Társasházépítés költségei

Kérdés: Hogyan könyveljem a társasház építési költségeit? A kft. rendelkezik építési telekkel, amelyre társasházat kíván építeni kulcsrakészen, generálkivitelezővel. A kft. megvásárolta a terveket, megbízási szerződés alapján műszaki ellenőr végzi az építkezés terv szerinti teljesítését. Az építkezéshez a villamos energiát a kft. biztosítja. A szükséges közműhálózatokat megvásárolta. Az építési költségek finanszírozása a saját erőn túl banki hitelből és tagi kölcsönökből valósul meg, jelentős mértékű a kamatköltség. A projekt nem valósul meg egy év alatt. A generálkivitelező megállapodás alapján a készültségi foknak megfelelően részszámlákat állít ki. A kft. szemszögéből a társasház áru vagy saját termelésű készlet? Hogyan kell könyvelni a generálkivitelező számláit, a tervdokumentációt, a közműfejlesztést, a villamos energiát, a műszaki ellenőrzést, a hitelkamatokat? A lakásértékesítések az adásvételi szerződések alapján megkezdődtek. A vevők befizetéseit előlegként tartjuk nyilván.
Részlet a válaszából: […] ...arányos összegét is), és lehet az áruk között kimutatott telekértéket, továbbá közműfejlesztési hozzájárulásokat az eladott áruk beszerzési értékeként – az eladott lakásokkal arányosan – kivezetni, a befejezetlen termelésként kimutatott értéket befejezett.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. február 23.

Személyi jellegű egyéb kifizetések

Kérdés: A személyi jellegű egyéb kifizetéseket az Szt. 3. §-a (7) bekezdésének 3. pontja tartalmazza. Az Szja-tv. 1. számú melléklete hosszan részletezi a személyijövedelemadó-mentes bevételeket (amelyek jellemzően magánszemélyek bevételei, azaz személyi jellegű egyéb kifizetésnek minősülnek, de nem így nevesítettek), az Szja-tv. 70. §-a egyes meghatározott juttatásokról, a 71. §-a a béren kívüli juttatásokról, mint adóköteles jövedelmekről rendelkezik. A KSH munkaügyi statisztikája, ami a kereseten kívüli jövedelem egyes elemeit egyéb munkajövedelemként, szociális költségként, egyéb munkaerőköltségként határozza meg. A probléma az, hogy a három helyen történő szabályozás csak részben fedi le egymást, nehezen (vagy egyáltalán nem) feleltethetők meg egymásnak, esetenként nem is azonosíthatók. A kérdés az, hogy a többirányú követelményeknek a számvitel hogyan tud megfelelni?
Részlet a válaszából: […] ...adó: T 5612 – K 463-8;– kapcsolódóan, ha a tagoknak átadott utalványok összege meghaladja a törvényben előírt mértéket, akkor a beszerzési érték törvény szerinti mértékét meghaladó rész könyvelése: T 552 – K 368, a meghaladó rész törvény szerinti adóalapja.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 8.

Bitcoin nyilvántartása

Kérdés: A bitcoint (illetve bármilyen kriptovalutát) melyik számlaosztályban kell nyilvántartani? Hogyan kell könyvelni a vásárlást, a bányászatot? Év végén át kell értékelni? Milyen módon? Például ha 100 bitcoint vásárolok 1000 euróért, akkor év végén az 1000 euró december 31-i árfolyamán tartom nyilván 100 bitcoint, vagy figyelembe kell vennem, hogy éppen mennyi a piaci értéke, és ahhoz is igazodni kell december 31-én?
Részlet a válaszából: […] ...a bekerülési értéken (a vételáron). A bitcoint mint egyéb követelést is a mérlegfordulónaphoz kapcsolódóan értékelni kell, a beszerzési (könyv szerinti) értékét össze kell hasonlítani a bitcoin mérlegfordulónapi piaci értékével, és amennyiben ez utóbbi a...A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 18.

Eladásra épített épületekhez kapcsolódó terhek elszámolása

Kérdés: Amikor a társaságok telket vásárolnak, többlakásos lakóépületet, sorházakat, lakóparkokat stb. hoznak létre, tereprendezést, közművesítést hajtanak végre, különböző hozzájárulásokat fizetnek, hitelt vesznek igénybe stb. Hogyan kell eljárni a kivitelezést végző fővállalkozónál, hogyan kell számlázni a végső tulajdonos felé? Lehet-e az alvállalkozói teljesítmények értékével csökkenteni a helyi iparűzési adó alapját?
Részlet a válaszából: […] ...– kimutatott értékek eladott lakással, üzlettel, garázzsal arányos részét át kell vezetni a 8. számlaosztályba az eladott áruk beszerzési értékeként;– a saját termelésű készletek között elkülönítetten – épületenként – kimutatott.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 25.

Vásárolt anyagok bekerülési értékébe tartozó tételek

Kérdés: Kérem, ismertessék a vásárolt anyagok bekerülési (beszerzési) értékébe tartozó sajátos tételeket, azok bizonylatait, elszámolásának, megosztásának lehetséges eseteit!
Részlet a válaszából: […] ...díj több anyagkészletelem beszerzéséhez kapcsolódik, az egyes anyagkészletelemek közötti felosztását az egyes anyagkészletelemek beszerzési értéke (vételára) arányában kell elvégezni.A vám összegét a vámhatározat alapján kell az egyedi anyagkészletelemhez...n...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 30.

