Euróban kapott vissza nem térítendő támogatás elszámolása

Kérdés: A támogatás összege: 49.980 euró, amelynek 80%-a uniós támogatás, 15%-a hazai társfinanszírozás, 5%-a saját forrás. A szerződés időtartama 2023. 05. 01. – 2026. 04. 30. A hazai támogatás teljes összege (15%) 2023. 09. 29-én előlegként került kiutalásra. Az előlegelszámolás ütemezése ebben az évben 2023. 05. 01. – 2023. 10. 31-ig tartó időszakra 2023. 11. 10-vel történik. A továbbiakban a költség 5 havi időszakonként kerül elszámolásra a feltöltéskor megadott árfolyamon. A támogatás 2023. évre mely összegben és milyen árfolyamon kerüljön előírásra? A kiutalt előleget a jóváírás napján érvényes árfolyamon vettük nyilvántartásba. Az adott részelszámolásokra jutó különböző euróárfolyamokból adódó árfolyam-különbözet hogyan kerüljön elszámolásra?
Részlet a válaszából: […] ...is a bekerülési árfolyamon kell elszámolni, ezért nem lehet árfolyam-különbözet.Ha az eurótámogatás eszközbeszerzéshez (beruházáshoz) kapcsolódik, akkor csak a teljesítés elfogadásakor lehet, illetve kell az előleget az elfogadott, a teljesítésként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. január 12.

Saját termelésű készlet megosztása

Kérdés: A társaság társasház építését kezdte meg 2022-ben. A társasház építésének a költségeit saját termelésű készletként vette a mérlegfordulónapi értékelés keretében állományba, mivel a társasházban lévő lakásokat értékesíteni fogják. Az elmúlt hónapban (szeptemberben) a társaság tulajdonosai úgy döntöttek, hogy az épülőfélben lévő társasház lakásainak túlnyomó részét nem adják el, hanem azokat bérbeadás útján fogják hasznosítani. A felmerült költségek megosztása a hasznos alapterület alapján történne. A tulajdonosok döntésének alátámasztása érdekében a társasház felmerült és a saját termelésű készletek között kimutatott költségei beruházások közé történő átsorolásának könyvelésére kérjük segítségüket.
Részlet a válaszából: […] A megbízható és valós összkép érdekében szükséges a számviteli alapelvek követelményeinek a megtartása (elsősorban a világosság, az összemérés, az egyedi értékelés elvére kell gondolni). Ebből egyértelműen következik, hogy az épülő társasház építésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 23.

Lízing miatti tartozás kiváltása

Kérdés:

Társaságunk EUR-alapú lízingügylet keretében ingatlanberuházást valósított meg 2011. évben. A nem realizált árfolyamveszteséget halasztott ráfordításként tartotta nyilván a futamidő alatt, melyre céltartalékot és lekötött tartalékot képezett a számviteli törvénynek megfelelően. 2022. 12. 31. dátummal az alábbi egyenlegekkel rendelkezik a társaság:
Halasztott ráfordítás: 2 026 019 143 Ft (393 számla).
Lekötött tartalék: 1 056 188 066 Ft (414200 számla).
Céltartalék: 969 831 077 Ft (423100 számla).
A lízingügylet 2023. 01. 09. napon egy másik pénzintézet által, szintén EUR-alapú beruházási hitellel kiváltásra került, a lízingügylet megszűnt, az ingatlan és a kapcsolódó eszközök a társaság tulajdonába kerültek. A halasztott ráfordításként elhatárolt nem realizált árfolyamveszteséget el kell számolni ez esetben pénzügyi műveletek ráfordításaként? Megfelelőek-e az ezzel kapcsolatos, illetve a céltartalék, lekötött tartalék alábbi könyvelési tételei?
Elhatárolt nem realizált árfolyamveszteség pénzügyi ráfordításként elszámolása: T 878 – K 393: 2 026 019 143 Ft. Lekötött tartalék visszavezetése eredménytartalékba: T 414200 – K 413: 1 056 188 066 Ft. Céltartalék visszavezetése eredménytartalékba: T 423100 – K 413: 969 831 077 Ft.
A másik kérdésem: A lízingügyletben a kiváltás előtt a lízingcég volt az ingatlan és a kapcsolódó eszközök tulajdonosa, míg a beruházási hitellel történő kiváltás után a társaság lett a tulajdonos. Jól gondoljuk-e, hogy ez a kiváltás nem érinti az 1-es számlaosztályt (bruttó érték, elszámolt értékcsökkenés, nettó érték), hiszen a lízingelt eszközök birtokbaadása a lízingügylet kezdetekor társaságunk felé megtörtént, azóta az eszközök könyveinkben szerepelnek, értékcsökkenést eddig is a társaság számolt el rájuk?

