Egyszemélyes kivás kft. osztalékkivétele

Kérdés: Egyszemélyes katás kft. osztalékot szeretne kivenni 2021 nyarán. Minden feltétel adott, az eredmény katás időszak alatt képződött, tehát meg kell fizetni utána az adót. Helyesen járunk-e el akkor, ha a beszámoló készítésekor nem határozunk el osztalékfizetést, amit be kellene vallani a 20 KIVA nyomtatványon, és 12%-kal leadózni, hanem júniusban osztalékelőlegként vennénk ki, ami után már csak 11% a kiva? Nagy összegről van szó, így az az 1% is jelentős.
Részlet a válaszából: […] ...terhére a kisvállalatiadó-alanyiság időszakában jóváhagyásra kerülő osztalékot). A jóváhagyás (döntés) a 2020. évi beszámoló elfogadását követő évben (2021-ben) történik, így a jóváhagyott osztalékot a 2021. adóévi adóalapnál kell figyelembe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 27.

Kiva – be nem számító osztalék

Kérdés: Ügyfelem 2019. január 1-től a kiva szerinti adózást választotta. A korábbi években és a 2019. évben is eredményesen működött, jelentős eredménytartaléka van. Amennyiben a 2019. évi eredményét jóváhagyja osztalékként, lehetséges-e, hogy azt ne a kiva szerint adózza, hanem mint a korábbi évek eredménytartalékából igénybe vett, Tao-tv. szerint adózott osztalékot? Tehát igénybe veheti-e osztalék kifizetésére a korábbi évek eredménytartalékát úgy, hogy a tárgyévi eredményt nem veszi ki a kiva szerinti adózással, hanem eredménytartalékba helyezi azt? Figyelembe vehető-e a keletkezés időrendisége, illetve a kedvezőbb adózás? Ezt a tárgyévi kivaelőleg-bevallásban hol lehet jelölni?
Részlet a válaszából: […] ...a vállalkozás a 2019. évi beszámoló elfogadásakor osztalékról dönt, akkor azt abban az esetben kell a kiva alapjába beszámítani növelő tételként a Katv. 20. § (3) bekezdés b) pontja szerint, ha az osztalék forrása nem a kisvállalatiadó-alanyiságot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 18.

Jegyzett tőke leszállítása tőkekivonással

Kérdés: A Cégtörvény legutóbbi módosítása hogyan befolyásolja a jegyzett tőke leszállítását, ha azt tőkekivonás útján kívánjuk megvalósítani? A mérleg szerinti adózott eredményt is ki kell fizetni osztalékként? A társaság tagjai jogi személyek. Van-e lehetőség arra, hogy még ebben az évben osztalékelőleg-fizetésről döntsön a taggyűlés? (A jegyzett tőke 80 millió forint, az eredménytartalék 50 millió forint, más tőkeelem nincs, a jegyzett tőkét a felére szállítanánk le.)
Részlet a válaszából: […] ...nem szükséges a jegyzett tőkét leszállítani. A Ptk. szerint a taggyűlés az osztalékfizetésről a számviteli törvény szerinti éves beszámoló elfogadásával egyidejűleg határozhat, ha egyébként az Szt. 39. §-ának (3) bekezdésében foglalt feltételek teljesülnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 7.

Osztalékelőleg-fizetés 2019. II. félévében

Kérdés: 2019. II. félévében mikor fizethető osztalékelőleg? Ha lehet fizetni, abból a személyi jövedelemadó mellett le kell-e vonni a szociális hozzájárulási adót?
Részlet a válaszából: […] ...Ptk. 3: 186. §-a a kft.-k vonatkozásában a következőképpen rendelkezik:A taggyűlés két egymást követő beszámoló elfogadása közötti időszakban osztalékelőleg fizetéséről határozhat, ha– közbenső mérleg alapján megállapítható, hogy a társaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 26.

Kivaalapot növelő osztalék

Kérdés: Ha egy kivaadóalany év közben osztalékelőleget fizet ki a tagjai részére, az növeli a kivaadóalapját? Vagy tekintettel arra, hogy ez csak pénzmozgás, és nem jóváhagyott osztalék – ahogyan a 2012. évi CXLVII. törvény 20. § (3) bekezdés b) pont fogalmaz –, kifizetéskor nem számít adóalap-növelő tételnek? Ha az utóbbi az igaz, akkor majd a következő évben kell megfizetni a teljes osztalék összege után a kivát, amikor osztalékként jóváhagyják a tulajdonosok a beszámoló elfogadásakor?
Részlet a válaszából: […] A Katv. 20. § (3) bekezdésének b) pontja a növelést csak az adóévben jóváhagyott fizetendő osztalékra írja elő. Az osztalékelőleg tehát nem növelő tétel a kifizetés évében. Növelő tételként a következő évben – amikor az osztalékról döntenek – kell figyelembe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 18.

