Személyi jellegű egyéb kifizetések

Kérdés: A személyi jellegű egyéb kifizetéseket az Szt. 3. §-a (7) bekezdésének 3. pontja tartalmazza. Az Szja-tv. 1. számú melléklete hosszan részletezi a személyijövedelemadó-mentes bevételeket (amelyek jellemzően magánszemélyek bevételei, azaz személyi jellegű egyéb kifizetésnek minősülnek, de nem így nevesítettek), az Szja-tv. 70. §-a egyes meghatározott juttatásokról, a 71. §-a a béren kívüli juttatásokról, mint adóköteles jövedelmekről rendelkezik. A KSH munkaügyi statisztikája, ami a kereseten kívüli jövedelem egyes elemeit egyéb munkajövedelemként, szociális költségként, egyéb munkaerőköltségként határozza meg. A probléma az, hogy a három helyen történő szabályozás csak részben fedi le egymást, nehezen (vagy egyáltalán nem) feleltethetők meg egymásnak, esetenként nem is azonosíthatók. A kérdés az, hogy a többirányú követelményeknek a számvitel hogyan tud megfelelni?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolódóan, ha a szövetkezeti tagoknak átadott nem pénzbeli juttatások értéke a törvény szerinti mértéket meghaladja, akkor a bekerülési értéknek a törvény szerinti mértékét meghaladó része könyvelése: T 552 – K 368, 261, 271, a meghaladó rész...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 8.

Reprezentáció, üzleti ajándék

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek összefoglalni a reprezentáció és üzleti ajándék 2011. évi szabályait, kizárólag társaságiadó-alanyok szempontjából! A megváltozott szabályokat ellentmondásosan értelmezzük. Az Szja-tv. meghatározza a reprezentáció fogalmát, azt, hogy nem terheli szja, de a társaságiadó-alapot növelő tétel. Akkor mire vonatkozik az a rendelkezés, mely szerint egyes meghatározott juttatásnak minősül pl. a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés? Munkatársaink szakmai konferencián vesznek részt, és a részvételi díjat tartalmazó számlában elkülönítetten szerepel az étkezés díja, akkor az reprezentáció? Az üzleti ajándék szintén értelmezési problémákat vet fel, ha nem haladja meg a minimálbér 25%-át, és ha meghaladja (ez utóbbi az összevont adóalap része); ez utóbbit hogyan kell könyvelni? Mit kell a társaságiadó-alapnál figyelembe venni? Problémát vet fel az üzleti vendéglátás értelmezése is! Reprezentáció
Részlet a válaszából: […] ...mint magánszemélyek részére) adják.Amennyiben az ajándék üzleti ajándéknak minősül, akkor ezenajándék áfát is magában foglaló bekerülési értékét a személyi jellegű egyébkifizetések között kell elszámolni az ajándék átadásakor, személyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 19.

Vendéglátás: üzemi konyha

Kérdés: Társaságoknál üzemi konyha működik. Üzleti partnereinket sok esetben az üzemi konyhában látjuk vendégül. A reprezentációval kapcsolatos áfát levonjuk. A szolgáltatott reprezentációról belső számlát készítünk, amely alapján a szolgáltatás értékét árbevételként számoljuk el a reprezentációs költségekkel szemben. A reprezentációs szolgáltatás után keletkezik-e áfafizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...az üzemi konyha tárgyi eszközeinek terv szerinti értékcsökkenését az 57. számlacsoportban, egy éven belül elhasználódó eszközeinek bekerülési értékét anyagköltségként az 51. számlacsoportban;= felhasznált anyagok értékét az 51. számlacsoportban;= az igénybe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 1.

A reprezentáció közterhei

Kérdés: Milyen közterhet kell fizetni az üzleti partnerek részére reprezentáció címen adott termék és nyújtott szolgáltatás után?
Részlet a válaszából: […] ...kötelezettsége.Általános forgalmi adóA reprezentáció címén adott termékek és nyújtott szolgáltatások bekerülési értékét, beleértve azok le nem vonható általános forgalmi adóját és az azok után fizetett személyi jövedelemadó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 25.