Részlet a válaszából: […] ...megkeresésben az előző bekezdésben leírtakra nincs utalás, pedig ha valóban euróalapú volt a lízingügylet is, a kiváltást jelentő beruházási hitel is, akkor kell lenni árfolyam-különbözetnek is. A lízingügylet miatti tartozáskiváltás közvetlenül nem érinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 27.

Devizás beruházási számla árfolyam-különbözete

Kérdés:

Társaságunk 2022. évben tárgyieszköz-beszerzést hajtott végre. A beruházási szállítót saját devizaszámlán rendelkezésre álló devizával egyenlítette ki 2022. 10. 18-án. Az eszköz 2022. évi aktiválásakor (2022. 11. 07.) az alábbi kérdések merültek fel:
– A beruházási szállítói számlán mutatkozó árfolyam-különbözettel kell a beruházás bekerülési (aktiválási) értékét módosítani?
– Vagy az aktiválás napján kell megvizsgálni, hogy az aktiválás napján milyen árfolyam-különbözet keletkezik a beszerzéskori számlaérték és az aktiválás napján érvényes árfolyammal számított számlaérték között, és ezzel a különbözettel kellene a beruházás bekerülési értékét módosítani?

Részlet a válaszából: […] ...kérdés arra utal, hogy aki megfogalmazta a kérdéseket, nem ismeri a számviteli szabályokat. Árfolyam-különbözetet elszámolni a beruházási szállító számlája kiegyenlítésekor, illetve a mérlegfordulónapi értékeléskor a kötelezettséghez kapcsolódóan lehet, illetve kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 9.

Nem realizált árfolyamveszteségre céltartalékképzés

Kérdés: Gondot okoz számunkra az Szt. 41. § (4) bekezdése szerinti céltartalék számítása. Első Mit jelent a folyósítás? Ha egy hitelszerződés lejárt (végtörlesztés nélkül), és lejárat után a felek új szerződést kötnek a fennálló tartozásra, de pénzügyi mozgás nincs, akkor az új szerződés időpontja tekinthető-e folyósításnak? Forgóeszköz-finanszírozáshoz kapcsolódó hitelek esetén gyakran több időpontban történik a felvétel, sőt lehet, hogy közben már volt törlesztés is, és utána újra felvétel. Ilyen esetben a folyósítás napját hogyan lehet, kell értelmezni? Forgóeszközhitelek esetén általában egy keretösszeg rendelkezésre tartási időszak szerepel a megállapodásban, ami sokszor semmilyen kapcsolatban nem áll a tényleges törlesztéssel. Ilyen esetben a hitel futamidejét a keretösszeg rendelkezésre tartásának szerződés szerinti utolsó napjával kell meghatározni? A folyósítás napja itt is érdekes, mert sok esetben újrakötik lejáratkor ezeket a keretszerződéseket, ilyen esetben az új szerződés napja tekinthető a folyósítás napjának? Bevallom, egyenlegében folyamatosan változó (pl. rulírozó) devizahitelek esetén szinte lehetetlen matematikai képletekkel leírni a 41. § (4) bekezdésében megfogalmazottakat. Mi lehet a megoldás? Önök szerint hogyan kell a szükséges céltartalék összegét meghatározni ezekben az esetekben?
Részlet a válaszából: […] ...nagyon lényeges a törvényi előírás pontos ismerete. Az Szt. 41. §-ának (4) bekezdése a külföldi pénzértékre szóló beruházáshoz (beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz, továbbá forgóeszközhöz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 5.

