Beruházás költsége saját munkavállalónál

Kérdés: Az Szt. 47. §-a (4) bekezdésének d) pontja alapján a bekerülési (beszerzési) érték részét képezik a beruházástervezés, a beruházás-előkészítés, a beruházáslebonyolítás díjai, közvetlen költségei. Aberuházás megvalósítása érdekében saját munkavállalói jogviszonyban álló műszaki ellenőröknek a bér és bérjárulékon felül milyen egyéb közvetlen költsége számolható el (pl. cafeteria, kiküldetési költség, telefon, üzemanyag stb.)? Egyúttal kérdés, hogy a kizárólag beruházással foglalkozó munkavállalók (ideértve az ingatlanfejlesztési projekten dolgozó igazgató, menedzserek, asszisztensek) bérköltsége aktiválható-e az adott ingatlanra?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 47. §-ának (1) bekezdése alapján az eszköz bekerülési (beszerzési, előállítási) értékébe a beruházás megvalósításában közvetlenül közreműködők költségei akkor vehetők figyelembe, ha azok az adott eszközberuházáshoz egyedileg hozzákapcsolhatók,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 29.

Személyi jellegű egyéb kifizetések

Kérdés: A személyi jellegű egyéb kifizetéseket az Szt. 3. §-a (7) bekezdésének 3. pontja tartalmazza. Az Szja-tv. 1. számú melléklete hosszan részletezi a személyijövedelemadó-mentes bevételeket (amelyek jellemzően magánszemélyek bevételei, azaz személyi jellegű egyéb kifizetésnek minősülnek, de nem így nevesítettek), az Szja-tv. 70. §-a egyes meghatározott juttatásokról, a 71. §-a a béren kívüli juttatásokról, mint adóköteles jövedelmekről rendelkezik. A KSH munkaügyi statisztikája, ami a kereseten kívüli jövedelem egyes elemeit egyéb munkajövedelemként, szociális költségként, egyéb munkaerőköltségként határozza meg. A probléma az, hogy a három helyen történő szabályozás csak részben fedi le egymást, nehezen (vagy egyáltalán nem) feleltethetők meg egymásnak, esetenként nem is azonosíthatók. A kérdés az, hogy a többirányú követelményeknek a számvitel hogyan tud megfelelni?
Részlet a válaszából: […] ...adó: T 5612 – K 463-8;– kapcsolódóan, ha a tagoknak átadott utalványok összege meghaladja a törvényben előírt mértéket, akkor a beszerzési érték törvény szerinti mértékét meghaladó rész könyvelése: T 552 – K 368, a meghaladó rész törvény szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 8.

Kedvezménnyel vásárolt mobiltelefon-készülékek

Kérdés: Cégünk 100% kedvezménnyel vásárolt mobiltelefon-készülékeket a mobilszolgáltató által biztosított kedvezménykeret terhére. Az ügyletről számlát kaptunk, amelyen szerepel a termék ellenértéke + áfa, valamint a kedvezmény + áfa, és így a számla fizetendő összege nulla. Hogyan kell könyvelnünk a számlát? A készülékeket szeretnénk tárgyieszköz-nyilvántartásba venni és aktiválni.
Részlet a válaszából: […] ...nyilvántartásba kívánják venni. A nyilvántartási érték azonban csak nulla forint lehet, mivel ezen készülékek beszerzési értéke nulla. A számlát – ha a várható hasznos élettartam az egy évet meghaladja – célszerű két tételben könyvelni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 8.

Üzleti ajándék

Kérdés: 2006-ban cégünk minden 10 000 Ft vásárlás után egy 6000 Ft-os mobiltelefont ad ajándékba. Kérdésünk: Milyen járulék-, illetve áfavonzata van az ajándéknak?
Részlet a válaszából: […] ...A kérdésbenszereplő 6000 forintos mobiltelefon ajándékba adása nem minősül sem kisértékűajándéknak (adóval együtt számított beszerzési értéke meghaladja az 5000forintot), sem vállalkozási célból ingyenesen adott terméknek [nem felel meg azÁfa-tv. 13. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 13.