Változások a juttatások adóztatásában

Kérdés: A 2018. évi XLI. törvény 2019. január 1-jétől jelentősen korlátozza a béren kívüli juttatásokat is, az egyes meghatározott juttatásokat is. A jogszabály előkészítői részéről a sajtóban elhangzottak szerint a megszűnt juttatásokat bér formájában indokolt a munkavállalók részére biztosítani. Az Önök véleménye szerint hogyan történhet ez? Cégünk 2018-ban a munkavállalóinak béren kívüli juttatásként havi 8 ezer forint pénzösszeget juttatott a napközbeni étkezés támogatására. Ezenkívül fizette a munkavállalók helyi utazására szolgáló bérletet, a munkáltató nevére szóló számla alapján, havi 10.000 forint összegben, amelyet egyes meghatározott juttatásként számolt el. 2019-ben ezeket sem béren kívüli juttatásként, sem az egyes meghatározott juttatások között nem lehet elszámolni. Milyen módon számolhatjuk el ezeket a juttatásokat jövőre, ha cégünk munkavállalóink részére 2019-ben is biztosítani kívánja?
Részlet a válaszából: […] ...– K 463-1;– személyi jövedelemadó: T 4711 – K 462;– a természetbeni bérként átadott utalvány, bérlet (áfát is magában foglaló) beszerzési értéke: T 476 – K 368, 384;– a természetbeni bérként átadott utalvány, bérlet (áfát is magában foglaló) fogyasztói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 30.
Kapcsolódó címke:

Munkába járással kapcsolatos költségtérítés

Kérdés: Keletkezik-e szja- és tb-fizetési kötelezettség a munkáltatónál, ha a vasúti, a helyi- és távolsági autóbusz-bérletek, illetve -jegyek teljes (100 százalékos) értékét – a 78/1993. (V. 12.) Korm. rendelet szerinti mértékektől eltérően – megtérítjük?
Részlet a válaszából: […] ...stb. – akár maga szállítja járművén a munkavállalót, akár más vállalkozóval végezteti el a munkásszállítást, a kapcsolódó beszerzések áfája az általános szabályok szerint levonható, s nem kell ingyenesen nyújtott szolgáltatásként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. október 11.
Kapcsolódó címkék: