Operatív lízing lejárata után felszámított összeg

Kérdés: Társaságunk operatív lízing keretében személygépkocsit bérelt. A lízingszerződés lejárta után a személygépkocsit visszaadtuk a lízingbe adónak. A lízingbe adó a személygépkocsit értékesítette, és elkészítette az elszámolást: operatívlízingdíj-korrekció címén egy nagyobb összeget. A szerződésben szerepel, hogy amennyiben a tényleges érték a futamidő végén kisebb, mint a kalkulált érték, akkor a különbözet a lízingbe vevőt terhelő fizetési kötelezettség. Hogyan kell ezt az értéket elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...a lízingbe adónál= a visszavételi piaci érték könyvelése: T 91-92 – K 198,= az áfa nélküli visszavételi értéken az eladott áruk beszerzési értékének helyesbítésével a készletre vétel könyvelése: T 261 – K 814,= a helyesbítő számla könyvelése után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 23.

Operatív lízing és kisvállalkozói kedvezmény

Kérdés: Kizárja-e a kisvállalkozói kedvezmény igénybevételét, ha az egyéni vállalkozó operatív lízinggel oldotta meg új eszközeinek finanszírozását?
Részlet a válaszából: […] ...után a tárgyi eszközök között kimutatnia. A kisvállalkozói kedvezmény összegének megállapításánál a teljes számla szerinti beszerzési ár vehető figyelembe még akkor is, ha a számla kiegyenlítésére csak egy későbbi időpontban kerül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 11.

Lízingelt személygépkocsi kamata után adóalap-kedvezmény

Kérdés: Lízingelt személygépkocsi kamata után igénybe vehető-e a Tao-tv. 22/A. §-a szerinti adókedvezmény? Mit takar a "pénzügyi intézmény" kifejezés? A vállalkozás nem bankkal kötött szerződést.
Részlet a válaszából: […] ...Tao-tv. 22/A. §-ának (1) bekezdése alapján adókedvezmény a pénzügyi intézménnyel tárgyi eszköz beszerzésére kötött hitel- vagy pénzügyilízing-szerződés alapján fizetett kamat után érvényesíthető.Pénzügyilízing-szolgáltatást csak pénzügyi intézmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. július 24.

Operatív lízing, ami valójában pénzügyi lízing

Kérdés: a) Az operatívlízing-szerződés a bérleti időszak végén opciós vételi jogot biztosít a lízingbevevőnek, ezt a "tartalom elsődlegessége a formával szemben" számviteli alapelv szerint pénzügyi lízingként kell elszámolni. Ezt a konstrukciót támasztja alá az új Szt. 3. §-a (8) bekezdésének 13. pontja is. b) Ha az opciós vételi jogot biztosító szerződés alapján a lízingbevevő az eszközt a tárgyi eszközök között aktiválja, majd a szerződés lejáratakor vételi jogával nem él, és ezért az eszköz visszakerül a lízingbeadóhoz, hogyan kell kezelni az aktivált eszköz után elszámolt értékcsökkenést, hiszen az eszköz nem maradt a társaságnál, így ténylegesen csak bérlet volt (a társaság a lízingelt eszköz lízingdíját viszont a futamidő alatt nem tudta bérleti díj formájában elszámolni). Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...– K 91-92), ugyanakkor a lízingelt eszközt a készletek közül is ki kell vezetnie, a nyilvántartás szerinti értéket pedig az eladott áruk beszerzési értékeként kell elszámolnia (T 814 – K 261). Így nincs lehetősége a lízingbeadónak arra, hogy a lízingbe adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. december 20.

Bérlet vagy lízing?

Kérdés: Személygépkocsi-bérlet vagy -lízing? Mi a kritériuma a minősítésnek?
Részlet a válaszából: […] ...a lízingbevevő áfalevonási jogát a 33. §-a (2) bekezdésének b) pontja (személygépkocsi nem továbbértékesítési célú beszerzése miatt) kifejezetten megtiltja.Az előbbiek alapján tehát mind a számlázásban, mind az áfafizetési kötelezettség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. április 5.