Bérleti díj beszámítása ingatlan vásárlásakor

Kérdés:

Jogi személy társaságunk magánszeméllyel kötött szerződésében úgy állapodik meg, hogy a szerződéskötéskor (02. 28.) kifizetünk részére 10 millió forint kauciót, amelyből felújítja azt az ingatlant, amelyet bérlünk tőle 07. 01-től, havi bruttó 500 ezer Ft-ért, 12 hónapra. A 12 hónap letelte után a szerződés átfordul adásvételi szerződésbe, amelyben rögzítve van, hogy az ingatlan 70 milliós vételárába beleszámítja az eladó magánszemély az 5 millió Ft kauciót és a 12 havi bérleti díjat (nettó 432.500 Ft, mert 10% költségnyilatkozatával az szja-t levonjuk), így akkor már csak a különbözet (vételár-kaució-nettó bérleti díj) kerül részére kifizetésre. Hogyan kell kezelni a cégünknél a 12 havi bérleti díjat? Havonta az 52-re könyveljük az általános szabályok szerint addig, amíg az adásvételi szerződés aláírásra kerül? És utána? Az ingatlan bekerülési értéke az adásvételi szerződés szerint 70 millió Ft lesz, és ekkor hogyan kell kezelnem a 12 havi kifizetett és az 52-esre könyvelt bérleti díjat? Egyéb bevételként kell elszámolni az eladóval szemben?

Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy probléma (ellentmondás) van a számokkal. Ha a magánszemélynek adott kaució 10 millió forint, akkor miért csak 5 milliót számítanak be a vételárba? A másik 5 millió forint a magánszemélyt illeti meg? Ha megilleti, akkor a teljes összeg nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 13.

Sajátos személyi jellegű egyéb kifizetések

Kérdés: Az eredeti kérdést a Számviteli Levelek 409. számában a 7987. kérdés tartalmazza, emiatt itt azt nem ismételjük meg. Az eredeti kérdésre itt csak a jóléti és kulturális költségekre, az egyéb személyi jellegű kifizetésekre vonatkozik a válasz.
Részlet a válaszából: […] ...átadott tárgyjutalom elszámolása belső bizonylat alapján, az átvétel elismertetése mellett: T 559 – K 261,– a tárgyjutalom bruttó bekerülési értéke alapján a magánszemély által fizetendő személyi jövedelemadó és járulékok bevallása és előírása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 12.

Lakásfelújítás bérlőkijelölési joggal

Kérdés: Önkormányzati tulajdonban levő lakások felújítását vállaltuk néhány dolgozónk lakhatásának biztosítására. A lakások berendezésének költségeit is társaságunk viseli, az eszközök a tulajdonunkban maradnak. Az önkormányzat bérlőkijelölési jogot biztosít 5 évre ellenérték nélkül. A dolgozók az önkormányzattól fogják bérelni a lakást, és oda fizetik a bérleti díjat. Amennyiben üresen áll a lakás, cégünk fizeti a bérleti díjat. Az elszámolás keretében idegen ingatlanon végzett beruházásként kezeljük a felújítást, a bekerülési érték az áfát is tartalmazza, és a bérlőkijelölési jog időtartamának megfelelően amortizációt számolunk el. A lakások, berendezések amortizációja szerintünk nem növeli a taoalapot. Helyes-e a fenti elszámolás? Vannak-e egyéb adó- vagy járulékvonzatai? Hogyan kezeljük az üresen álló lakások utáni bérleti díjat?
Részlet a válaszából: […] A lakások felújítását – mivel azt nem az adózó hasznosítja – nem aktiválhatta idegen ingatlanon végzett beruházásként, felújításként. Adott esetben az adózó ingyenesen nyújtott szolgáltatást az önkormányzatnak. A berendezést az adózó használatba vehette, és utána...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 11.

Tartós bérbeadás ingyen

Kérdés:

Személygépkocsi tartós bérbeadásakor a cégautóadó alanya a bérbevevő 2013. 07. 01-től, ha az üzembentartó személyét a hatósági járműnyilvántartás tartalmazza. Lehet-e ingyenes a tartós használatbavétel, és ez esetben is elszámolható a társaságnál az amortizáció, mint költség?

Részlet a válaszából: […] ...a személygépkocsit tartósan bérbe, akkor a Tao-tv. 3. számú melléklete A/13. pontja alapján a térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke (a rendkívüli ráfordításként elszámolandó terv szerinti értékcsökkenési leírás, a cégautóadó) nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 24.