Áttérés

Kérdés: Mikor történhet az áttérés kiváról katára? Milyen formában?
Részlet a válaszából: […] ...együttes könyv szerinti értéke− a mérlegben kimutatott osztalékelőleg-követelés könyv szerinti értéke, ha az előleget a beszámoló elfogadásakor osztalékként jóváhagytákAz osztalék utáni adót kiváltó adó az előzőek szerint meghatározott adóalap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 30.

Osztalékelőleg, osztalék szja-ja, ehója

Kérdés: 2016. évben megváltozott az osztalékelőleg és az osztalékkifizetés szabálya. Több szakcikket olvastam már az adott témában, de hogy a magánszemélynek kifizetett osztalék (előleggel együtt) után az eho összegét a magánszemélynek mikor kell bevallania, arról nem. A 2015. évi szabályok szerint, a végleges osztalékkifizetés után, a magánszemélynek az eho összegét a 2017. évi személyijövedelemadó-bevallással egyidejűleg kell bevallania és megfizetnie. 2016. évtől hogyan változik ennek az elszámolása?
Részlet a válaszából: […] ...kell feltüntetni (2015-ben erre a 1553-as bevallás "B" lap 56. sora szolgált), a jóváhagyott kifizetett osztalékot az azt megállapító beszámoló elfogadásának évéről szóló adóbevallásban – az osztalékelőlegből levont, megfizetett adót levont adóként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 8.

Osztalékelőleg euróban

Kérdés: Ügyfelem osztalékelőleget vett fel euróbankszámláról készpénzben. Ha a májusi osztalékfizetési döntésnél, forintban határozza meg az osztalékot, árfolyam-differenciával kell számolnom, mivel a könyveit forintban vezeti. Helyesen gondolom?
Részlet a válaszából: […] ...sem, ha egyszemélyes társaság tulajdonosáról van szó.A Ptk. 3:186. §-ának (1) bekezdése szerint a taggyűlés két, egymást követő beszámoló elfogadása közötti időszakban osztalékelőleg fizetéséről határozhat, ha– közbenső mérleg alapján megállapítható,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 28.

Osztalékelőleg januárban?

Kérdés: A gazdasági társaság 2011. január 5-i osztalékelőleg-fizetését e napra készített közbenső mérleggel támasztja alá. Figyelemmel arra, hogy a január 5-i időpont miatt a 2010. évi beszámoló adatai még nem állnak rendelkezésre, elfogadható-e a közbenső mérlegként a legutolsó beszámolóval lezárt időszaknak a 2009. december 31-i fordulónapra készített mérleg?
Részlet a válaszából: […] ...sértettékmeg, de a Gt. és az Szja-tv. előírásait is. A Gt. 133. §-a alapján két, egymástkövető számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása közötti időszakban – haa társasági szerződés azt megengedi – a taggyűlés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 10.

Osztalékká nem vált osztalékelőleg szja-ja

Kérdés: Kft. tagjai 2009. évben osztalékelőleget vettek fel – közbenső mérleg alapján –, melyből a 25% szja levonásra került. Azonban a 2010. évi taggyűlés során kiderült, hogy a tárgyévi adózott eredmény nem nyújtott fedezetet az osztalékelőlegre, így a 2009. évi adózott eredmény lesz csak osztalék. A véglegessé vált osztalékelőleg utáni ehót a magánszemélyek a májusi közgyűlés után június 12-ig fizetik meg? Az osztalékelőlegből osztalékká nem váló összeget a kft.-nek vissza kell fizetni. Ilyen esetben ennek az szja-előlegét a kft. a 08-as bevalláson hogyan tudja visszaigényelni, mert abban csak pozitív szám szerepelhet? Esetleg másként kell a különbözetet rendezni?
Részlet a válaszából: […] ...amelyet a véglegesosztalék után megállapított adóval szemben, mint adóelőleget számolhat el amagánszemély az osztalékot megállapító beszámoló elfogadásának évéről szólóbevallásában, és a magánszemélynek az ehót ekkor kell megfizetnie. (Azosztalékelőleget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 9.
1
2