Térítés nélküli eszközátadás, szolgáltatásnyújtás

Kérdés: A vállalkozások egymás közötti kapcsolatában, illetve a vállalkozások és az önkormányzatok között is rendszeresen előfordul, hogy eszközöket adnak át, illetve szolgáltatást nyújtanak térítés nélkül. Ennek a szabályai 2016-tól – olvasatunk szerint – érdemileg változtak. Lehetne erről bővebben olvasni, a megváltozott szabályoknak megfelelő könyvviteli előírásokat megismerni?
Részlet a válaszából: […] ...rövid lejáratú követelés) nyilvántartás (könyv) szerinti értékét,– a térítés nélkül nyújtott szolgáltatások bekerülési (beszerzési, előállítási) értékét.Rövid példa: A vállalkozó 500 méter hosszú közutat épített telephelye jobb megközelítése...A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 16.

Ügynöki vagy kereskedelmi tevékenység?

Kérdés: Cégünk ("A" cég) egy külföldi cég ("B" cég) megbízásából ügynöki szerződés keretében Oroszország területén vesz árut orosz cégtől ("C" cég), és azt Ukrajnában és Kínában adja el az ottani illetőségű "D" cégnek. Ezért az árrésből az "A" cég 4% ügynöki jutalékban részesül, a maradék 96% a "B" céget illeti meg. A "B" cég látja el az "A" céget a szükséges információkkal és pénzeszközökkel. Az "A" cég saját nevében köti meg az adásvételi szerződéseket a "C", illetve a "D" cégekkel, a számlázás az "A" cég és ezen cégek között történik. Az áru Magyarországon csak vámszabad területre lép be, és rögtön tovább is szállítják, az áru beszerzési árában benne van a szállítási költség is a vevőkig. Kérdésünk, hogyan kell a fenti ügyletet elszámolni, és milyen adóvonzata van, figyelemmel a 2010. évi változásokra is?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben szereplő árrést sem lehet könyvvitelen kívülmegállapítani: az nem más, mint az eladott áruk eladási ára és az eladott árukbeszerzési értéke közötti különbözet (az értékesítés árbevételének a 9.számlaosztályban elszámolt összege és az értékesített.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 4.

Lakásépítéshez felvett hitel kamata

Kérdés: A kft. társasházi lakások építésével foglalkozik. Az építkezést hitelből finanszírozza. A hitel után fizetett kamat beletartozik-e a lakások önköltségi árába?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 47. §-a (4) bekezdésének a) pontja alapján abekerülési (beszerzési) érték részét képezi az eszköz beszerzéséhez,előállításához közvetlenül kapcsolódóan igénybe vett hitel, kölcsön felvételeután az eszköz üzembe helyezéséig, raktárba történő...Az Szt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 2.

Kutatás-fejlesztés költségeinek, támogatásainak elszámolása

Kérdés: A kft. 78 millió forint összköltségű projekten (műszerfejlesztés) dolgozik. Ehhez 42 millió Ft értékben vissza nem térítendő GVOP-támogatásban részesül. Eddig 13 millió Ft előlegfolyósítás volt. Hogyan kell könyvelni a projekttel kapcsolatos költségeket, támogatásokat, a kapott előleget? Van-e év végén rendezendő tétel? Hogyan kell elhatárolni, majd az elhatárolást megszüntetni?
Részlet a válaszából: […] ...együtt;– a kísérleti fejlesztéshez közvetlenül felhasznált vásároltanyagok – levonható áfa nélküli – bekerülési (beszerzési) értéke, sajátelőállítású félkész és késztermékek értéke előállítási közvetlen önköltségen;– a kísérleti.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 15.

K+F és a támogatások elszámolása

Kérdés: Egy kutatás-fejlesztéssel foglalkozó kft. egy 78 millió Ft összköltségvetésű projekten dolgozik (műszerfejlesztés). Ehhez a 2006. évben aláírt szerződésük alapján mintegy 42 millió Ft értékben vissza nem térítendő GVOP-támogatásban részesülnek. A támogatás "minőségének" egy része K+F, másik része de minimis jellegű. Az eddigi előlegfolyósítás 13 millió Ft volt (2006-ban). Kérdéseink: a) A szerződés aláírásának napja a mérvadó a tekintetben, hogy a társaságiadó-alapot csökkenteni lehessen a támogatás összegével? b) Milyen jogszabályok (törvények, kormányrendeletek) vonatkoznak a kapott támogatások számviteli elszámolásaira? c) Van-e jelentősége a számviteli és adójogi elszámolásban annak, hogy mi a forrása egy támogatásnak (pl. GVOP vagy különböző Alapok)? d) Mi a pontos könyvelés (kontírozás) a projekttel kapcsolatos költségekről, kiadásokról és a kapott előlegekről, támogatásról? Hogyan kell az elhatárolást és annak megszüntetését könyvelni? Milyen kimutatást(okat) kell készíteni a támogatás de minimis részéről?
Részlet a válaszából: […] ...bekezdése.]Értékelésiszabályok:A beruházáshoz kapcsolódó, véglegesen kapott támogatásösszege nem csökkenti az eszköz bekerülési (beszerzési) értékét [Szt. 47.§-ának (3) bekezdése.]Ha a vásárolt készlet (anyag, áru) bekerülési (beszerzési),illetve könyv...zett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. április 30.
1
2