8 cikk rendezése:
1. cikk / 8 Behajthatatlan követelések önellenőrzése
Kérdés: Adóellenőrzéssel lezárt adóévünkben (2019) van több olyan követelésünk, amelyek behajthatatlanok lettek. Viszont a felszámolás kezdete óta csak idén telt el a két esztendő. Erre az évre így is beadható áfás önellenőrzési bevallás ezen követelésekre vonatkozóan?
2. cikk / 8 Késve bejelentett követelés felszámolásnál
Kérdés: A 2019. év közepén "A" társaságnak elrendelték a felszámolását. Az "A" társasággal szemben követeléssel rendelkező kft. ügyvédje a követelést ugyan határidőben bejelentette, de a követelés nyilvántartásba vételéhez szükséges díjat már határidőn túl utaltatta a társasággal, így azt nem fogják elfogadni. A követelés megtérülésére esély sincs a felszámoló szóbeli tájékoztatása alapján. Ilyen esetben a követelés leírásakor a társaságiadó-alapot meg kell növelni vagy sem, illetve a követelés áfája visszaigényelhető-e 2020. január 1-je után?
3. cikk / 8 Behajthatatlan követelés áfája
Kérdés: Olvastam, hogy 2020. január 1-jétől a behajthatatlan követelések áfája visszatéríthető lesz, meghatározott feltételek teljesülése esetén. Hogyan érinti ez az eladót, a szolgáltatás nyújtóját? Az Szt. szerinti, illetve az Áfa-tv. szerinti behajthatatlansági tényezők között van-e eltérés? Mire indokolt figyelemmel lenni?
4. cikk / 8 Behajthatatlan követelés dokumentálása
Kérdés: Az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 10. pontja a behajthatatlan követelések minősített eseteit sorolja fel. A behajthatatlanság törvényben előírt dokumentumai mellett mire kell tekintettel lenni, milyen egyéb bizonylatokkal kell a behajthatatlanná minősítést alátámasztani? Milyen időpontig kell a dokumentumoknak rendelkezésre állniuk?
5. cikk / 8 Számviteli változások 2017-től
Kérdés: Jövőre változnak-e a számviteli előírások?
6. cikk / 8 Felszámolás esetén behajthatatlan követelés
Kérdés: Társaságunk vevője felszámolási eljárás alá kerül. A követelést bejelentettük a felszámolónak. A felszámoló egyszerűsített felszámolási eljárás keretében kezdeményezi a cég megszüntetését. A bíróság a megszüntetésről végzést hoz, amelyben szerepel, hogy a hitelezők kielégítésére vagyon nem áll rendelkezésre. Mi ennek a végzésnek a másolati példányát kaptuk meg. A végzésben a cégünk nincs nevesítve. Tekinthetjük-e a követelésünket a bírósági végzés alapján behajthatatlan követelésnek?
7. cikk / 8 Fizetési meghagyással megítélt követelés
Kérdés: Cégünk egyik adósának tartozását behajthatatlansági nyilatkozattal 2008. 12. 31-én leírta 477 ezer forint értékben. Cégünk később 2010. évben fizetési meghagyási kérelemmel élt az adós beltagja ellen, amely jogerőre emelkedett. A jogerős fizetési meghagyás alapján a végrehajtást foganatosítani lehet. Az adós kérésére a végrehajtást kérő a végrehajtási eljárás felfüggesztését kérte a Vht. 48. §-ának (1) bekezdése alapján. Az adós és a végrehajtó közjegyző előtt részletfizetési megállapodást írt alá, amely szerint a tőketartozás 477 ezer Ft, késedelmi kamatok 580 ezer Ft, illetékek, ügyvédi munkadíj 105 ezer Ft, jelenlegi tartozás 1162 ezer Ft. 2012. 07. 08-án esedékes, becsült jövőbeni kamatok 127 ezer Ft, részletfizetésre felosztott összeg 1260 ezer Ft. Egyéb követelésként elő kell írni a fenti követeléseket? És ha igen, milyen összegben (elsősorban a késedelmi kamatot)? A részletfizetési megállapodás nem rendelkezik arról, hogy milyen sorrendben történik a kiegyenlítés!
8. cikk / 8 Befejezetlen termelés felszámoláskor
Kérdés: Ügyfelünk építőipari tevékenységgel foglalkozik. Vevője nem fogadta be a számláját, mert neki sem fizettek. A vitatkozás alatt beindult a felszámolás. 2006-ban befejezetlen maradt a ki nem számlázott szolgáltatás. Hogyan kerülhet majd ki a nyilvántartásból az elvégzett munka, esetleg per nélkül? Mi az adóvonzata?