Teendők bankcsőd esetén

Kérdés: Kérem tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy adott bank csődje esetén milyen kontírozási lépések szükségesek a meg nem térített és a megtérített rész vonatkozásában!
Részlet a válaszából: […] ...miatti követelésként: T 358 – K 368. A csőd­eljárás során csődegyezségi megállapodás keretében elengedett követelés behajthatatlan követelésnek minősül.Ha a felszámolási eljárást csődeljárás nem előzte meg, akkor a bankkal szembeni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 29.

Késve bejelentett követelés felszámolásnál

Kérdés: A 2019. év közepén "A" társaságnak elrendelték a felszámolását. Az "A" társasággal szemben követeléssel rendelkező kft. ügyvédje a követelést ugyan határidőben bejelentette, de a követelés nyilvántartásba vételéhez szükséges díjat már határidőn túl utaltatta a társasággal, így azt nem fogják elfogadni. A követelés megtérülésére esély sincs a felszámoló szóbeli tájékoztatása alapján. Ilyen esetben a követelés leírásakor a társaságiadó-alapot meg kell növelni vagy sem, illetve a követelés áfája visszaigényelhető-e 2020. január 1-je után?
Részlet a válaszából: […] ...rá vagyoni fedezet.]A 40 napon, illetve 180 napon belül bejelentett követelések a felszámolási eljárás befejezéséig nem minősíthetők behajthatatlan követelésnek, a felszámolási eljárás befejezésekor is csak abban az összegben, amelyre a vagyonfelosztási javaslat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 30.

Behajthatatlan követelés áfája

Kérdés: Olvastam, hogy 2020. január 1-jétől a behajthatatlan követelések áfája visszatéríthető lesz, meghatározott feltételek teljesülése esetén. Hogyan érinti ez az eladót, a szolgáltatás nyújtóját? Az Szt. szerinti, illetve az Áfa-tv. szerinti behajthatatlansági tényezők között van-e eltérés? Mire indokolt figyelemmel lenni?
Részlet a válaszából: […] ...1-jétől az Áfa-tv. több §-ában módosult, illetve új előírásokkal egészült ki.Az értelmező rendelkezések közé bekerült a behajthatatlan követelés értelmező rendelkezése is, amely azonban csak részben egyezik meg az Szt. szerinti behajthatatlan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 29.

Behajthatatlan követelés dokumentálása

Kérdés: Az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 10. pontja a behajthatatlan követelések minősített eseteit sorolja fel. A behajthatatlanság törvényben előírt dokumentumai mellett mire kell tekintettel lenni, milyen egyéb bizonylatokkal kell a behajthatatlanná minősítést alátámasztani? Milyen időpontig kell a dokumentumoknak rendelkezésre állniuk?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 65. §-ának (7) bekezdése szerint a mérlegben behajthatatlan követelést nem lehet kimutatni. A részben vagy egészében behajthatatlan követelést legkésőbb a mérlegkészítéskor – a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 7.

Megszűnő cégből ingatlanrész

Kérdés: Egyszerűsített végelszámolással megszűnő cégben maradt ingatlan-résztulajdon. A tagok kivehetik-e ezt a jegyzett tőke részeként? (Az ingatlan-résztulajdon követelésből származik, amely követelés eredetileg pénzben lett volna esedékes, de a cég nem tudta visszafizetni a kölcsönt, felszámolás alá került, a felszámoló elismerte a tartozást, de csak kis hányadban tudta ezzel az ingatlan-résztulajdonnal a követelést teljesíteni.) A végelszámolás alatt lévő cégnél eredménytartalék nincs, a jegyzett tőkének is csak a töredékét tudja visszaadni. Kell-e valamilyen adót fizetni ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...összegével). Mivel az ingatlan-résztulajdon értéke nem fedezte a kölcsönkövetelés összegét, a különbözetet – mint behajthatatlan követelést – az egyéb ráfordítások terhére kellett elszámolni. Ha ezt a ráfordítást árbevétel, illetve egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 17.

Követelés ellentételezése telekkel (felszámolás)

Kérdés: A felszámolás alatt álló céggel kapcsolatos követelésünk a cég tulajdonában álló építési telekre bejegyzett zálogjoggal biztosított. A Csődtörvény 56. §-a értelmében, amennyiben az eszközöket a felszámolási eljárás befejezéséig nem sikerül értékesíteni, a kielégítési sorrend figyelembevételével felosztják a hitelezők között. Ez azt jelentené, hogy részünkre átadnák az építési telket. Hogyan kell ezt könyvelnünk? Hogyan kell könyvelni, ha az eszközt tovább szeretnénk értékesíteni?
Részlet a válaszából: […] ...Amennyiben a könyvekben kimutatott követelés több, mint a kötelezettség, a különbözet a felszámolási eljárás befejezése miatt behajthatatlan követelésként számolandó el (T 8691 – K 311). Ha a könyvekben kimutatott követelés kisebb összegű, mint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 9.

Befejezetlen termelés felszámoláskor

Kérdés: Ügyfelünk építőipari tevékenységgel foglalkozik. Vevője nem fogadta be a számláját, mert neki sem fizettek. A vitatkozás alatt beindult a felszámolás. 2006-ban befejezetlen maradt a ki nem számlázott szolgáltatás. Hogyan kerülhet majd ki a nyilvántartásból az elvégzett munka, esetleg per nélkül? Mi az adóvonzata?
Részlet a válaszából: […] ...egyéb ráfordítások között kell – ezzelegyidejűleg – elszámolni (T 581 – K 231; T 271 – K 582 és T 8693 – K 271). Ezesetben – a behajthatatlan követelésekhez hasonlóan – a társasági adó alapjánakmegállapítása során az adózás előtti eredményt növelni nem kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 31.

Követelések, kötelezettségek leírása

Kérdés: Hogyan történik a megszűnt cégekkel szembeni követelések, illetve kötelezettségek elszámolása, leírása?
Részlet a válaszából: […] ...esetleg a Ptk. szerint a kötelezettség teljesítésébe be nem számították, illetve amíg azt behajthatatlanság címén le nem írták.A behajthatatlan követelés fogalmát az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 10. pontja tartalmazza azzal, hogy a behajthatatlanság tényét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 3.