28 cikk rendezése:
21. cikk / 28 Anyagmozgatás az építkezésen (áfa)
Kérdés: Az egyéni vállalkozó, aki szóbeli megrendelés alapján a következő szolgáltatást végezte daruval, áfás számlát állított ki. A szolgáltatás az áruház kivitelezésénél szigetelő anyagok, fémlemezek feldaruzása az épületre. Az építőipari cég azt az Áfa-tv. 142. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti szolgáltatásnyújtásnak minősítette, és áfa nélküli számlát kért. A kérdező szerint a daruzás anyagmozgatás, és nem építési-szerelési és egyéb szerelési munka, bár az egyéni vállalkozó a szolgáltatását építésiengedély-köteles építkezésen végezte. A 290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet 2. §-ának d) pontjában megfogalmazott építési-szerelési munka fogalmába az anyagmozgatás (daruzás) mint önálló szolgáltatás nem tartozik bele. Kinek van igaza?
22. cikk / 28 Devizaalapú forinthitel elszámolása
Kérdés: A CHF-alapú forinthitel-felvételnél a hitelező által megállapított árfolyam és az adós által a számviteli politikában választott saját banki árfolyam különbözetét a folyósítás napjával kell megállapítani és könyvelni? Például ha egy társaság vesz egy autót, a számla 3 850 000 Ft-ról szól, amelyet 25 000 CHF alapú hitelből egyenlít ki közvetlenül a hitelező. A bankhitel árfolyama 154 Ft/CHF, a választott banki árfolyam 157 Ft/CHF. Akkor ezt hogyan kell könyvelni? Ha a hitelszámlán a választott árfolyammal könyvelt érték jelenik meg, akkor az eltér a hitelszerződés szerinti összegtől. A törlesztéskor a fizetési értesítőben is közölnek árfolyam-különbözetet, azt hogyan kell figyelembe venni? Nem világos, hogyan kell értelmezni az Szt. 60. §-ának (7) bekezdését?
23. cikk / 28 Cash flow-kimutatás
Kérdés: A cash flow-kimutatás sorainak értelmezéséhez szeretném segítségüket kérni. Konkrétan a plusz-mínusz sorok alkalmazásához. Mikor növelő, mikor csökkentő? Például a szállítóknál, a paszszív időbeli elhatárolásoknál? Nagy segítség lenne, ha választ adnának, mert alig találok szakirodalmat.
24. cikk / 28 Pótbefizetés jogszerűsége
Kérdés: Mivel az egyszemélyes kft. gazdálkodása év közben – a közbenső mérleg alapján – veszteségesnek mutatkozott, az alapító nagy összegű pótbefizetésről rendelkezett. A pótbefizetés összegét a társaság beruházásra költötte. A 2003. évi éves beszámoló szerint a kft. jelentős összegű nyereséget realizált. A Gt. vonatkozó előírása szerint, a veszteségek pótlásához nem szükséges pótbefizetéseket vissza kell fizetni. Ha a kft. ezen kötelezettségének eleget tesz, működésképtelenné válik. Mi a teendő?
25. cikk / 28 Háziorvosi szolgálat eszköztámogatása
Kérdés: Háziorvosi szolgálatot ellátó betéti társaság feladatainak jobb ellátása érdekében eszközöket vásárolt, amelynek fedezetére 36 havi időtartamra lízingszerződést kötött pénzintézettel. A szerződésben tőke és kamat került megbontásra és a bank havonta számláz. Ezen eszközvásárlást a szolgáltatót ellátó MEP támogatja. Hogyan kell a havonta folyósított – eszközvásárlás alaptámogatással, hitelintézeti kölcsön, illetve lízingtámogatás – összeget elszámolni?
26. cikk / 28 Fejlesztési célú támogatás elszámolása
Kérdés: Munkahelyteremtő, illetve -megtartó fejlesztési célú pályázatot nyertünk épület- és gépberuházásra. Foglalkoztatási kötelezettség a pályázat megvalósulását követő 3 évben van. A kapott támogatást rendkívüli bevételként számoltuk el, majd elhatároltuk. Az elhatárolt támogatást a megvalósult beruházás értékcsökkenése arányában kell-e megszüntetni, vagy a foglalkoztatási kötelezettség futamidejének arányában? Hogyan kell könyvelni, ha a foglalkoztatás nem teljesül, és a támogatást részben vagy egészen vissza kell fizetni?
27. cikk / 28 Devizakölcsön árfolyamveszteségének elhatárolása
Kérdés: Ügyfelünk külföldi tulajdonosától az előző évben devizakölcsönt kapott, amelynél az év végi értékeléskor számított árfolyamveszteséget elhatárolta. A tárgyévben a kölcsönt visszafizette, majd újabb kölcsönt vett fel. Megszüntethető-e az aktív időbeli elhatárolás?
28. cikk / 28 Külföldi tulajdonostól kapott devizakölcsön kamata, adója, elszámolása
Kérdés: A társaságban 55 százalékos részesedéssel rendelkező, USA-ban élő magánszemély által 2001-ben fejlesztésre adott devizahitel és annak kamata alapján milyen adófizetési kötelezettsége keletkezhet a magánszemélynek, a társaságnak? A hitel tárgyévi kamata része-e a bekerülési értéknek? Az év végi értékeléskor az árfolyamkülönbözet elszámolásának milyen lépései vannak? A törlesztés és a kamatfizetés kezdete 2002. január 1. (A Számviteli Levelek 2001. évi 20. számában a 406. kérdéshez kapcsolódó további kérdések.)
