokat decemberben értékesítették. Könyvelési szempontból mi a teendő? A beruházás értékét utólag csökkenteni kell? Aktiváláskor a bontott anyagot nem vették készletre. Most kellene készletre venni, visszamenőlegesen eladási áron?
9. cikk / 14 Üzemcsarnok aktiválás utáni átalakítása
Kérdés: 2006. évben építettünk egy üzemcsarnokot. Az épületkomplexumot feldolgozó üzemcsarnokként aktiváltuk. A termelés optimalizálása érdekében átalakításokat szeretnénk végrehajtani. Az üzemcsarnokon belül csomagolóanyag-raktár és kazánház kialakítását tervezzük. A raktárnak kialakítandó helyiségben egy szállítószalag üzemel, amelyet az üzemcsarnok másik részébe telepítünk át. A csomagolóanyag-raktárba eddig két másik területen használt állványrendszert telepítünk át, de nem az egészet, egy része visszamarad későbbi hasznosításra. A kazánház kialakításához a levegőrendszer (vákuumrendszer) áttelepítése szükséges, továbbá 42 méter PVC csővezeték beépítése. Ráaktiválhatjuk-e ezeket az üzemcsarnokra? Ha igen, a kialakított helyiségeket alegységként nyilvántartásba vehetjük-e az eszközeink között? Mi legyen a visszamaradó állványrendszerrészekkel? Az átalakítás eredményeként lesznek olyan épületek, gépek és berendezések, amelyeket ezentúl nem használunk. Mikor állíthatjuk le az értékcsökkenés elszámolását?
10. cikk / 14 Ingatlanvásárlás esetén az eredeti állapot visszaállítása
Kérdés: Társaságunk 2007 januárjában ingatlant vásárolt egy olyan cégtől, amely igen nagy összeggel tartozott nekünk. A cég ezt követően felszámolás alá került, és a felszámoló megtámadta az adásvételi szerződést. A pert megnyerte, a bíróság visszaállította az eredeti állapotot 2008 májusában. A vételt követően az ingatlant aktiváltuk, és értékcsökkenést számoltunk el. Hogyan tudjuk ezt a könyvelésben rendezni 2008-ban?