Túlszámlázás, fiktív számlák

Kérdés: 2017-ben rendőrségi eljárás keretében műszaki értékbecslő megállapította, hogy a társaságnál jelentős összegű túlszámlázás történt, sőt fiktív számlákat is befogadott, amelyek értékével az egyik épület bekerülési értékét növelte. A számlák egy részének értékét már 2016-ban aktiválta, a többi része a beruházási számlán van. Növelheti-e a tárgyi eszköz értékét a számlázott, de el nem végzett munka értéke? Milyen időponttal kell az önellenőrzést elvégezni? Önellenőrzés során követelésként kimutathatjuk-e a túlszámlázott összeget?
Részlet a válaszából: […] ...is (például a már 2017 előtt aktivált összegek amortizációjával a 2015-2017. éveket érintően is).Az önellenőrzés során csökken a beruházásként (felújításként) elszámolt összeg, amelyet a szállítóval szemben kell előírni (T 455 – K 161,162). A már aktivált,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 31.

Térítés nélküli eszközátvétel, szolgáltatás-igénybevétel

Kérdés: A Számviteli Levelek 347. számában részletesen írtak a térítés nélküli eszközátadás, az ingyenes szolgáltatásnyújtás 2016. január 1-jétől megváltozott előírásairól. Kérem, hogy mutassák be azt is, mennyiben változtak a térítés nélküli átvétel, a térítés nélküli szolgáltatás-igénybevétel szabályai!
Részlet a válaszából: […] ...kell jegyezni, a bekerülési érték szabályai között konkrétan nem szerepel, ha az ingyenesen kapott szolgáltatás eszköz beszerzéséhez, beruházáshoz kapcsolódik, akkor a térítés nélkül igénybe vett szolgáltatás piaci értékét az eszköz, a beruházás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 14.

Forintra átváltott CHF-alapú hitel

Kérdés: A kft. tulajdonában lévő ingatlanra felvett CHF-alapú hitelt 2015. 02. 01. napjával forintra átváltották. A tisztességtelenül felszámított összeg a társaságnál a pénzügyi műveletek bevétele vagy rendkívüli bevétel lesz?
Részlet a válaszából: […] ...a pénzügyi műveletek ráfordításaként került elszámolásra a tisztességtelen módon számított kamattöbblet is. (Feltételezzük, hogy a beruházás, amihez kapcsolódóan a CHF-alapú hitelt felvették, a CHF-alapú hitel törlesztésekor már aktiválásra került!)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 10.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...immateriális jószág, a tárgyi eszköz piaci értékentörténő értékeléséhez, illetve – az immateriális jószág, a tárgyi eszköz, a beruházásállományból történő kivezetéséhez kapcsolódik.Az immateriális jószág, a tárgyi eszköz mérleg-fordulónapiértékelésekor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Külföldi tulajdonostól kapott devizakölcsön kamata, adója, elszámolása

Kérdés: A társaságban 55 százalékos részesedéssel rendelkező, USA-ban élő magánszemély által 2001-ben fejlesztésre adott devizahitel és annak kamata alapján milyen adófizetési kötelezettsége keletkezhet a magánszemélynek, a társaságnak? A hitel tárgyévi kamata része-e a bekerülési értéknek? Az év végi értékeléskor az árfolyamkülönbözet elszámolásának milyen lépései vannak? A törlesztés és a kamatfizetés kezdete 2002. január 1. (A Számviteli Levelek 2001. évi 20. számában a 406. kérdéshez kapcsolódó további kérdések.)
Részlet a válaszából: […] ...el kell határolni.Az új Szt. 47. §-a (4) bekezdésének c) pontja szerint a bekerülési (beszerzési) értéknek csak akkor része a beruházáshoz, a vagyoni értékű joghoz közvetlenül kapcsolódó devizahitelnek, devizakölcsönnek a mérleg-fordulónapi – fentiek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 3.